Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-30 / 296. szám

1§28. december 31. flB&aaesaGöfiBMBHi JíVflWIBÉK. üivarlírák az eréélyi fejedelmik kerátaB Gazdaságtörténeti tanulmány A XVI—XVII. századbeli és az azelőtti korok legjellegzetesebb gazdatisztje az erdélyi birtokokon az udvarbíró volt. Csak azután, kogy a XVI. század közepén a Habsburgoktól beszármazott a nyu gati kultura Erdélybe, tűnnek fel uj elnevezések itt. Azaz a sáfár» (kulcsári ősi segédje volt az udvarbárónak, de már feltűnnek a praefectus (jószágigazgató), a tiszttartó, az ispán, a kultsár. — Majd mindjobban bővülvén a nagybirtokok és a XVII. század elején Básta generális — bécsi tsászár he lyettese —, beerőszakolta az erdélyi állami birtokokon a papírszámadást, a rovás botokat már csak a bacsók, kondások, gulyások és vincellérek használták. A papirszámadás okán beszármaztak a per ceptorok, exigátorok, a számtartók. Az «udvarbiró» alakja ma is él, majorgazda, béresgazda formájában. Udvarbirója mindenféle birtokosnak volt, még az egyházaste'.kes possessornak is: mert kellett valaki, aki az «uraság» akaratát * jobbágyoknak, vagy zselléreknek közvetítette, végrehajtotta, vagy szükségleteit kielégítette. Ezek pedig szörnyű sokak valának. Elsősor ban való dolga volt mindig és bármikor «költő» pénzt előteremteni. Ez pedig az időtájt sem állott bőven a háznál, jóveretü arany- és ezüstmonétát kellvén érteni, nem afféle mai rongyos, szakadozó leu «bangót!» A pénz elsősorban a házi kezelésű (majorsági^ birtokokból kellett kiteremteni, azután nyomban a jobbágy, sellér, vagy árendás mindenféle köteles taxájából, árendájából, bírságpénzekből, honoráriumokból, oláh papok adójából, borlucrüm pénzből, gosstiva (makkoltatás bér) pénzből stb. proventusok (jövedelmek) behajtása a gazdatiszt dolga volt. Állandó működési tere a majorsági birtok volt, azon gazdálkodott ahogy az ur vagy a prefectus parancsolta, itt hát a jobbágyok robotmunkáját és a «sellcrek» urdolgát kellett számontartani és irá nyitani. A sáfár utján kellett ellátni az ur és háznépe ételben és italban, ruházatban való szükségleteit, de itt már az «urasszony» rendelkezett. Az udvarban képviselte az «uriszéken» a földesúr személyét és ítéletet nyervén, végre is hajtotta a jobbágyon, selléren és hiás jámbor ügyefogyotton a deres igazságát, ö járt-kelt a sokadalmakon (vásárokon) eladás és vétel után, ha az eladás vagy vétel reá volt bízva, vagy ő Invitálta az ur elé az árus és szurtos embereket, izmaelitákat, szászokat, görögöket, cigányokat, örményeket és Bethlen Gábor ideje óta beszármazott »sidókat« is. Ha a leltárt kellett felújítani vagy megjavítani, az eladó lábas barmot, gabonát, bort, gyapjút stb. kínálgatta a vevőnek. És ha a «kurián» éppen üresen kongott a »ládafia« és nem volt költség lakodalomra, keresztelőre, avagy halotti torra: vagy az «ur» hadba indult 2—3 fegyveres darabontjával és mindez sok jócsengésü oroszlános tallér és dukáta nélkül nem eshetvén meg: lába alá szedte az ország útját, minden vidéken már akkor is található u. n. «pénzén ülő» zsugorikhoz, kik kis summáért ezüstés aranymarha »zálogot« — nagy summát birtokzálogért sziveskedének költsön adni, jó zsíros usoráért (kamat): — de nem felejtkezvén meg az üzletet «fogott birák» vagy deákok (ügyvédek) segítségével írásba tenni: akár kontraktusÓtüiftl fcOHOGES tgFilt átkozatt IcöhOgé* Eeeer aellpuz till. Makbmar "•eeyócyito*! Kapható gyógyszertárakban és drogériákban! akár inskriptusban, ezen írásokkal még igyekezni kellett a fejérvári káptalanhoz, avagy a kolosmonostori konventhez, hogy főtisztelendő uramék írják be a regestromba, arról adjanak illő salláriumért, bizonyságlevelet. Hálistennek akkor a «stemplit» még nem találta ki a német. Ha minden megvolt, kompletté vált a kölcsön, megtörténhetett a fizettség. Minden monétát külön kellett megókullálni, vagy kőlapon «kicsengetni», azután került csak lakatos bőrzsákba a pénz. Miként lett a régi erdélyi gazdatiszt? A felelet rövid: az uraság hűséges szolgájából. A jobbágynak, vagy a belső szolgálatot tevő «szabadosnak» vagy az udvarban dolgozó mesterembernek szemrevaló fiai az úrfi mellé parancsoltatott játszótárs, inas és mindenesként. Állandóan ott élt ezután az »udvar« környezetében, Ha ügyes volt, itt jobb tempókat szokhatott meg, az úrfi iskolás órái ban elleshette az irás, olvasás, számolás tudományát, sokszor e tekintetben többre vitte a gazdájánál, de a csúfra kiszabott büntetéseket is ő kapta meg a rektortól. Legénysorba kerülvén, beletanult a lovászi, vadászi teendőkbe, szabad idejében segédkezett a kertésznek, vincellérnek, sáfárnak. — Majd elkísérte az »urfit« a gyulafehérvári, enyedi, vagy marosvásárhelyi iskolákra, ezek végzése után a német, vagy olaszországi akadémiákra, ott megint sokat^ látott, tapasztalt. Innen is hazajőve, elkísérte urát egyelőre egy «főember» udvarába, ahol a fiatal ur szirtén «inasságon» kezdette a politikai karriért, majd a fejedelmi udvarba kerültek be; innen jó szerencsével a külföldre járó erdélyi követek titkáraként öregbíthette tu dását (mindig mellette a szo!ga\ de hadba is elkísérte az urát. Mikorra az ifjú ur szintén «főember»: viceispán, főispán, királybíró, országtanácsossá lett: — már teljesen bírta bizalmát urának, összeszoktak, maga körül inasként már nem használhatta a szintén megemberesedett legényt: kirendelte valamely uradalmába a tiszttartó mellé kulcsárnak, sáfárnak, azután lett belőle ispán, végül önálló udvarbíró: és ha még mindig birta főember gazdája becsülését, az a jobbágysorból kiemelte, libertinussá (szabaddá) tette: és ha szerencséjére fejedelmi vendég véletlenkedett házatájékán, egy finom collatio, sikeres vadászat, egy jól összeválogatott lovasnégyes feléje fordította a Nagyúr méltóságos tekintetét, —grátiából megkapta a kisnemesi vagy lófűlevelet; ha tudásban, szor galomban, hűségben is öregbedett gazdája szeme előtt, lehetett belőle tiszttartó, majd prefektus, ha a deákos tudományokban is jártasságot tanúsított. Csérer Lajos dr. Mezőgazdaság Országos mezégazdasági kiállítás és vásár Budapesten Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által immár négy évtizeden át minden év tavaszán rendezni szokott tenyészállatvásárok 1929-ben fontos fordulóponthoz jutnak, mert a rendezőbizottság határozata értelmében ((Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár» elnevezést fogják kapni. A rendezőség e címen kezdette meg a XXXVIII. budapesti tenyészállat-, termény- és gépkiállítás előkészítésének és szervezésének munkáját ami a kiállítás sokoldalúságára való tekintettel már hónapok óta folyamatban van. A kiállítást közvetlenül húsvét előtt, március hó 21—25. napjain fogják megtartani a budapesti tenyészállat-vásártelepen. A kiállítás gerince a jövőben is természetesen a tenyészállatcsoport marad, ameiy értékesen fog kiegészülni annak következtében, hogy a földmivelésügyi minisztérium az állami telepen lóistállót építtet és igy ezentúl tenyészlovak kiállítása és bemutatása is lehetővé válik. A lóistálló tetején nagyszabású vasbetontribün, előtte pedig felvezető- és hajtópálya létesül, amelyen a rendezőség a díjazott lovak és szarvas marhák elővezetését és különböző lovasosztagok gyakorlatainak beJ mutatását vette tervbe. | A tejtermékek, a különféle termények és nemesitett vetőmagvak mult évben is már szerepelt kiállításain kivül a rendezőség önálló kiállítási csoportok rendezését tervezi a háziipar, élelmiszeripar, a méhészet, borgazdaság, erdészet stb. köréből, valamint tovább kiépíteni igyekszik a mezőgazdasági gép- és eszközkiállítást, valamint a mult évben először szerepelt személy- és teherautókiállitást. Ezenkívül az állami mezőgazdasági kisérletügyi és szakoktatási intézetek tanulságos kiállítások kere

r tében fogják bemutatni értékes gyűjteményeiknek szemléltetően oktató anyagát. Az eddigi előkészü letek és jelentkezések remélni engedik, hogy az 1929. évi mezőgazdasági kiállítás minden tekintetben felül fogja múlni még az ez évi igen jól sikerült kiállítás kereteit és eredményeit is és a magyar mezőgazdasági kultura megismertetésének és népszerűsítésének terén hasznos szolgálatokat fog végezni ugy a bel-, mint a külföldön. A rendezőbizottság (Budapest, IX., Köztelek-u. 8.) a minden kérdésről tájékoztatást nyújtó kiállítási szabályzatot és a bejelentési lapokat készséggel megküldi az érdeklődőknek és minden ügyben szívesen ad útbaigazítást. Minthogy a tapasztalatok szerint a rendelkezésre álló helyiségek és istállók a bejelentett anyag elhelyezésére mindig szűkeknek bizonyulnak, ajánlatos a január 15-ében megállapított határidőn belül beküldeni a bejelentéseket. A kiállítás látogatói részére ez évben is 50 százalékos utazási kedvezményt biztosított a kereskedelmi minisztérium. A rendezőség megtette a lépéseket, hogy a külföldi vasutakon szintén kedvezményes utazási lehetőség álljon rendelkezésre, valamint, hogy a vizűm megszerzése is minden irány ban megkönnyittessék. á világpiac btrfergalma A Borászati Lapok irja: Franciaországból inkább csökkenő árakról adnak jelentést, bár a végleges francia termés adatai még ismeretlenek:' Remélik, hogy a nagyobb fogyasztás életet visz az üzletbe. Az olaszországi nagy bortermés folytán, mely közel 30 o/

0-kai múlja felül a tavalyit, az dlasz piac legnagyobb részén csend uralkodik. Németországban a kereslet rendkívül lanyha, főleg a rossz minőség miatt. Ugy látszik, a kereskedelmi szerződések a német szőllősgazdákat kemény próbára teszik, mert a savanyúbb belföldi áru csak árengedménnyel fog tudni versenyezni a külföldi édesebb bor ral. A középeurópai piacon általában nagyobb a csend. A cseh-szlo vák piacon a magyar borok meglehetősen nagy tételeket jelentenek, ami a helybeli borok árát nyomja. Ausztria külföldi borokkal kereskedik, amelyek között meglehetősen nagytételű magyar áru' is szerepel. Románia és Jugoszlávia gyengébb irányzattal dolgozik. Magyarországon a kínálat meglehetősen nagy, különösen olyan kezeknél, melyeknek pénzre van, szükségük. Külföldi érdeklődés ál landóan mutatkozik és a kivitelt előmozdító állami akció elintézés.' után nagyobb vételek már a mai napig is történtek. A borpárlatfőzés nagyobb arányokat kezd ölteni, természetesen a nyersanyag alacsony ára mellett. A rossz, gyenga minőségű borokat a leghelyesebb, ha kifőzik, mert ezeknek eladása a legnagyobb nehézséget fogja jelenteni a tavasszal. A jobb áru ma is magasabb árakat ér el és 13 fokos bornál már 80—85 fillérek is szerepelnek jelentéseink között. A másodkéz, mely a szüretkor fe dezte le magát, csakis aagy árengedménnyel tud túladni a borán, ami erősen nyomja a piacot. De különben ez az időszak nem szokott nagyobb kereskedelmi tevékenységet felmutatni a vételben, inkább eladásokat végez. Az Ixr. Nőegylet felhívása A Szilveszter-estre szánt élelmiszerek a Kereskedők és Gazdák Körébe küldendők. Kérem mindazokat, akik a szilveszteri estélyünkre élelmiszert felajánlottak, hogy azt hétfőn 5—7 óráig a Kereskedők és Gazdák Köbébe (Lengyel-cukrászda felett) lehetőleg papir-tálcán elküldeni szíveskedjenek. Dr. Flegmán* Jemöne 2x izr. aóegyleti elaök. i!tunuHiiiwiiuuuauuHiim. Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalapi jó!