Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)
1928-12-05 / 277. szám
JNÍYÍRYIDEK. 1928. december 5. Véres jubileum Az a kettős sortűz, amely a szerb-horvát-szlovén egyesülés, tehát a jugoszláv birodalom megalakulásának tízesztendős évfordulóján Zágráb főterén eldördült, szimptomatikus jelentőségű és ugyanúgy megtörténhetett volna Kassán vagy Kolozsvárott is. — Amint Bukarestben szintén tüntető tömegek vették körül a miniszterelnökségi palotát, rendzavarásokat provokáltak és nem csalódunk, ha csak a kormány leplező kommünikéje avatta ezeket a lázongókat kommunistákká. A jugoszláv kormány ugyanezt a receptet használja, amikor a zágrábbi vérontás felelősségét a kommunisták nyakába varja, holott a karhatalom közbelépését az a három gyászfátyolos lobogó provokálta ki, amelyek közül az első Horvátországot szimbolizálta, a második az egyesülés és a harmadik pedig Radics István lelövésének napját avatta a horvát nemzet gyászünnepévé. Az eseményeken tul vagyunk, a két ártatlan halottat, a tüntetők és ünneplők közé keveredett gyermekeket nem támaszthatja fel földi hatalom és a szerb hatóságok gondja is legföljebb abban merülhet ki, miként állítsák be a külföld előtt az örömünnepnek szánt jubileumi napnak vérontássá való változását. Inkább azokról a tünetekről essék szó, amelyek az elszakított területeken kiváltották ezeket a nagyszabású akciókat. > A békekonferencia előtt a bitorlók saját etnográfusaikkal, nyelvészeikkel és történészeikkel igazolták, hogy az uralmuk alá »önszántából« igyekvő »testvérnemzet« valóban testvér. Az a békekonferencia, amely lényegesebb geográfiai kérdésekben sem ismerve a való tényállást, ilyen — szerintük — lényegtelen nüánszokkal nem is ért rá alaposabban foglalkozni, különösen amikor ezt az állitást a külömböző kormányzsoldban álló renegát-deputációk is megerősítették. Aki a nemzetiségi mozgalmak történetében járatos, tudhatja, milyen évtizedes harc folyt például a tótság józan elemei és a cseh imperialisták közt, amelynek során a tótok minden eszközt megragadtak, . hogy kivonják magukat a csehek kéretlen , felsőbbséges gyámkodása alól. , Asz erdélyi román minden tekintetben fölötte áll a regáti oláhnak és az jegy évezreden át a magyar Szent Koronához való tartozás által a nyugati kulturához kapcsolt horvátságot össze sem lehet hasonlítani a balkáni erkölcsökben és kulturálatlanságban élő szerbekkel. Amikor az egyesülés megtörtént az elszakadt nemzetiségek abban a hitben éltek, hogy egyenrangú társai lesznek a »honaíapítóknaK.« Ebben a reményükben azonban végzetes csalódás érte őket. Ugyanolyan másodrendű állampolgárokká degradálta őket a központi kormánypolitika, mint a kisebbségeket, ami teljesen érthető is volt szempontjukból, hiszen ha egyenlő jogokat biztosítanak szamukra, akkor a természetes kivalaszfódás eivv. alapján el fogják veszteni hegemóniájukat a kulturáltabb és tehetségesebb testvérnemzet reprezentánsaival szemben. Ezért rolytatnak gyarmatpolitikát, ezért helyeznek Kassára prágai, Zágrábba tusi, Kolozsvárra galaci tőtisztvi selőket, ezért nem részesül a csallóközi >;birtokreform« áldásaiból a helybeli magyar, vagy tót, hanert a morva és cseh kolonista, Prága Bukarest és Belgrád ma ugyanazt a politikát folytatja » Nagymagyarország testéről leszakított területeken, amit a belga kormány űzött a legsötétebb Kongóban. A