Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-30 / 296. szám

karcolata. Előadják : Petneházy MaVgit, Barton Anna, Gonda Gytxgy, Kiss Béla, Tóth Sándor, Varga István, Lucay József, Szűcs Róbert. — Szín : Egy vonat első osztályú fülkéje. 6. Hajdú Ica: Magyar dalok. 7. »A 72-es őrház.« Egyfelvoná­sos vígjáték: előadják : Juli : Fáb­ry Ignacné, Péter : Jeney Dezső, Fiuk : Szűcs Róbert. 8. Hajdú Ica: Magyar dalokat énekel cigányzene kisérettel. 9. Éjféli üdvözlő. Irta Farkas Etta. Előadja : Dr. Enyedy Imre. Tánc reggelig. Éöenhalt a barlangban az eltévedt tudós A steierországi Frauenmauer­höhlen barlangjaiban kutatott egy Rsztrák tudós, Radschüler Ferenc reáliskolai igazgató és tudományos kutatásaiért most életével fizetett. Az eisenerzi középiskolai igazgató még a nyár elején hatolt be a bar­langba, julius óta pedig nem adott magáról életjelt. Nemrégiben gráci barlangkuta­tó tudósok hatoltak be a Frauen­mauerhöhlen mélységeibe s ők akadtak rá Radschüler igazgató holttestére. Megrázó tragédiáját ő maga irta meg azokban a feljegyzésekben, amelyeket a holttest mellett talál­tak. Naplószerü feljegyzések ezek és azzal kezdődnek, hogy eltévedt egy elágazó alagútban, egy gyertya vi­lágítása mellett sehogysem tudta megtalálni a kivezető utat és nincs számára menekülés. Leirja Rad­schüler, hogy az utolsó gyertyája elfogyott, elesége is fogytán van, az éhhalál vár reá. Feljegyzéseit búcsúval végzi, üdvözli feleségét, gyermekeit és barátait... »Talán még egy perc, — irja kusza voná­sokkal — utolsót lobban a gyer­tyaláng, sötétben maradok és kö­zeleg a halál.. « Miskolc felett kigyniiadi Kirják pilóta repülőgépje A Schmoll gyár reklámrepülőgé­pe, amelyen tudvalevően a Nyirvi­dék munkatársa is repült, mikor a gép Nyíregyházán volt, tegnap este Miskolc fölött kigyulladt és csak Kirják pilóta lélek jelenlété­nek köszönhető, hogy a szerencsét lenség nem volt halálos kimene­telű. Mikor a pilóta észrevette, hogy a motorból láng csap 'elő, a leg­nagyobb sebességgel leszállt és megakadályozta a tüz továbbterje­dését. Pesen jöjjön a RAJNA cukiaszdaha Hyajaíivi! szenten ÜFA PALOTA, 7508-a0 — A háziasszonyok gondja. — A nyiregyházi asszonyok nagyon el vannak kényeztetve. Ezt a meg­állapítást szögezte le egy buda­pesti ur, aki egy itteni rokonánál volt látogatóban. Vájjon mi en­nek az oka, kérdezte. Mikor érdek­lődtünk, hogy mivel támasztja alá ezt a súlyos megállapítását, el­mondott egy nagyon jellemző ese­tet, ami körülbelül négy helyei, ahol látogatóban volt, csaknem betüről-betüre ismétlődött meg. Az eset lényege az, hogy a szóban levő háziasszonyok tea előtt el­küldték alkalmazottjaikat teasü­teményért s mikor a szegény lá­nyok az oda és visszafutástól agyonfáradva megérkeztek a várt süteménnyel, gazdasszonyuk min­det visszakergette, mert nem Sí­postól hoztak teasüteményt. — Utána jártunk ennek a szokatlan eseménynek, hogy megállapítsuk, hogy mi az oka ennek a ragaszko­dásnak. Felkerestük a nevezett há­ziasszonyokat s azt válaszolták ér­deklődésünkre, hogy a Sípos-féle teasütemény felel meg legjobban a követelményeknek, mert azt Si­pos Géza cukrászmester Kugler udvari cukrász receptjei alapján, minden pótanyagmentesen készí­ti és árusítja a kath. bérpalotában levő üzletében, melynek telefon­száma 313. Miért is tört ki a forrongás Amaau'lah ellen? Amanullah király európai utja előtt igen népszerű volt Afganisz­tánban. Minden törzs szerette és tisztelte okosságáért. Az elégedetlenség akkor kezdő­dött, amikor híre járt annak, hogy Amanullah Európában sokat köl­tött európai ruhákra, európai bú­torokra és olyan technikai és higé­niai berendezésekre, amelyeket mint »átkos inodernségeket«, az qrtgdoxan muzulmán afganisztáni lakossága mélységesen megvet. Különösen fokozódott az aminózi­tás Amanullah ellen a retrográd érzésű körökben, amikor Amanullah hozzá fogott a főváros átépítéséhez. Tudni kell, hogy Afganisztán fő­városa, melyben százezer afgán és ötszáz európai lakik, injeább nagy