Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-25 / 293. szám

1928. december 25. m A tiz éves Ujságbolt Tiz évvel ezelőtt, 1918. egy őszre h^jló napján, amikor már a négy • éves háború utolsó felvonásai peregtek a történelem vásznán s amikor a zsibbadt fásultság reá nyomta a gazdasági életre a bélyegét, az azóta szépen kiszélesedett Bethlen-utcai sarokház egy sötét kis bolthelyiségében uj üzlet nyilt: Bata Sándor Ujságbolt-}a.. Vállalkozásé nak az idő egy cseppet sem kedvezett s szinte bizarrnak tetszett íu a gondolat is, hogy valaki akkor keressefi uj vállalkozásban életcélt és boldogulást, amikor a régiek felett is ott lebegett a krizis szele. Tiz év távlatából azonban megállapíthatjuk, hogy Bata Sándornak volt az élethez elég bizalma s az élet őt igazolta. Ez jut eszünkbe, most 10 év multával, most, hogy a régi, homályos szük és újságreklámokkal eltakart ócska falak közül egy modem palota világos, tágas, szemnek és léleknek egyaránt tetsző •uj üzlethelyiségébe költözött az Ujságbolt. A tiz év határán elmondhatjuk, hogy Bata Sándor vállalkozása nemcsak hézagpótló volt a múltban, de a jövőben is jelentős tényezője lesz a város kulturát terjesztő tevékenységének. Az Ujságbolt első 10 éves jubileuma bennüket is érdekel, mert a Nyírvidék is szoros kapcsolatba lép vele nemcsak a kolportázs révén, hanem azáltal is, hogy az Ujságbolt vállalkozott a hirdetéselmek és előfizetéseknek kiadóhivatalunkkal való közvetitésére is s ezzel a Nyírvidék fiókkiadóhivatalává is lett. De sokat jelent az Ujságbolt alapterjesztés terén, amikor a városi embernek époly kulturszükségletét; képezi a hirlapolvasás, mint egy pohár üdítő viz, vagy a tiszta ruha. A könyv és papirkereskedésen kivül az idő folyamán egy uj ággal bővült az Ujságbolt, a modern kölcsönkönybtár-ral, amely lehetőséget nyújt főként a müveit középosztály számára arra, hogy a magyar és külföldi regényírók müveit a megjelenése után nyomban olvashassák, amit pedig a társadalomnak éppen ez a rétege anyagi viszonyai miatt e vállalkozás nélkül alig tehetne meg Ezek azok a nagy vonásokban megrajzolt célok, amelyekért a/. Ujságbolt sorompóba szállt. Fejlődése tehát nemcsak Bata Sándor magánérdéke, hanem a kereskedetmi és szellemi életünk fejlődésének ís jelentős tényezője. Az uj köntösbe öltözött Ujságbolt meglepő hatással van a belépőre. Az előrész tágas helyiségében a könyv- és papirüzlet nyert elhelyezést, a hátsó részben a Modern Kölcsönkönyvtár könyvei sorakoznak, ízléses rendben, a két rész között pedig vitrinszerü faliszekrényekben elhelyezett iparművészeti remekek kötik le figyel-. műnket. A berendezést Oláh Ede Zsigmond készítette fényezett tölgyfából s annak minden egyes darabján a legnemesebb ízlés, egyszerűségében is lenyűgöző szépség ömlik el. Az Ujságbolt ezzel berendezésben, értékben Nyíregyháza első üzletei sorába került. Megbízásunk van több budapesti vendeglö, söntés, korcsma eladására melyek vételárát, ha szükséges részben flnancirozom. GRÁD S. és FIA Bpest, VII. Aréna-út t8. Telefon József 341—94, Borbizományi iroda. Szállodai, kávéházi és vendég lői üzletek adis-vétel irodája. 107051 jfflimBífit. !! Autótulajdonosok !! Az 5 emeletes újjáépített CYKLOP GilBflGEBflN Budapest, VII., Kertész-utca 24—28. sz. mindent megszerezhetnek. Benzintöltő állomás 500 férőhely. — Autcfelszerelési cikkek. Pneumatik. Javítómáhely. Soffőr szállás 10720 1 Beszélgetés a lángelméről Irta Mérey Ferenc dr. 2 i Gondolsz-e néha — küzdő, drága embertársam — pihenő órád csöndes perceiben, a számadásra hívó magánosság óráiban arra, hogy mi végre e küzdés ? Gondolsz-e a döbbenet fagyos rémületével arra, amire olyan sokszor, amire folytonosan gondoltak ama karthauziak? Gondolsz-e lombhullató ősszel, esztendő végével az elháríthatatlan Végzetre? Elért-e már Hozzád, eljutott-e a szívedig papod készülésre intő komor szózata, költőd lelket remegtető szava : »elhull a virág, eliramlik az élet...« Kérdezted-e már a kétség óráiban: a szénázó jószág, a koncleső eb öröme, arasznyi lét és egy marék hamu — hát ennyi az egész ? Szoktál-e néha, vasárnapok friss reggelén napsugaras országúton messzire menekülni a városból, ahol perc-emberkék zsibongó ha da lót-fut napi gondtól terhes arccal, illanó öröm mámorával ? — Találkoztál-e már a mosolygó természetben tépelődő lelked sürgető kérdésével, az elmúlás szomorúságával? Megtaláltad-e már a kibékítő igazságot a hit melységeiben, a természet törvényeiben és ember-voltod nagy kiváltságában? Mert látod: mélységes hit, a dolgok összefüggését sejtő értelem és büszke emberméltóság — mind az utadba esik. Tudod-e, hogy nem veszhet el egy atomja sem az anyagnak, amelyből a körülötted való világ és á Te tested is fölépül, csupán a formáját változtatja időtlen-idők óta? Tudod-e, hogy nem veszhet el az energia sem, amely értő szemed előtt kibontakozó félelmes nagyszerűséggel formálja az anyagot időtlen idők óta? Tudod-e, hogy nem veszhet el a szellem, az isteni ajándék tüzes szikrája sem, amely benned öntudatra ébredt ? Évmilliók kifürkészhetetlen távolában gyúlt fel ez a láng és azóta ég szüntelenül, néha büszke-magasan lobogva, néha halványan pislákolva. De végezés, hogy kapjuk és adjuk ezt a lángot nemzedékek hosszú során át és amit közben teszünk vele, aszerint Ítéltetünk meg. Beszélgessünk ma azokról, akikben messze világító lánggal égett a szellem. Beszélgessünk ma a lángelméről. * A régi rómaiak is sejtették már, hogy a kiválasztottakban égő tüz, sarkaló nyugtalanság, alkotó tevékenység, rendkívüli, majdnem emberfeletti erő rejlik: Genius, ingenium. Kicsiny dombok között zordon hegyormok, pislákoló mécsek között lobogó fáklyák. A XVIII. század franciául genie-knek mondta őket és türelmetlen mohósággal törekedett, hogy megfejtse származásuk titkát, megnövekedésük okát, hatásuk rejtélyét. Valóban, van-e izgatóbb kérdés, mint a lángelme problémája, van-e érdekfeszítőbb tanulmány, mint amely az emberi szellem legnagyobb képviselőire irányul? A Genius halk, észrevétlen lépéssel jár. Lehet, hogy nemzedékekkel előbb választja ki a fát, amelynek törzséből majd nemes pompájú virágcsoda sarjad; lehet, hogy a gyermek bölcsője fölé hajolva leheli homlokára az égi jelet; lehet, hogy a férfit szállja meg és űzi megszeghetetlen paranccsal az emberi élet ormaira. Milyen törvényszerűségek szerint történik ez, nincs szem, amely megleshetné, értelem, amely megmagyarázhatná: megfejthetetlen rejtély ,hétpecsétű titok. Egy azon i ban bizonyos: a lángelme tűzön és vízen és minden akadályon keresztül megvalósítja, amire elhivatott. A tót cselédleány fia a legnagyobb lírikus, a szegény asztalosinas az ecset fejedelme lesz. Lehet, hogy az emberek még életében felfedezik az égi jelet a genie homlokán és köteles alázattal hódolnak neki, lehet, hogy késő századok figyelmes kutatója látja csak meg e jelt, amely mellett észrevétlen haladtak el az emberek, lehet, hogy méltatlan homlokot díszíti fel a kortársak elfogultsága a siker koszorújával. Sokan talán össze is tévesztik a geniet a tehetséggel. Képességeket, ilyen vagy olyan irányban fejlődő tehetséget, talentumot sokan hoznak magukkal erre a világra, hányódnak aztán a siker és kudarc két sarka közt, talán hasznos, dolgos emberekké lesznek, tálán felőrli őket a szörnyű Malom. A genie sorsa azonban nem kétséges: nem távozhat addig, amíg a feladatot, amelyre elhivatott, be nem töltötte. A genie a legteljesebb győzelem, a legbiztosabb, az elmaradhatatlan siker, az akadályokat legyőző erő. A lángélme más, mint a közönséges ember, más mint szellemóriás társai, mert a legnagyobb mértékig fokozódik benne az, amit egyéniségnek szoktunk nevezni. Csak külön-külön ismerhetjük meg őket. Beszélhetünk egy földművesről, egy katonáról, egy tudósról, mint foglalkozásuk típusairól ,de lángelme-tipus nincs, a lángelme singularis, hic et nunc jelenség s igy a rávonatkozó megállapításainak nem egy tipusrajz elemei, legfeljebb csak legszembetűnőbb szálai a szellem csodálatosan bonyolult rajzú szövetének. Ez a zárt, önmagában teljes, minden mástól különböző sajátos belső világrendszer a genie legszembetűnőbb vonása. A csodálat áhítatos érzésével állunk szemben a lángelme belső világrendszerének páratlan nagyvonalúságával, monumentális arányaival. Érzés és gondolat nem idegen a mi szellemünk számára sem. Minden ember tud szeretni és gyűlölni, eszmélni és gondolkozni, de a lángelme mindezt mélyebben és szenvedélyesebben teszi. Érzelmeivel és gondolataival átlépi korlátolt személyiségének határait, a világmindenség nagy arányaira és az időtlen érvényesség örökkévaló- i ságára eszméltet. Michelangelo Mózese, Beethoven IX. szimfóniája ilyen nagy győzelem az anyag lenyűgöző korlátain, a múló idő futó habjain. De a lángelme nemcsak érvényesülő erő, nemcsak nagyarányú egyéniség, hanem harmonikus, felfokozott intellektus. Letéteményese kora és a megelőző korok művelődési eredményeinek. Tud mindent, lelkébe gyűjtötte mindazt, amit az emberi szellem előtte már alkotott. Amit tud, azt nem fáradságos tanulás utján szerzi, hanem a közönséges emberek szük séges eszközök és módok igénybevétele nélkül, gyorsan és könynyen, az intuíció utján. A gondolatfolyamat a tudatban indul meg, váratlan gyorsasággal rohan végig a tudat alatt és csak a gondolatfolyamat eredménye jut ismét a tudat felszínére. A lángélme tudja, hogy mi az, ami van, de hosszú, aprólékos bizonyításra nem képes. Tudása ahhoz a képhez hasonló, amelyet viharos éjszakán a villámlás fényénél látunk meg egyegy pillanatra. A legélesebb kép is inkább érzés és sejtés, mint szemléltető kép. Shakespeare alig járt iskolába, nem tudjuk kitől, mit tanult .mégis jobban, mélyebben ismeri az embert és a világot, a növényeket és az állatokat, a természet törvényeit és a történelmet, mint egy egész tudományos akadémia. A lángelme tehát behatol a dolgok rejtett lényegébe, de nem marad meg a puszta szemléletnél és intuitív megérzésnél, hanem amit megismert, azt eleven és fejlett fantáziája segítségével egységbe fűzi. A világkép, amelyet képzelete segítségével megalkot, egységes, teljes ellentmondás nélküli és a valósághoz sokkal hivebb, mint a verejtékes munkával készült tudományos leirás. A genie — mondja Schoppenhauer világos világszem. A világ és az ember minden titka feltárul a genie szelleme előtt, aki azt, amire eredetiségével eljutott, ugyanazon eredetiséggel mindenki számára érthetővé teszi, mint új igazságot kifejezi. Eredeti módon. legtöbbször remekművek által. Ezeket alkotó, teremtő erejével hozza létre, hogy örök időkig hirdessék az igazságot, amelyet alkotójuk az ihlet szerencsés percében megpillantott. A felfedezett uj igazság legtöbbször kristálytiszta és felette egyszerű Igy Petőfi költészete a maga nagy változatosságával, tárgyi és hangulati gazdagságával az egyetemes emberi élét költőiségét hirdeti. Az uj igazság világító erejű, fénye mellett rejtett összefüggések világosodnak meg a lángelmében. Megérti a multat és előre látja a jövőt. Igy teljesedik be a prófécia, amit a lángelme ihletett ajka mond. A lángelmcj ii költő jövőbelátó vátesz. A genie a maga teljes nagyságában remekműve által bontakozik ki előttünk. Alkotó ereje anyagias formát keres, hogy objektiválódjék az uj igazság, mert ennek a megismerésére hivatott, hirdetésére született, megtestesitésére neveltetett és erre sodorta az élet millió benyomása is. Minden remekmű kifejezi ezenkívül még az örök emberi lelket (Shakespeare), a kor lelkét (Dante) és a nemzeti lelket (Petőfi), mindazt tehát, amit a legmagasabb értelemben humánumnak tekintünk és aminek megismerésére olthatatlan szomjúsággal vágyódunk. Sohasem szűnő érdeklődéssel forgatjuk ezért a lángelmék műveit, Homerost hallgatjuk, Platonnal vitázunk, Szent Ágostonnal gyónunk, Kanttal bölcselkedünk és Petőfivel lelkesedünk. Időn és téren át találkozunk halhatatlan szellemükkel és alázatosan köszöntjük őket. Alázatosan és hittel: non omnis moriar.