Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-04 / 276. szám

4 — Aranyeres bajoknál, béldu­^gulás, repedés, kelés, végbélvér­zés, gyakor ivizelési inger, de­rékfájás, mellszorulás, szívdobo­gás és szédiilési roham eseteinél a természetes »Ferenc József« ke­serűvíz használata mindig kelle­mes megkönnyebbülést, sőt gyak­ran teljes gyógyulást eredményez. A bels őbajok orvosai az igen enyhe Ferenc József vizet sok­szor mindennapi használatra reg­gel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. — Eladók különféle cégtáblák Megtekinthetők az Ujságboltban." Városi Mozgó December hó 3., 4. és 6. hétfőn, kedden és sierdán 5, 7 és 9 órakor COHRÜD VEIDT A nevető ember HUGÓ VICTOR klasszikus i remek míve 12 felvonásban Női főszereplő: Mary Philton Kisérő műsor: PUFI nősül HUSZÁR KÁROLY 2 felr. vígjátéka Csütörtökön műkedvelő előadás Pénteken Szombaton Vasárnap ZORO-HURU esete A fekete nővel Diadal Mozgó 1 December 3-án és 4-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Werner Krauss Loopiog The Loop Ufa filmgyár attrakeiós eirkasz­filmje 10 felvonásban BernhardKellermann Expedíciós filmje Perzsiáról Dárius országában 6 felvonás Előzetes jelentés : Dec. 5-én és 6-án, szerdán és csütörtökön GEORGE SIDNEY és MARION NIXON A zsibárus HOOT GIBSON Csuzlis cowboy N'YÍP:YIT)EK. Óriási az érdeklődés a csütörtök esti színielőadás iránt Búzavirág bemutatója fényes külsőségek között fog lezajlani December hó 6-án, Mikulás napján Bús Fekete Lászlónak, a Magyar Színházban óriási siker­rel játszott »Búzavirág« c. darab­ját mutatják be szenzációs sze­reposztással. Viktus női főszere­pét Nagy Anci játsza. őt nem kell külön bemutatni a közönség­nek, a vidék ünnepelt prima­donnája s a nyíregyháziak dédel­getett kedvence Nagy Anci, aki­nek fellépése mindig művészi szen­zációt jelent Nyíregyháza színhá­zat kedvelő publikumának. A má­sik főszereplő Pintér Manci, a Blaha Lujza színház szubrettpri­madonnája, aki először fog meg­jelenni a Városi Színház színpa­dán, de bájosságával, kedvességé­vel, egyszerre fogja meghódítani a színház közönségét. A két férfi főszereplő, György Jenő és Gonda György rutinirozott jó színészek. akik nagyszerű szerepükben, mű­vészetük legjavát fogják nyújtani. Timarovszky Irén, egy öregasz­szony szerepében brillírozni fog. Nagyszerű szerepet játszik Far­kas Gizi és Kiss Béla is. — A harmadik felvonás énekes-táncos műsorában szerepelnek: Nagy An­ci ének és táncszámmal, Pintér Manci táncduettel, Kalina Tivadar hegedűművész és Weisz Gusztáv táncszámokkal. Az előadás iránt óriási az ér­deklődés, — a vármegye és a város előkelőségei már mind biz­tosították a helyüket a csütörtök esti előadásra. A darabot Far­kas Tibor rendezi a Stefánia Szö­vetség gondozottjainak segélye­zésére. — Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. Jegyek kap­hatók Jakabovits Fannyka do­hánytőzsdéjében. Világnézetek harca az iskoláért lévery János dr. gimnázinmi igazgató előadása a Tnráni Körben (A »Nyírvidék<i tudósítójától.) * Szombaton délután 6 órakor szépszámú és előkelő közönség előtt tartotta meg előadását Névery Já­nos dr. gimnáziumi igazgató a Szabolcsvármegyei Turáni Körben Világnézet és iskolareform címmel. A komoly tanulmányra valló mély filozófiai és lélektani kérdé­seket boncoló előadás bevezető ré­szében felsorolta azokat a kifogá­sokat, amelyek az iskolával szem­ben fennforognak és ismertette azo­kat a reformpontokat, amelyek az iskola körül részint megvasósultak már, részint pedig foglalkoztatják a tanügy vezetőit és a szülőket. Az iskola már a legrégibb idők óta mindig érdekelte az embereke f, a világháború után pedig, amely megrendítette a bizalmat a régi igazságokban, ez a figyelem foko­zottabb mértékben fordul az iskola és az ifjúság felé, nevelési refor­mokra gondolnak, hogy jobbá és nemesebbé tegyék a jövő álla­mait. Már Aristoteles korában felme­rült a kérdés és megindult a vita és tart mai napig, hogy az értelem­re, vagy pedig a jellemre kell-e inkább hatnia az iskolának ? Az iskola nevelési programmja aszerint igazodik, minő világnéze­tet vallanak az iskola fenntartók és a szülők. Kimutatható, hogy az iskola körül megindult harcok leg­többször világnézetek harca. Az idealisztikus és a materialisztikus világnézet küzd az iskoláért, mindegyik a maga felfogásában akarja kiképezni az ifjúság lelki életét. Ismerteti a régebbi és ujabb is­kolai reform harcokat a kétféle világnézet szempontjából. A reform törekvések évszázadokon keresztül a körül forognak, hogy tanítsák-e és mily mértékbeit a latin és görög nyelvet ? Ez volt mindig az a tá­madási felület, amelyre a legerő­sebb pergőtüzet szokták a küzdő felek koncentrálni. Az ókori klasz­szikusok kiküszöbölési harca már a XVIII. században megindult. Di­derot, Rousseau és D'Alembert ál­lanak a harcolók élén, — anélkül hogy a régi helyébe más, jobb ér­téket tudnának adni. A mai kor sze­rencsésebb helyzetben van, mert a hagyományos klasszikus műveltség ellen hadakozók hivatkozhatnak a rroáern technika csodálatos vívmá­nyaira, melyek tanulmányozása beilleszthető volna a latin és gö­rög nyelv helyett. Ismerteti az egységes középis­1928. december 4. kola gondolatát, melynek elve : mindenkinek egyenlő műveltséget adni. A fősuly a mindennapi éíet követelményein van. A jelszó m'>­gött materialisztikus világnézet lap­pang. Behatóan és rendkívül érdeke­sen világit rá Névery igazgató a a s zabadkőmüves páholyok mun­kájára az iskolák körül. Már 1905-ben hirdetik, hogy az ifjúság nevelésének az irányítá­sát a szabadkőműveseknek kell kezükbe venni. Ennek a tervnek a szolgálatába állítják újságjai­kat, ebben a szellemben igyekez­nek megszervezni a tanítóságot és ebben a szellemben működik a Galilei-kör is. A külföldön ezzel szemben a materialisztikus felfogás helyett mindinkább tért hódit az idealisz­tikus világnézet és visszatérnek az ókori klasszikusok tanulmányozá­sára. A háború után Franciaor­szágban visszaállítják a görög és latin nyelv kötelező tanítását, mindjobban belátják, hogy az igazi műveltség alapja a klasszi­kus műveltség. Rátér a klasszikus nyelvek ta­nítása elleni kifogásokra és rész­letesen cáfolja azokat. A középiskolai reform szűkebb térre szorította az ókori nyelvek tanítását és a reálgimnáziumok révén előnyt biztosit az élő nyel­veknek. Mégis mit látunk? Azt, hogy ajL ó klasszikus nyelveket tanulók többségben vannak. —• Debrecenben 434 reáliskolai ta­nulóval szemben 736 tanuló irat­kozott be a humanisztikus gim­náziumba. Miskolcon 326 realis­tával szemben 916 gimnázista, Szegeden 262 reáliskolai tanulóval szemben 722 humanisztikus gim­náziumi tanuló van . Korniss államtitkár szavaival végzi előadását: A humanisztikus tudomány nem a múlté, nem a jelené, hanem a jövőé! A nagy tetszéssel kisért elő­adást a Kör nevében Klekner Károly dr. a Kör elnöke kö­szönte meg. A Szabolcsvármegyei Turáni Kör legközelebbi előadását decem­ber 19-én tartja. Előadó: Beké­nyi Aladár Az erdő cimmel. Vasárnapi csendélet Ibrányban Verekedés ásóval, vasvillával és fegyverrel (A Nyírvidék tudósítójától.) Véres verekedés volt az elmúlt vasárnap este Ibrány községben, amelynek során három ember is megsebesült s közöttük az egyik­nek a sérülése 20 napon belül gyógyuló. A verekedésben ásó, vasvilla és lőfegyver voltak a tá­madó eszközök s kilenc ember vett részt benne. A verekedés oka teljességében még nincs tisz­tázva, nem lehet tudni, hogy puszta virtuskodás, esetleg talán az ital, vagy más momentum ját­Uj hentes és mészáros üzlet. Van szerencséra értesíteni a n, é. közönséget, hogy Bujtos-utca 24. szám alaff hentes és mészáros üzletet nyitottam, hol az összes húsokat, zsírt és zsírnak való szalonnát napi áron alul árusítom. Szives pártfogását kérve, maradok tisztelettel Hauberger hentes és mészáros. szott-e közbe annak előidézésé­ben. Az esetről tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti. D. Szabó Pál az elmúlt vasár­nap este úgy 8 óra tájban haza­felé igyekezett Béres József korcs­májából. Vagy 50 méternyire lehe­tett a korcsmától, amikor szem­bejövő nagyobb társasággal talál­kozott, amelyben Varga József, Kondás József, Maklándi Mihály és Maklándi András ibrányi la­kosok voltak. 'Vargánál egy ásó volt nyéllel, Kondásnál pedig egy vasvilla . . Az nincs tisztázva, hogy ennél a találkozásnál mi történhetett, mert Maklándi András Kondás Józsefet fejen ütötte, mire Varga meg Maklándira húzott egyet az ásójával. Ez a kis incidens, amely­nél különben sérülés nem tör­tént, volt az előidézője a továb­biaknak. A társaság két részre szakadt s mások is csatlakoztak hozzájuk, Varga és Kondás el­hagyta a társaságot és a Varga lakására mentek, a többiek pedig: Szabó Pál, xKereszturi László, Ke­resztúri Bertalan, Zsiros Imre, Zsíros Miklós és Harsányi Imre Varga lakása elé mentek s egy ideig feleselgettek egymással,

Next

/
Thumbnails
Contents