Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-30 / 296. szám

1928. december M. JfcfYí»YlDII. A biztosításra kötelezett összes munkavállalókat és alkalmazottakat be kell jelenteni január 15 -ig az Országos Társadalombiztosító Intézetnél A nmkaadók köUlezetUégtti a feejtleitéssel kapcsolatkax. Az Országos Társadalombiztosító Iatézet nyíregyházi kerületi pénztáráaak MnMméiye Az Országos Társadalombiztosító Intézet nyíregyházi kerületi pénztára hirdetményt bocsájtott ki betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezett munkavállalók (alkalmazottak) általános bejelentése tárgyában. A hirdetmény többek kőzött az alábbiakat tartalmazza: A m. kir Népjóléti és Munkaügyi miniszter ur 6001- 1928. eln. N. M. M. számú rendelete értelmében a munkaadók kötelesek az 1927. évi XXI. tc. alapján betegség és baleset, az 1928. évi XL. tc. alapján pedig öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra köte lezett mindazokat a munkavállalóikat, akik vállalatukban, üzemükben, gyárukban, hivatalukban, irodájukban stb. 1929. évi január hó 1. napján alkalmazásban állanak, legkésőbb 1929. évi január hó 15 napjáig az Országos Társadalombiztosító Intézet nyíregyházi kerületi pénztárához újból bejelenteni, tekin tel nélkül arr«, hogy előzőleg már be voltak-e jelentve, vagy sem. Az általános bejelentési kötelezettség a háztartási alkalmazottakba tiem terjed ki. A biztosításra kötelezett vállalatokban, üzemekben, hivatalokban és foglalkozásokban alkalmazott munkavállalók közül az ipari munkavállalókat keresetük nagyságára tekintet nélkül ujből be kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a tisztviselőket, művezetőket s általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi, vagy évi fizetéssel alkalmazott munkavállalókat, az úgynevezett magánalkalmazottakat (tisztviselők, kereskedősegédek, raktárfelügyelők, ügynökök, utazók, kirakatrendezők. pénzbeszedők, kereskedelmi gyakornokok stb.) is még abban az esetben is, ha javadalmazásuk a havi 300 pengőt meghaladja, de havi 500 pengőnél nem több. A fent megjelölt alkalmazottak általános bejelentését külön nyomtatványon az úgynevezett „Általános bejelentőlap"-on kell teljesíteni. A bejelentés más nyomtatványon vagy levélben nem eszközölhető. Azoknak a munkaadóknak, akik bejelentési kötelezettségüknek a kerületi pénztártól már ? régebben nyert engedély alapján j ez ideig heti vagy havi bejelentési jegyzékkel tettek eleget, a munkavállalókról ..Általános bejelentőlap"-ot kiállitaniok nem kell. Ezeknek a munkaadóknak ugyanis az általános bejelentés célját szolgáló adatokat az 1929. évi első heti, illetőleg havi bejelentési jegyzéken kell beszólgáltatniok, e jegyzékek benyújtására meghatározott határidő alatt. Az „Általános bejelentőlap" ot a pénztár díjmentesen szolgáltatja ki, illetve küldi meg pósta utján a munkaadók részére. Amennyiben azonban a munka adó az általános bejelentőlapokat egyáltalán nem, vagy kellő menynyiségben kapná meg, ugy köteles azokat a pénztártól önmaga beszerezni. Az 1929. évi január hó 1-tői kezdődően felhasználható heti és havi bejentési jegyzékek, valamint az egyéb bejelentési nyomtatványok az eddig használatban levő nyomtatványoktól eltérőek, miért is a jelzett időponttól kizárólag az uj űrlapokon lehet a bejelentéseket teljesíteni. Büntető szankción : ha a munkaadó az általános bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a bejelentéseket hiányosan teljesiti, a pénztár a szükséges adatokat a munkaadó terhére saját közegével a helyszínen fogja beszerezni. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ezer pengőig terjedhető pénzbirsággal büntethető az a munkaadó, aki elfogadható mentőok nélkül az általános be jelentést nem a megszabott határidőben vagy nem szabályszerűen teljesiti. Amennyiben a cselekmény su lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az a munkaadó, aki az általános bejelentésben szándékosan valótlan adatot ad elő, vagy aki abból a célból, hogy őt terhelő fizetési kötelezettségtől mentesüljön, az általános bejelentési kötelezettségét nem a megszo kott határidőben, vagy szándékosan nem szabályszerűen teljesiti. A kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás és pénzbüntetés. Nyíregyháza, 1928. évi dec. hó 22-én. Az Országos Társadalombiztosító Intézet nyíregyházi kerületi pénztára. Téli köd a Tárosban Irta: Mirconsay Tiber Bősztülkű vörhenyes autók robognak, riadtan szökken félre minden ucca, s> a sürti, sárga köd fölött botolgat a koldus alkony, lomhán leborulva a zord kapukban. Lámpák glóriája mögött megy a Rémek sikátora, hol fej nélkül, csonkán fut társad lába vagy futó lábakon sehol sincs koponya. Gondolj egy régi télre. Dus-varázsu karácsonyfákra, rózsás, drága bábumosolyra, mellyel boldogan beteltünk. Lángolt az áhitat vad csipkebokra, ezüst csengő szólt szőke angyalokra, és a remény, mely mindörökre eltűnt. Nyíregyháza láthatatlan adószedője njra érezteti snlyos terhét a város lakosságával Xagv az elkeseredés a kereskedők között a vasúti felüljáró okozta drágítás miatt (A «Nyjrvidék» tudósítójától.) A Nyirvidék a cikkek, hozzászólások egész sorozatát indította meg az elmúlt évben Nyíregyháza láthatatlan adószedője, a vasúti felüljáró miatt. Azóta egy esztendő telt el, a bajok még fokozódtak, de a felüljáró okozta nehézségek ma is fennállanak. A városba érkező szállítmányokat a felüljárón át kell a városba befuvarozni, a mivel a fuvarozási vállalatok kiadásai nagy mértékben növekednek. Miután pedig ezeket a kiadásokat átháritják a lakosságra, a város egyeteme megérzi a fejlődést bénitó nagy ellenség, "h Láthatatlan Adószedő örökös beavatkozását. A tüzelőfával telt vaggonokat a város felőli rámpára lehet áthozni, de ezért nyolc pengő külön díj jár és igy sem lehet elkerülni a többletkiadást. A bajt még az is növeli, hogy az érdekelt fuvarosok, mintha belefáradtak volna az örökös panaszba, nem tömörültek ennek a kérdésnek állandó felszínen tartása érdekében. Most, amikor a téli utak még szaporítják a fuvarozás elé gördülő akadályokat, újra aktualitást nyert a vasúti felüljáró megszüntetésének kérdése és remélhető, hogy erélyes akció indul meg a százezrek feláldozásával járó lehetetlen állapot kiküszöbölése érdekében. ; AH'.', mfF7í larácsonyi lapszemlét tartani a magyar újságírás termé kei között, lem éppen egyszerű feladat. Lapjaink egymással oly éles versenyben állanak és az irók, politikusok oly vezéralakjait állítják csatasorba a közönség kedveaő Ítéletének megszerzéséért, hogy a vaskok köteteket megszégyenítő karácsonyi lappéldányok valóságos, muzeumai a különféle irodalmi csemegéknek és politikai nyilatkozatoknak. Az idei politikai eszmefuttatásokat szinte önkéntelenül, vagy talán természetszerűleg is az a tény determinálta, hogy amint az ember szivesen tekint vissza egy-egy kilóméterjelzőnél a megtett útra, ugy politikusaink is szemüket nem annyira előre, mint inkább hátra fordították nemzetünk történelmének legutolsó kikezdésére, mely a szégyen, megaláztatás, pusztulás bizonytalan sorsú szakadékaiba állitotta az élet szürke országútjára azt az útjelzőt, melyre a kérlelhetetlen sors 1918-at irt. Tiz hosszú, keserves év után fáradt lelkünk megpihen s visszatekint a megtett útra. Már maga ai a körülmény, hogy nem hagytuk ott fogunkat a 10 év előtti világőrület gránáttölcsérében, hanem bár bénán és megcsonkítva, de vittük keresztünket tovább és tovább, mutatja, hogy nem vagyunk halálraitélhető nép és nem kesergünk vénasszonymódra Európa hatalmasainak portája előtt. Tiz éven át, tiz karácsony meghitt ünnepe nem mindig jelentett szeretetet, megértést, boldog megelégedést. Véres karácsonyok után jöttek a bizonytalanság karácsonyünnepei, — a koronaromlás, gazdasági bomlás idejének szomorú szent estéje, de minden egyes ujabb karácsonyest hozott azért valami ujabb megnyugtatót a megviselt idegekre; mint ahogy a sivatag homokja minden évben néhány millimétert rak a piramisokra, ugy hozott minden év munka- és kiizködés sivatagjának homokja egyegy réteget a kibontakozás piramisára, hogy legyen mit leolvasni a karácsony politikusainak a haladás útjelzőiről. Az idei karácsonyi nyilatkozatok a tiz év fáradtságos munkájával elért eredmények öntudatával s a nemzet jobb jövőjébe vetett hittel tekintettek a múltba, hogy megrajzolják a közel és távoli jövő körvonalait. Lassan haladni, semmit sem kockáztatni, gazdaságilag megerősödni, a belső rendet öregbíteni, a külső összeköttetéseket gyarapítani, nagyjából ezek azok a vezérgondolatok, amelyek a karácsonyest szent ihletéből a lapok hasábjait uralták. Vajha minisztereink gazdasági és szociális tervei ugy valósulnának meg, ahogy a magasztos ünnep szépitő hangulatában a jobb és szebb életet váró embermilliók lelkében az igérő szóra kirajzolódnak. (*) Herkules keserűvíz pár óra alatt az elrontott gyomrot teljesen rendbehozza. Kapható mindenütt. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg üknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában IC pengő naponta. Orvosát mindenki ^zabadon 141101* 42. UÉD. I