falu, semmint város, vagy pláne királyi székhely. — Hetekig tart, amig onnan az ember teveháton eljut a legközelebbi kikötőhöz, vagy vasúti állomáshoz. A várost magas hegységek övezik, melyek­nek egy-egy csúcsa egészen hétezer méterig fölér. Az egész helység jel­legét hegyvidéki és mezőgazdasági karaktere szabja meg. Egyszerű, primitív keleti városka ez, alacsony házakkal, néhány mecsettel és he­hegyes minaretekkel, poros, girbe­görbe utcákkal. Amanullah elhatározta, hogy eb­ben a városban egy kis mintavá­rosrészt építtet, európai stilusu, metropolisokba illő kőpalotákkal és kertházacskákkal. Az első ilyen ház, melyet saját családjáról »Aman otthonának« neveztek el, már fel is épült. Elég ízléses, gőz­fűtéssel, telefonnal és a technika minden eszközével felszerelt épü­let, mely megállná helyét Berlin, vagy London modern városrészei­ben is és semmiféle feltűnést nem keltene. A hithű mohamedánok azonban szent borzadállyal néztek rá... Hogy Amanullah a képviselők szakállát levágatta, kényszeritette őket, hogy a hagyományos keleti ülés helyett széken ülve tanács­kozzanak és hogy európai ruhát vi­seljenek — ezt még mint a szent uralkodó szeszélyes önkényét meg­bocsátották volna a királynak. De nem bocsátották meg neki azt, hogy idegeneket hozott a városba, nagyrészt német tudósokat, művé­szeket, technikusokat s hogy az ő útmutatásaik alapján akarta felne­velni az afgán fiatalságot. Az af­gán diákok európai és angorai ne­velése végleg felbőszítette őket, azt pedig, hogy a királyné maga kezdett példát mutatni az afgán asszonyoknak a hagyományos fá­tyolviselet mellőzésére, ördögi tett­nek érezték. Amanullah az ortodox törzsek között egyik napról a má­sikra elvesztette népszerűségét s a sértett főpapok »szent háborut« in­dítottak ellene. Amanullah azonban nagyon erélyesnek látszik s bármi­lyen groteszknek tűnik is a sze­replése, nem lehetetlen, hogy si­kerül majd neki a csoda: néhány esztendő alatt európai értelemben vett, civilizált várost teremteni az elmaradt kis Kabul helyén. — Újévi képeslevelezőlapok leg­nagyobb választékban az Ujság­boltban kaphatók. — Italmérök részére egészség­ügyi rendelet kapható a Jóba­nyomdában, Széchenyi nt 9. 273 1928. december 25. Az amerikaiak életkora A legutóbbi amerikai hivatalos statisztikai adatok igen érdekes át­tekintést nyújtanak arról a jelen­tős különbségről, amely az egyes amerikai államok lakóinak átlagos életkora között észlelhető. Cansas­ban élnek az amerikaiak leghosz­szabb életet. Itt a férfiak átlagos életkora 59, a nőké pedig 60 év. Cansas tisztán agrárállam. Wis konsiriben, amelyet a Michigan­és a Canadai felső tó határolnak a férfiak ádagosan 58, a nők pedig 60 évig élnek. Relative alacsonyabb Kalifornia lakóinak az életkora, jóllehet ezt az államot a geográfusok amerikai paradicsomnak nevezik. Itt a fér­fiak 64, a nők pedig 58 évet él­nek ádagosan. Pittsburgban, a ti­pikus iparvárosban a férfiak átla­gos életkora 47 év, a nők átlagos 50 évvel múlnak ki a világból. — Newyorkban, az amerikai nagyvá­rosi élet boszorkánykonyhájában a férfiak általában 51, a nők 52 évig élnek. Észak-Amerika-parti városai­ban, Philadelphiában, Baltimoré­ban és Bostonban a férfiak átlagos életkora 52, 51 és 50 esztendő, mig a nőké 55, 54, és 53. Még igy is jelentős a differencia az Egye­sült Államok politikai fővárosában élő férfiak és nők átlagos élet­kora között, ahol a férfiak 53, a nők pedig 59 évig ébiek átlagosan. A vasutasok szilvesztere A nyíregyházi MÁV. állomás fő­nöksége rendezi a nyíregyházi vasutasok szilveszterét. A nagysza­bású előkészületek már folyamat­ban vannak és az előjelek szerint a vasutas szüveszter egyike lesz a legsikerültebb évvégi mulatságok­nak. — A műsort az alábbiakhan közöljük : 1. Konferál : Farkas Etta. 2. Prológ. Irta Farkas Etta. — Előadja Dr. Enyedy Imre. 3. Zenekari számok. Előadja a Bereghy—Zsigay vonósnégyes. 4. Műsoron kívüli számok. 5. »Előkelő utas«. Zilahy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents