Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-07 / 279. szám

1928. december 7. JNflrfKVIIMliL Geduly püspök, Kállay főispán, Mikecz alispán, Bencs polgármester. Énekes János prelátus és a kiváló szónokok egész sora üdvözölte Vietórisz Józsefet kormányzói kitüntetése alkalmából rendezett impozáns ünnepen Az ötvenéves Nyírvidék nevében sasi Szabó László köszöntötte az ünnepelt irót. Hatalmai demonstráció a Vietórisz-ünnepen — Bankét a Koronaban (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az ev. Kossuth reálgimnáziumnak tegnap ünnepe volt. S eddig alig volt ilyen ünnepe. Még soha meg nem mozdult ilyen egységesen a társadalom, hogy részt kérjen abból az örömből, amely az iskolát érte. S hogy mégis megmozdúlt s felekezeti, társadalmi állásbeli különbözőségre való tekintet nélkül annyian sereglettek össze a Kossuth reálgimnázium dísztermében, az kétségtelenül annak a férfiúnak varázslatos egyéniségéből eredt, aki mint pedagógus, mint polgár s mint ember egy emberöltőn át a legtisztább gondolatok magvetője volt s magvetése dús termését nem egyszer aratta le az általa nevelt nemzedékek társadalma. Az iskola ünnepét a külső dísz is elárulta. Délszaki növények s örökzöld fenyőgallyak díszitik a lépcsőházat s a díszterem emelvényét. örökzöld dísz, mintha az ünnepelt Vietórisz Józsefnek soha. nem hervadó derűs életfilozófiáját, harminchat év örömmel vállalt küz dclmei által meg nem tört ifjúi erejét akarná mind szimbolizálni. Hat órakor kezdődik a Kormányzótanács díszülése. Az emelvényen Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányiőtanácsos, polgármester, az iskola felügyelője, jobbján Gedúly Henrik püspök, az ünnepély szónoka, s körülöttük a kormányzótanács tagjai ülnek. A díszterem széksorain pedig a vármegye, város, egyházak, katonaság, intézmények, egyesületek, volt tanítványok, jóbarátok, a fiaikat szerető gonddal nevelő édesanyák és apák helyezkednek el s töltik meg a nagytermet, hogy majd kigyúló arccal, maja köimytől csillogó szemekkei tegyenek tisztességet annak, akinek életpályája nemesen szép s oly áldottan gazdag volt mindeddig. A kormányzótanács díszülésének megnyitása Az elnöklő felügyelő a Hiszekegy szavaival nyitja meg a díszülést, s üdvözli a kormányzótanács tagjait s különösen is Dr. Kállay Miklós főispánt, mint a m. kir. kormány képviselőjét, Mikecz István alispánt, Szohor Pál városi főjegyzőt, mint Nyíregyháza város képviselőjét, Énekes János prelátus kanonokot, a hadsereg képviselőit, Déschán tábornokkal az élen jelentek meg az ünnepségen, az Orsz. Tanáregyesület Szabolcsi Köre képviseletében megjelent Bihari Ferenc alelnököt, dr. Tóth Bálintot, a Kansz képviselőjét, Báró Buttler Sándort a vármegyei cserkészszövetség elnökét, Dr. Mikecz Ödönt, a Nemzed Szövetség ügyvezető alelnökét, Dr. Sasi Szabó Lászlót, a »Nyírvidék« főszerkesztőjét, Benkő András tanfelügye lőt, Zomborszky Dániel ipartestületi elnököt s általában a jelenlevő nagyközönséget. A díszülés megnyitása után Paulik János ev. lelkész és Mikler Sándor kormányzótanács tagok utján meghívják az ünnepelt Dr. Vietórisz Józsefet a díszülésre, akit a terembe való belépéskor zúgó taps és éljen fogad. Az ünnepeltet a felügyelő a következő szavakkal köszönti : Dr. Bencs Kálmán üdvözlő beszéde Mélyen tisztelt tekintetes Kormanyzótanacs! jivieiyen tisztelt Hölgyeim es Uraimi A i\yírség osi aimamaier laiaitől nein messze, egy egyszerű csendes, istenet szerető es leio, epcDertarsait megoecsulu régi nyiregynazi csaiaa tiszta és nemes levegőjű liajlékáDói inuuli ki annak a tényes poigáii páiyánaK kezdete, ameiy toDu mint narom evtízeden keresztül mntette a_ magyar njúság szivébe az ístenteieimet, a rajongó hazaszeretetnek eszméjét, a magyar Géniuszban való renditnetetien hitet és nevelte a haza es városunk részere az ideális légkörben eió és dolgozo poigarokat. Dr. \/ietónsz József erősen markáns egyénisége már egészen 11atal korában Deleveste magat e város történetébe, alig helyezkedik el véglegesen ez mtezei régi nagy tanari gárdájának kotelékebe, átveszi tonik azt a nemes patinájú tradíciót, mely szerint neki, mint ez mtézet tanárának nemcsak az a hivatása, hogy az ifjúságot nevelje, hanem Hivatása s erre valóban elhivatottságot is érez magában, hogy részt kérjen a tarsacialmi nagy munkából. Rövid időn belül ott látjuk üt a közélet fórumán, halljuk í'ölszólalásainak tiszta és metsző kritikai logikáját. Mindég nemes szándék vezeti, költői szárnyalású és lánglelkü szavai messze hallgatóvá vállnak, ritka éleslátása és mély tudása elősegítik őt az emberi lélek tanulmányozásában, megismeréséb en. Mindezek a kiváló tulajdonságok, mindenkiből az őszinte elismerésnek, szeretetnek és tiszteletnek érzését szerzik meg számára. Tisztán látja, hogy az iskola önmagában véve nem érhet el eredményeket, hiszen maga az élet igen sokszor az iskola ellen dolgozik s éppen ezért, mint jó pedagógus arra törekszik, hogy az ifjúság nevelése mindég valláserkölcsi alapon álljon és hogy a társadalom összes tényezői elősegítsék az ifjúság nevelését. — Kristály tisztán felismerte azt az örökigazságú tételt, hogy az egyén nevelése minden lényeges tekintetben a társadalomtól függ és megfordítva a társadalom kialakulását elsősorban az egyének»nevelése határozza meg. Rajongó szívével arra törekszik, hogy a nemzetnevelés óriási jelentőségű munkájában egyaránt vállvetve dolgozzék állandóan az egyház, az állam és a család, minden törekvése oda irányul, hogy a gyermek kultuszában tatálkozzék az Isten, haza és gyermekszeretet, mert jól tudja, hogy hazánk további sorsa a magyar ifjúságtól függ. Társadalmi működését azzai óhajtom jellemezni, hogy dr. Vietórisz József mindent elkövetett egész életében, ho'gy magyar fajának és társadalmának szomorú osztályrészesei a haza iránti kötelezettségeiket mindég teljesítsék _ A kormányzói kézirat átnyújtása Szava; végeztével dr. Vietórisz Jozsei tele tordui a leiugyelo s azzal nyújtja at a kormanyzoi kéziratot, nogy ,a Mindenható aldasa kiserje meg nosszű éveken ai s legyen tovaobra is az iskola, egyház, város, társadalom és nemzet ugyéneK lankadatlan narcosa. A Kinevezési okirat átveteiekor a reálgimnázium enekkara uavózio uait énekei s ennek végeztevei emeikeoik szóiasra Geouly Henrik, a tiszai ev. egyházkerület puspoke, hogy az isKoia kormányzótanácsa, a nyíregyházi ev. egyházközség es a tiszai ev. egyházkerület nevében méltassa dr. Vietórisz Jozset érdemeit. A retorikai szépségtől csillogó s ragyogó ékesszólással tolmácsolt beszéd során a következő szavakkal méltatta Geduly Henrik az ünnepelt kiváló értékeit: Geduly Henrik püspök ünnepi beszéde Méltóságos Felügyelő úr! Mélyen tisztelt Kormányzótanács ! Amidőn az a megtisztelő szerencse ért, hogy az en, megismerkedésünk, — tehát több, mint 36 év óta nagyrabecsűlt barátom, dr. Vietórisz József legtelsőbb helyről jott kitüntetése alkalmából a m. t. kormányzótanács, továbbá nyíregyházi ev. egyhazunk és tiszai ev. egyházkerületünk képviseletében hozzá ünnepi hangú üdvözlő beszédet intézek, talán el fogja nekem hinni minden hallgatóm, hogy az ünneprontásnak, az ünnepzavarásnak legkisebb szándéka sem él szívemben, Jászén ha ezt tenném ,elsősorban önmagammal szemben vétkezném ,mert épen az általam annyira várva-várt ünnepi öröm lelkemet üdítő kincseiből törnék le vele egy darabot. És mégis, pillanatra legalább, de kifejezésre kell juttatnom most is azt az egész nyíregyházi társadalmat eltöltő közérzést, hogy nekünk ma tulajdonképen a bánat köntösét illenék magunkra öltenünk és most is, az ünneplés zsongó örömzajába elvegyítenünk a fájó veszteség érzetét, a fájó veszteséget, amely ez intézetet, annak ifjúságát, tanári karát, kormányzótanácsát és felsőbb hatóságait s általában a hazai és az evangelikus tanügyet a dr. Vietórisz József korai nyugalombavonulásával érte. De — és ez talán mégmkább megragyogtatja lelki szemeink előtt a dr. Vietórisz József személyiségének kivételes köztársadalmi értékét, a veszteségnek ez az ő nyugalomba vonulása felett érzett érzése aztán egyúttal az egyetlen árny, amely az ő részünkről való ünneplésének spontán lelkes hangulatára reá borul. Többi részében ez az ünneplés egységes, lelkes, kitörő érzelemnyilvánítása egy jelentékeny társadalmi közösség örömének afelett, hogy a legmagasabb kegy a legrr.éltóbb élet jutalmazásában ez alkalommal valóban méltó tárgyat választott magának. A legméltóbb embert érte a legmagasabb helyríV jött Kitüntetés Mert, ha én e pillanatban megkérdezném mindazoktól a lelkes magyar emberektől, akik a közélet megannyi elágazó működési területei között a legkitűnőbb helyek egyikét mindig a magyar tanügy képviselőinek juttatják, mondják meg, van-e széles e vármegye területén férfiú, akinek a homlokát több babér díszíti, akinek a személyiségét méltóbban díszítené a legmagasabb helyről jött kitüntetés sugárzó fénye: úgy én eleve tisztában volnék a valasszal, amely zúgó hangáradatban hömpölyögtetni felém és százszorta — nemi Mert a dr. Vietórisz József személyisége, más érdemesekkel szem ben szinte minden összehasonlításon felülálló tanügyi és társadalmi szolgálatainak értéke és érdeme, nemzet — és társadalom — az egyház építő és nevelő áldása azokon a láthatatlan útakon, amelyeken az áldott szellemhatások generációkról-generációkra tovaterjedjenek, immár valósággal nemzeti és társadalmi közkincscsé magasztosult. Generációk, a nemzeti és a társadalmi élet csúcsfokán álló kitűnőségek, a szabolcsvármegyei művelt középosztály széles rétegei és főként városunk művelt társadalma vallja, hogy jellemük kialakulásában, hazafias érzésük lángolásában, vallásos hitük mélységében, tudásuk életkönnyítő kincseinek a megszerzésében, eszményi társadalmi felfogásuk tisztaságában a legnemesebb indításokat, a legmaradandóbb benyomásokat, a lelkűktől, egyéniségüktől el nem választható szellemkincseket tfilnyomólag a mestereknek ettől a mesterétől, dr. Vietórisz Józseftől nyerték. 36 évi tanári munka értéke Oh, drága jó barátom, nehéz volna ez ünnepi órában néhány röpke szóban elmondani mind azt az áldást, ami a Te tanító, nevelő lélekemelő és lélektökéletesítő 36 évi munkásságodból nemzetre és társadalomra kíáradoít... Amint a felhőkbe nincsen beleírva, hány olyan könnynek a felszálló párája táplálja őket, amely belső lelki tusáknak és fájdalmaknak vált levezető csatornájává, — amint a tátongó szakadékok felett átvezető keskeny padló nem árulja el, hány ezer vagy százezer vakmerő hegymászó életét mentette meg ez a mélység fölé elhelyezett egyszerű deszkaszál, s amint az égből alászálló harmat nem tátja fel, hány ezer és százezernyi virág kelyhét termékenyíti meg és hosszabbítja meg életét: úgy a Te 36 éves pedagógiai és didaktikai működésed csúcspontján állva se tudjuk meg ítélni, hány esendő ifjú szivet, hány fejlődő lelket mentettél meg a ko rai bukástól, időelőtti erkölcsi vagy szellemi elhervadástól s hány lelkes ifjú szivet termékenyítettél meg tudásod, nevelő szereteted, ragyogó kötelességteljesítésed példaadásával a szépnek, a jónak, az igaznak nemzet és társadalomépítő lelkes szolgálatáfa. Csak azt az egyet tudjuk, hogy akiket Te tanítottál, Te neveltél, s akik hallgattak a Te lelkes és bölcs irányításodra, azok ma mind rajongó lelkesedéssel és elfőjthatatlan hálaérzettel dicsőitik a Te nevedet, s velünk eggyé forrott lélekkel, Isten iránti hálával vallják, hogy Te ennek az intézetnek nemcsak lelkes és buzgó tanára