Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-19 / 288. szám

1928. december 19. JNfYÍRYIDEIC feledtetni tudta annak lelkes örö­me, hogy ott láttuk ünnneplő ér­zéssel áthatottan a vármegye tár­sadalmának, a törvényhatóság tagjainak szine-javát. (Éljenzés.) A főispán ezután kérő szavak­kal fordul a törvényhatóság tag­jaihoz. Ha bejönnek Nyíregyhá­zára és elmennek a Hősök Szob­ra mellett, soha ne felejtsék, hogy élő valóság a gyász, valóság 7000 hős halála, valóság az, amit a hétfejű sárkány jelképez: ellensé­geink sokasága, valóság a szétté­pett .letiport haza sorsa és való­ság a magyar ifjúság győzelemre­hivatottsága. A főispán gyujtóhatásu szavai után Borbély Sándor főjegyző az Erzsébet kórház kibővítési mun­kálatára kiutalt 500.000 pengőről szóló alispánt jelentést ismertette. A kórház pavillonjait kiváló orvosokról nevezték el Ennél a tárgynál Klekner Károly 1 dr. kórházi főorvos tett kegyeletes érzést kifejezésre juttató indítványt. Az elismerés legszebb formája az, ha a létesített intézményeket a köz­reműködő kiválóságokról nevezik el. Ismerteti az Erzsébet-kórház létesítésének történetét attól kezd­ve, hogy Korányi Frigyes báró nagykállói főorvos 2—3 ágyas ala­pításától, Jósa András, dr. Kállay Rudolf, majd Mikecz István alis­pán buzgolkodására a most létesülő 530 ágyas kórház előállott. Java­solja, hogy a kórház pavillonjait, amelyek immár nem menhelyek, hanem tudományos központok, Vass József miniszter, Jósa András, Kál­lay Rudolf, báró Korányi Frigyes, (belgyógyászat), Dollinger Gyula (sebészet), Semmelweisz Ignác (szülészeti pavillon) nevéről nevez­zék el. A közgyűlés az indítványt az­zal a módosítással "ogadta el, hogy a javaslatot az alispánnak adja ki, hogy majd az állandó választ­mányon át újra a közgyűlés elé ke­rülve végső formát nyerjen. A vármegye nj alorvosi állások engedélyezését kéri a népjóléti minisztertől Az Erzsébet-kórház felszerelési tárgyaira kiirt versenytárgyalás eredményeit ismertető alispáni je­lentéshez újra dr. Klekner Károly főorvos szól hozzá, aki rámutat an­nak a döntésnek tarthatatlanságára amely szerint a minisztérium 40 beteg után engedélyezett egy-egy alorvosi állást és ^ tervezett öt uj alorvosi állás rendszeresítését nem hagyta jóvá. A döntés azon a hibás számításon alapult, hogy a főorvosokat is beleszámolta a lét­számba, pedig a főorvosoKnak nem az ápolás ellenőrzése a feladata. Javaslatára a közgyűlés elhatároz­ta, hogy a kért uj alorvosi állások engedélyezése érdekében felír a népjóléti miniszterhez. Széckenyi szelleme leng át a közgyűlési termen A Dégenfeld Pál grót által ado­mányozott 5200 kötetes könyvtár­ra vonatkozó javaslathoz Sasi Szabó László dr .szól hozzá, aki rámutat, hogy a magyar érzésű, nemes magyar főúr adományá­ban Széchenyi alkotó géniuszát érzi. Széchenyi szelleme .leng át ezen a termen — mondotta, ami­kor a tudományos kutatás számá­ra olyan rendkívüli becses, nagy raritásokban bővelkedő könyvtár közkinccsé tételéről hallunk. Moravszky Ferenc dr. azt indít­ványozza, hogy a könyvtárt a nagyközönség, a kutatók számára is hozzáférhetővé tegyék, mert csak igy felel meg rendeltetésé­nek. Mikecz István alispán informá­ciójára, amely szerint a könyvtá­rat annak rendezése, a felelős könyvtári állás szervezésének jó­váhagyása után nyitják meg a nagy nyilvánosságnak. Moravszky Ferenc megnyugvással állt el in­dítványától. A közgyűlés elhatározta, hogy köszönő iratot juttat Dégenfeld Pál grófnak és azt Kállay Mik­lós főispán és Mikecz István al­ispán adják át. A közgyűlés je­lentős döntései még a kővetkezők voltak: a zsidókórház megvétele tárgyában ujabb tárgyalások meg­indítását határozták el. A nyírbá­tori járás főszolgabirája mellé egy ujabb dijnoki állást szerveztek. A közigazgatási bizottságból ki­lépő tagok közül a bejelentése sze­rint többé vissza nem térő Szabó Lajos esperest Kállay Miklós fő­ispán melegen méltató és elisme­rő szavakkal búcsúztatta, rámu­tatván közérdekű működésének marandó hatására. A bizottsági tagok választásának eredménye a következő: Geduly Henriket m, Sasi Szabó László dr.-t m, Por­zsolt Istvánt 105, Szalánczy Ber­talant iii szavazattal választot­ták meg. Fontos tárgya volt még a köz­gyűlésnek a vármegyei tisztviselők ka­rácsonyi segélye Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselő a tisztviselői sors küzdel­meinek, a gazdasági válsággal szembea tanúsított mártiriumának megértéséről és méltánylásáról ta­Rádiólaboratorfium Nyíregyháza. Telefon 4-70. m Accumulatorok szakszerű töltése, javitáaa. Készülékek javítása, modernizálása. Alkatrészek, accumulatorok gyári lerakata, Süss, Tungsram készülékek 1 — 8 csőig. Philips, Telefunken, Tungsram csövek Hangosan beszélők, anódpótlok minden feszültségre. Detektoros készülék teljes szereléssel 29 P Egy csöves készülék teljes szereléssel 90 P Két csöves készUlék teljes szereléssel 170 P Három csöves készülék teljes szere­léssel és hangbeszélővel 220 295 P Speciális készülékek, u. m. Árnyékolt „Neutrovox", „Strobodyn" megrendelésre. nuskodó beszéde a vármegyei tiszt­viselők karácsonyi segélyezését ja­vasolta, de Mikecz István — bár­mily nehéz szívvel is tette — kény­telen volt rámutatni, hogy a se­gélyezésre sem telik a költségve­tési megtakarításokból, pótadót pe­dig — egy százalékos volna — a mai súlyos helyzetben nem szabad kivetnünk ezen a cimen. A közgyű­lés döntése : csak a szolgabirák és dijnokaik, valamint a központi hi­vatalokban a kezelőszemélyzet kap karácsonyi segélyt. — A közgyűlés lapzártakor még tart. SH Testápolás - Egészség Magas vérnyomás 11118-3 k. * A Rendkívül érdekes fejtegetések­kel száll szembe dr. Brugsch Ti­vadar, a hallei egyetem orvosi kli­nikájának közismert igazgatója, azokkal a fémüldözésekkel, amiket napjainkban az emelkedő vérnyo­másról terjesztenek, Az orvosi ta­pasztalat, úgymond, azt tanítja, hogy a laikus közönséget a psicho­zis egy neme fogta el, amely az emelkedő vérnyomás fogalmához kapcsolódik. Ha őszinték akarunk lenni, akkor ennek a psichozisnek egy psichikai infekció az alapja, amelynél a fertőzés egyáltalán nem indul ki mindig az orvostól, hanem többnyire azoknak a foglalkozási ágaknak a környezetéből, amelyek­ben a magas vérnyomás gyakrab­ban található. Az orvos vérnélküli módon tudja a vérnyomást a kar artériáiban meglehetős pontosság­gal megmérni és igy Ítéletet alkot­ni arról, hogy vájjon egy ember véredényrendszerében a normális­nál magasabb vagy annak meg­felelő, vagy annál alacsonyabb vér­nyomás van-e. Ez a megállapítás diagnostíkai és gyógykezelési szempontból na­gyon fontos az orvosnak, a beteg számára, azonban a magas vér­nyomás tudata, mint ahogy ezt az az orvosi tapasztalat tanítja, való­ságos szerencsédenség, mert ezzel a tudattal a képzetek egész sora, fő kép pedig a véredény elmészese­dés képzete vegyült el, amelynek többnyire innesenek is alapjuk, gyakran azonban valósággal be­teggé teszik a képzeit pácienst. Jó magam, mondja dr. Brugsch tanár, majdnem sohasem közlöm pácien­seimmel a vérnyomás magasságát. És ha ők megfeszített figyelemmel igyekeznek leolvasni a vérnyomás­mérő adatait, akkor azt szoktam nekik mondani, hogy magából ab­ból nem tudnak meg semmit, csak a pulzus magatartásából, amelyet viszont mérés közben csak az or­vos figyelhet meg. Orvosi szempontból tehát a ma­gas vérnyomás tekintetében a kér­dés az, hogy vájjon a vérnyomás a páciens egyéniségének megfelelő­e, avagy nem, nem pedig az, hogy vájjon a vérnyomás más emberek úgynevezett közép- vagy átlagos | ér­tékeivel megegyezik-e. Ezek az át­lagos értékek csak irányértékek, amelyek az orvostudományban csak fiziológiai és diagnostíkai tekintet­ben bimak jelentőséggel. Vannak emberek, akiknek örökölt hajla­muk van a magas vérnyomásra; ezeknél az irányérték már nem al­kalmazható. A magas Vérnyomás aztán meg szabályozó készülék is, amely a vesékben való zsugorodá­sokat kiegyenlíti, vagy pedig a ma­gas korban kevésbbé rugalmassá vált véredényrendszert ugy szabá­lyozza, hogy a vérkeringés vala­mennyi szerven és' szövedéken át akadálytalanul mehessen végbe. Ha az ilyen páciensnél a vérnyomás alacsonyabb volna, akkor talán sú­lyos vérkeringési zavar állana be egynémely szerv tekintetében. Ezeknek a dolgoknak a megíté­lése már az orvos számára is rend­kívül nehéz. A páciens a vérnyo­mási adatokból fogalmat alkothat testének vérkeriigési viszonyairól. A magas vérnyomás semmiképen sem betegség, már magában véve. Az ellenkezőjének a feltevése csak arra vezet, hogy a páciens, főké­pen pedig az 50—óo év icözt való ember, a bajok egész sorát képzeli be magának, amiket az orvos által 'megállapított és — sajnos — el is árult magas vérnyomásra vezet vissza. És milyen oajos aztán az ilyen mesterségesen konstruált be­tegképleteket kibeszélni az illető­ből 1 Azért tehát ne törődjék sen­kise a vérnyomás magasságával és csak a közérzést vegye , igy elembe. Bizza az orvosra, hogy a vérkerin­gés valamely zavara esetén ugy alakítsa át életrendjét, nogy a sziv, a véredények és a vesék ne legye­nek jobban megterhelve, mint ahogy feltétlen szükséges és cél­szerű. A negyvenes éveken tul két do­log nehezedik erősen a véredény­rendszerre és a szívre. Az ezek­ből származó véredényszabályozásT zavarokat az orvos és páciens kö­rültekintő együttműködése újból ki­égyenlitheti. Az egyike a két dolog­nak a psichikai túlterheltség, a má* síkba pedig a tulbőven élvezett jó r étel és ital. Erős, gyakori, vagy tartós psichikai izgalmak, különö­sen olyanok, amelyeket el kell foj­tani, kedveződen hatással vannak a véredényrendszerre. A háborúmé nekültjeinél, különösen azoknál, akik nemcsak, hogy elvesztették a vagyonukat, hanem életveszedelem­ben is forogtak, amely azonban megszűnt, mihelyst az illető szo­ciális viszonyai jobbra fordultak. Ugyanez áll férfiakra, akik nagy üzleti gondokkal küzködnek, sok lelki bajokon mentek keresztül, nők re, akik válóperen mennek keresz­tül, stb. A második csoportnál a gyomor és bélcsatomák nemcsak nagy étel­és italmennyiségekkel, hanem vér­nyomást emelő anyagokkal való tultömése játsza a főszerepet. A táplálékból és a folyadékból több kerül a vérkeringésbe, mint ameny­nyit a vesék aljban fel tudnak ven­ni. A magas vérnyomás itt csak azoknak az igényeknek kifejezője, amelyeket a sok evés és ivás a szi­vet, a vesékkel és ^éredényrend­szerrel támaszt. Az éhezés követ­keztében hamar előáll a vérnyo­más alacsonysága, de ez megint az elégtelen táplálkozás következ­ményét idézik elő. Így tehát az or­vosoknak a szükségtelenül magas vérnyomás eseteiben nem marad egyéb hátra, mint a pácienseket az egyéniségének megfelelő élet­módra szorítani. Modern az Ujságboltban

Next

/
Thumbnails
Contents