jubileumi ünnepségeken jusson eszünkbe, hogy mi is jubilálunk. Átéljük azoknak a rettenetes napoknak vad elkeseredését és tehetetlen dühét, mikor az országrablók ellenállás nélkül hatoltak be Magyarország városaiba. És a zágrábi áldozatok testén kívül még valami vérzik. A mi szivünk is. De hisszük, hogy közel a nap, amikor akár vérünk ontásávai is, megtörjük az átkos bűvöletet és gyarmatokból szabad magyar földet csinálunk. Az elvarázsolt Csipkerózsika feléledésének napján majd lekerülnek a gyászlobogók éá a szivekből o rkánként árad KÍ a tíz év $ óta száműzött, ismeretlen öröm. Sopronban őrizetbe vettek egy nőt, aki ¥énas istennőnek képzeli magát A csomagjaiból azt következtetik, hogy arisztokrata származású Sopronból jelentik: Szombaton délelőtt a délivasuti állomáson nagy feltűnést keltett egy excentrikusan öltözött hölgy. Annyira feltűnő volt, hogy a detektívek hozzá léptek és igazolásra kérték fel. A nő eleinte észre se akarta venni az őt igazolásra szólító detektiveket. Mikor ezek megismételték kérésüket, rikácsoló hangon szólalt meg: — Ne zavarjanak. Távozzanak mellőlem. Nem tudják, hogy én vagyok Venus istennő? A detektivek azonnal látták, hogy elmezavarodottal állnak szem ben. Szépen igyekeztek hozzá beszélni, hogy a közben gyülekező csődületet megakadályozzák. Az DÍstennőa azonban sehogy sem hallgatott a szép beszédre. — Vegyék tudomásul — rikácsolta tovább —• hogy én Vénus intennő vagyok, az Olympuson lakom. Nem szeretem, ha az emberek háborgatnak. Kényes helyzetben voltak a detektivek az excentrikus hölgygyei szemben. A többi utas, az állomás személyzete csoportosulni kezdett körülötte, ami még inkább felingerelte az állítólagos Vénus istennőt. Végül egyiknek mentöötlete támadt. Tiszteletteljesen hajlongani kezdett előtte, mint aki tényleg elhiszi, hogy az Olvmpusról szállt alá a földi siralomvölgybe. Igy el tudta csalni az állomás | előtt várakozó autókhoz, beült vele egyikbe és a városházára hajtatott. A városházán se jutottak előbbre az ismeretlen hölggyel. Itt is állhatatosan azt állította, hogy ő Vénus istennő. Hiába kérdezték, honnan jött, azt felelte: az Olympusról. Útlevél, vagy más irat nem volt nála. Csak egy jegy, amelyet Bécsben váltott. Ellenben kiderült, hogy beszél németül, magyarul, franciául, olaszul, angolul. Rendkívül jártas az antik mithológiában. Ugy ismeri az olympusi fő és mellékisteneket, mint ha tényleg köztük élt volna. Elmondta, hogy mi a kedvenc itala Jupiternek, kivel flörtöl ujabban Junó, miért hagyta ott Apolló Minervát és ehhez hasonló dolgokat. A csomagjait is átnézték, de itt se találtak iratokat, amelyekből személyazonosságát meg lehetne állapítani. Ellenben minden fehérneműjében kilencágú korona van behimezve. Ebből és nagy műveltségéből azt hiszik, hogy a szerencsétlen elmebeteg arisztokrata származású. A rendőrség saját érdekében leszállitatta az Erzsébet-kórház elmeosztályába. Személyazonosságának megállapítása végett a rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket. Kötelezővé kell tenni a temetőben való ravatalozást Alig van kulturváros ma Magyarországon, ahol meg nem oldották volna a kötelező ravatalozás kérdését, vagy legalább is behatóan nem foglalkoztak volna ennek mielőbbi keresztülvitelével. Közegészségügyi, kényelmi stb. szempontok követelik meg, hogy Nyíregyházán is napirendre tűzzük ezt az eddig meglehetősen elhanyagolt kérdést. Az intelligencia körében már eddig is eléggé tért hódított a temetőben való ravatalozás, látva annak minden tekintetben való higiénikus és kényelmes voltát. Pedig éppen azon társadalmi osztályok érdekében kell a kötelező ravatalozás eszméjét felvetni, amelyek lakásügyileg sokkal roszszabb helyzetben vannak, mint az intelligencia, t. i. az egyszobaVonyhás lakásokban, sőt tömeglakásokban összezsúfolt néprétegek érdekében. Berzasztó elgondolni is, hogy mily állapotok vannak ezekben a lakásokban, ahol a holttest legkevesebb másfélnapig nyitott koporsóban fekszik, nyáron szabad prédára kitéve a legyeknek, a fertőzésnek. A családtagok egy nap, egy éjjel, sokszor két éjszakán keresztül is együtt vannak a halottal. Gazdasági szempontból is sokkai kedvezőbb a temetői ravatalozás. Sokan, félve a megszólástói, erejükön felüli kiadásokba verik magukat, ami mind elmarad a temetői ravatalozásnál. Egyéb kényelmi szempontok is latba esnek, ha nagyon keressük őket. Ugy hisszük, hogy ezek a nyíregyháziak arra fogják indítani az illetékes tényezőket, hogy a felvetett kérdéssel anyagi fedezetéről gondoskodjanak. Vasárnap este vallásos estély lesz az ev. templomban (A Nyírvidék tudósítójától.) A nyíregyházi Ev. Leányegyesüiet vasárnap december 9-én este 6 órakor, az adventi istentisztelet keretében vallásos estélyt rendez. A vallásos estélyen Paulik János igazgató-lelkész mond beszédet, Arany György tanitó gordonkán játszik, Krecsák János segédlelkész és Krecsák László énekelnek. A vallásos estély alkalmával befolyó offertoriumot a Leányegyiet a szegény gyermekek karácsonyi felruházására fordítja. A vallásos est műsorát legközelebb részletesen ismertetjük. LICHTENBERG SÁNDOR CIPŐÁRUHÁZA TELEFONSZÁM 351 NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 1. SZAM TELEFONSZÁM 351 karácsonyi vásárjai megkezoi szenzációs, olcsó árakkal! Férfi fekete egész cipő erős minőség... 17'80 P Férfi fekete egész cipő I a box minőség 19'50 P Férfi fekete egész cipő francia lack orral 20"50 P Férfi fekete fél cipó, erős kivitel 22 — P Férfi barna fél cipő. erős kivitel 24'— P Fekete gyermekcipők, erős minőség 18-22 számig 3 50, 23—25 számig 8—, 31—35 számig 12 50 P. Ugyanez barnában 50 fillérrel drágább Rámán varrott gyermek- és fiucipő-kü!önlege«ségek nagy választékban. Igen jó minőségű teveszőr komodcipők 6 — P Legfinomabb teveszőr komodcipők, garantált minőség 8'—, 9'—, 10'— P Férfi barna bagaria cipő, I-a minőség 26"— P Férfi laek fél cipő 29 — P Női fekete fél fűzős és pántos cipő ... 15'— P Női fekete fél fürős és pántos cipő I-a 15) 80 P Női barna divat pántos fasarokkal Í9 80 P 40 számig 17 50, 30 számig 10 —, Női drapp divat pántos igan szép modellel Női fekete magas szaru... 15 — 16 — Női fekete magas szárú I-a minőség ... Női lakk divat pontos l a áré 22—24 36 26 Meleg bélésű posztó fűzős- és csattoscipők bórtalppal Divat komodcipők gyönyörű kivitelben, nagy választékban. I a minőségű női hócipő l-a minőségű női hócipő, bársonygallérral I-a minőségű férfi hócipő I a gyermek hócipők P 25 — P 17 - P 21 - P 26 — P 15 - P 12 50 P 14 80 P 19 — P 12—tői Női-, férfi- ég gyermek sárcipők I-a svéd árú nagy választékban. Női és férfi ^Jiratcipó újdonságok én estélyi cipők, a legújabb modellek remek választékban. 1023$ 4 Külön mértékosztály !