Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-20 / 289. szám

JsftfRYIDEK. 1928. december 20. Átszervezés * * * A', elmúlt hét folyamán nagy viharokat váltott ki az a beszél, amelyet Mayer János földmivelés­ügyi miniszter azOMGE nagygyű­lésén tartott és abban szervezetlen­séggel vádolta meg a magyar ke­reskedelmet. A mostaai vasárna­pon viszont a magyar mezőgazda­ság egy, másik hivatott szervezete, a Mezőgazdasági Xamara tartott közgyűlést és azon Bud János köz­gazdasági miniszter mutatott rá azokra a hiányokra és hibákra, amelyek a mezőgazdasági termelés elosztásának és exportjának szer­vezése körül felmerültek. Nem ér­dektelen és nem is véletlen, hogy röviddel ezelőtt épen ez a két mi­niszterünk külföldi tanulmányúton volt és igy módjában állott szem­ügyre venni azokat az állami és magánintézkedéseket, amelyek a külállamok kereskedelmét iparát és mezőgazdaságát versenyképesebbé teszik a magyar termelési ágak­nál. A közgazdasági miniszter beszé­dében bejelentette, hogy általában az egész gazdasági termelésnek új­ra való megszervezésére van szük­ség. Ezt a bejelentést a gazdagyü­lés résztvevői nemhogy felháboro­dással, hanem egyenesen örömmel fogadták, ellentétben a kereskede­lemnek Mayer miniszter hasonló értelmű felszólalásával Kapcsolat­ban tanúsított magatartásával, örö­müket pedig egyenesen fokozta az a további bejelentés, hogy az ille­tékes tényezők rövidesen revízió alá fogják venni a buzatarifa tételeit. Vitathatatlan, hogy a világverseny­ben súlyos hátrányt jelentenek azok a tarifális nehézségeit és különbség­tételek, amelyek a magyar buza konkurenciaképességére hátrányo­san hatnak. Ha azonban a minisz­ter bejelentése valóra válik, ugy a búzát és egyéb terményeinket ren­tábilisabban tudjuk majd a külföld­re kivinni. Csonkamagyarország kimondot­tan agrárállam és igy legelőször mezőgazdasági terményeit kell, hogy elhelyezze a külföldi piacokon. Évek hosszú folyamán át láttuk, hogy ez az elhelyezés milyen sú­lyos akadályokba ütközik, amelyek­nek — valljuk be, — csak egyré­szét képezte a külföldi árukkal szem­ben inkább megnyilvánult bizalom és azoknak kormányaik részéről él­vezett dumpingje, mig másrészt két­ségtelenül része volt versenyképte­lenségekben a termelés és elosztás szervezetlenségének, valamint an­nak az érthetetlen közönynek is, amely egyes közhatóságOK részéről érte a magyar mezőgazdaságot. Fokozott érdeklődés és fokozott ro­konszenv szükséges ahhoz, hogy termelési főágunk valóban ki is fizetődjék és az elvetett mag ne csak képletesen, hanem a valóság­ban is meghozza azt a termést, amelyre elvetője száfnitott. Ma szemben állunk aa egész vi­lág versenyével. Ugy a szomszé­dos, mint a távolabbi államok vám­politikájukkal, vámkezelésükkel, tari fa-politikájukkal akadályoznak ben­nünket és ennek egyetlen ellenszere, hogy a mi termelőink és kereske­dőink sokszorozott mértékben él­vezzék mindazokat a kedvezménye­ket, amelyek hiánya révén alul kell maradniok ebben az élet-halálra menő versenyben. Nemcsak az ex­pón, hanem a belföldi elosztás te­rén is át kell szerveznünk termelé­sünket a világpiac igényeinek meg­felelően. Ha nem akarjuk tétlenül, ölbetett kezekkel bevári, hogy min­den olyan területről, amely a régi békeidőkben magyarország piaca volt, kiszorítsanak és ezáltal elérjen bennünket az a sors, amely a cári Oroszország gabonatermő vidékein gyakori volt, hogy nidniilik a bő termést a szállítóeszközök hiánya és a vásárlóközönség szegénysége miatt nem tudták értékesíteni és az a termelő nyakán rothadt, agy minél előbb meg kell tennünk a kezdeményező lépéseket erre a minden térre kiható átszervezés fe­lé. Igazán a 24-ik órában hangzott el a miniszter ajkáról az a szó, amely hivatva van megvaltam egy évtized óta Csipkerózsikaként szen­dergő mezőgazdasági termelésün­ket. Mit tartalmaz XI. Pius pápának Nyíregyházára érkezett irata, amellyel Bányay Jenő kanonokot nagypréposttá nevezte ki? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy XI. Pius pápa Bányay Jenő kano­kot nevezte ki a hajdudorogi gör. kath. egyházmegye nagyprépostjá­vá. A kinevezési okirat, amely Ró­mából érkezett Nyíregyházára nagyjelentőségű döntést tartal­maz. Kitűnik a kinevezési ok­mányból, hogy a Pápa fenntartja magának az első kanonoknak, az olvasókanonoknak kinevezését is. Értesülésünk szerint ez a kine­vezés is megtörténik rövidesen. — XI. Pius a nagyprépost kineve­zése alkalmából leiratot intézett a káptalan tagjaihoz is, amely iratban akként rendelkezik, hogy az uj nagyprépost beiktatását a káptalan két legidősebb tagja vé­gezze. Bányay Jenő érdekes ki­nevezési okiratának fordítása a következő: »Pius püspök, az Isten szolgái­nak szolgája, szeretett fiunknak Bányay Jenőnek, a ha,dudorogi egyházmegye nagyprépostjának üdvöt és apostoli áldást! Minthogy az egyházmegyékben lévő összes méltóságok, melyek bármily módon megüresednek, a mi rendelkezésünkre állanak, te­hát a hajdudorogi egyházmegyé­ben levő nagyprépostságot, mely Damjanovich Tivadar elhunytával megüresedett, Neked, aki életed­nek 63. évében vagy és aki a haj­dudorogi püspök által életed, er­kölcseid és alkalmatosságod te­kintetében ajánltattál, adomá­nyozzuk különös kegyképen, an­nak összes rendes és rendkívüli jövedelmeivel és jogaival, kije­lentvén, hogy minden ezzel ellen­tétes kísérlet, vagy cselekmény érvénytelen, semmis. Akarjuk pedig, hogy Te az egy­házmegyei rendeletek betartásával a szokásos esküt letedd. Akarjuk továbbá, hogy az olvasókanonokság, az egy­házmegyének második méltó­sága, melyet Te eddig betöl­tötté^ megüresedettnek tekin­tessék, melyre nézve egyedül mi, az apostoli Szentszék in­tézkedhetünk/ Tehát senkinek sem szabad a mi akaratunkat, rendelkezésünket és adományozásunkat megsérte­ni ;ha pedig valaki ezt megkísé­relni merészkedne, a Mindenható Istennek és a boldog Péter és Pál ápostoloknak kárhoztatását vonná magára. Róma, Szent Péternél, az Ur­nák 1928. esztendejében, decem­ber hó 1 -é«, pápaságunk hetedik évében. Vannutelli bibornok, datarius. Joseph Guerré regens. A pecséten : Péter és Pál apos­tolok alakjai fölött: Pius pápaXI.« Bányay Jenő nagyprépost be­iktatása, amint már megírtuk, karácsony másodnapján lesz ősi szertartás szerint. Az uj nagypré­post már is jelentős tárgyaláso­kat bonyolított le a fővárosban a káptalannak juttatott 0. F. B. birtok átvétele tekintetében. WIMPÁSSÍ NG ^f^f. a #jédeí&m, és sor Mm, Színház a *•• • Az Ornágos Művéx-SzinMc vel­igazgató : Szentiványi Béla HETI MŰSOR : December 19. Szerda : A makran­cos hölgy. December 20. Csütörtök: Niobe. December 21. Péntek: Az idegesek December 22. Szombat : Kreutzer szonáta. December 23. Vasárnap délután : Niobe. — Este: A farkas. * Az eszményi férj. A cinikus, mindent kigúnyoló Wilde Oszkár ebben a darabjában sem tagadta meg önmagát. Szédí­tő paradoxonjaival mindent kifigu­ráz és az egyéni ambíciót, a ha­talomra vágyó törekvést szemben állítja az erkölcsi tisztasággal és az immorális cselekedetek szükségsze­rű bekövetkezését mutatja ki. Az agyon idealizált feleség mint az erkölcs piedesztál] án tisztán ra­gyogó, gyönyörű karrier előtt álló férfit bálványozza férjét, az eszmé­nyi férjet, akinek azonban a sá­tánian gonosz másik nő egy régi bűnét idézi fel. Most egy rettenetes hajsza indul meg a kölcsönösen kompromitáló levelek és régi bü- * nök eltüntetése érdekében és az izgal' mas, érdekes cselekmény az álta­lános megbocsájtás hangulatos, de sablonos formáival ér véget. A színészek megint kifogástalan játékot produkáltak. Sajnos, igen kis érdeklődés mellett. Ha ez a kiváló társulat hop6zaszás operet- í teket adna elő, bizonyára nagyobb lenne az érdeklődés. Homokay Pál szerepében Wilde önmagát állítja be. A cinikus, de érző embert karakterizálja, aki sémin sem lepődik meg, minden emberi gyarlóságot megért, meg­bocsájt, de minden nagy érzést la­gunyol. Homókay kitűnően játszotta meg ezt a szerepet. Sz. Salgó Mária az ideális asz­szonyt, Réz Mária viszont a bestiá­lis nőt alakította megdöbbentő erő­vel. Pataky Miklós és Sebestyén Zol­tán szerepükben kifogástalanok voltak. Ma este fél 9 órai kezdettel Shakespeare nagyszerű vígjátéka, A makrancos hölgy kerül szinre a következő szereposztásban: Baptista, páduai nemes — Sebes­tyén Zoltán .Katalin, leánya — Boronkay Ilona Bianka, leánya — Hegedűs Rózsi özvegy — Réz Mária Vincentio, pisai nemes —> Oroszlán György. Lucentio, a fia — Homokay Pál Petruchio, veronai nemes — Pa­taky Miklós .Gremio, Bianka kérője — Kőmi­ves Sándor Hortensio, Bianka kérője — Mes­ter Tibor Tranio, Lucentio szolgája — Fel­legi István Gremio, Petrochio szolgája — Bi­hary József Vándor — Szentiványi Béla Szabó — * * * Az Országos Müvész-Szinház elő­adásai ma estétől kezdve fél 9 órakor kezdődnek. A direkció a közönség kívánságának akart ezzel az intézkedésével eleget tenni. Holnap este Paulton bohózata: Niobe kerül szinre. Egyébként az egész hét a vidámság jegyében fo­lyik le, egymást váltogatják a leg­jobb vígjátékok és bohózatok. — Az észszerűen dolgozó ke­reskedőnek ma már nélkülözhe­tetlen a vidéki lapokban való hir­detés. A vidék a fogyasztás leg­értékesebb piaca, ezért terjeszke­dik a kínálat egyre nagyobb mérv­ben a vidékre és ezért nem hagy­hatja figyelmen kivül a céltudatos hirdető a vidéki lapokat. Aki a vi­déki fogyasztóközönség minden ré­tegéhez hozzá akar férkőzni, an­nak igénybe kell vennie a vidéki sajtó óriási nyilvánosságát, ez * propaganda uj és értékes összeköt­tetéseket hoz létre és a hirdetésbe fektetett tőke sokszorosan megté­rül. Erdős József, a reklámszakma legalaposabb ismerője, országszer­te előnyösen ismert hirdetési iroda tulajdonos, rendkívül érdekes, 144 oldalas könyvecskében mutatja be a vidéki reklámlehetőségeket, fel­sorolja az összes vidéki lapokat, azok hirdetési árszabását stb. Az ipar és kereskedelem terén műkö­dőknek ezen nélkülözhetetlen és értékes könyvet lapunkra való hi­vatkozással ingyen és bérmentve küldi meg bárkinek Erdős Józset hirdetési irodája, Budapest, II., Vitéz-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents