Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-13 / 283. szám

JSfYÍRYIDÉK. SBB8BUJJ»U.I]I» IIMIMMIIi •WIHMlI Vidám esetek •••••• KI VOLT? A gazdag Kohn üzleti ügyben valamelyik vidéki városba utazik és éjjelre egy szállodába megy aludni. Reggel, amint felkel, a szál loda tulajdonossal találkozik, aki nagy hajlongások között megszólítja: — Jó reggelt kivánok Kohn ur. Hogy van megelégedve a szobájával? — Köszönöm, — mondja Kohn — minden nagyon jó. A szoba rendes, tiszta, az ágy kifogástalan. De azért nem tudtam aludni. Valaki egész éjjel járkált a szobában és jajgatott: »Szent Isten, mennyi poloska! Ide se jövök többet!« — Rettenetes! — szörnyűködik a tulajdonos. — Vájjon ki lehetett ? — Én voltam — feleli Kohn. FEL A KÚRIÁIG. A törvényszéken a vádlott felmentésével végződött a tárgyalás. A fölmentett vádlott, amolyan karakán magyar, akit módfelett felbosszantott már az a tény is, hogy egyáltalán a töjvény elé kellett jönni. — Hát magát felmentette a bíróság —^'mondja a tanácselnök. — Föllebbezek — harapja oda a szót a magyar. — Hát miért fellebbez ? — Csak azért, — szólt kimérten, — hogy tudja meg az egész Kúria, milyen becsületes ember vagyok én. HALLATLAN Színésznő: Az igazgató nem ujitja meg a szerződésemet. Azt mondja, hogy öreg vagyok már naiva szerepekre. Szinész: Hallatlan! Harminc évig jó volt neki, hogy fiatal lányokat alakitasz és most egyszerre öregnek talál! ELTALÁLTA. Idegenvezető: Ez a IX. századból való várkastély • csodálatos épségben maradt meg. Turista: Hja, a háború előtti építkezés... JEGYZŐKÖNYVFELVÉTEL. — Tehát az ön pénztárosa megszökött ? — Stimmel. — És a kedves leánya megszökött ? — Stimmel. — És a kassza ? — Az nem stimmel. GÖRBE LOGIKA. Villamoskalauz a részeg utashoz: — Kapaszkodjék meg jól, mert különben kiesik a kocsiból a legközelebbi kanyarulatnál. Utas: Mit bánom én a kanyarulatot! Én »egyenest« váltottam. — A »Nyíregyházi Útmutató és Telefonnévsor« kapható az Ujságboltban és az összes könyvkereskedésekben. VÉGRE. Hitelező vénkisasszony adósához: Kisasszony, kijelentem, hogy nem tágítok addig Ön mellől, mig az adósságát meg nem fizette. Vénkisasszony (boldogan): Ah, végre egy élettárs! Jelentéktelen tájékoztató kísérlet fontos tanulsága. Egy dunántuli buzamütrágyázási kísérlet szegélyén melyen kikelés után a buzanövényzet a szuperfoszfáttal trágyázott parcelláéval szemben a trágyázatlan parcellák növényzetével együtt igen silány volt, a rendelkezésre álló területet több részre osztva, különböző időben szórták felül szuperfcszfáttal. Rögtön a kelés után elszórt szuperfoszfát csaknem anynyira erősítette a vetést, mint amilyen a szuperfoszfáttal vetés előtt trágyázott növényzet volt. Már november végén és december közepén elszórt szuperfoszfátnak lényegesen gyengébb volt a hatása, a januárban adott félakkora hatást sem fejtett ki, mint a vetés előtt alkalmazott szuperfoszfát, amit február végén szórtak el, az már semmit sem használt a búzának. Ebből a tapasztalati tényből azt a tanulságot szürhetjük le, hogy őszi vetéseinket, hogyha azok foszforsavtrágyázásra szorulnak, lehetőleg vetés előtt, vagy a vetés alkalmával szuperfoszíátozzuk. Hogyha ezt elmulasztottuk volna, ugy még körülbelül az ó-esztendő végéig számithatunk arra, hogy a fej trágyának adott szuperfoszfát jövedelmezően fog hatni. Minnél inkább kifelé haladunk a télből, annál kockázatosabb az ősziek szuperfoszfáttal való fej trágyázásának eredménye. Ilyenkor tehát már alig ajánlható. Sokkal helyesebben cselekszik a gazda, ha a talajban levő foszforsav kihasználását kora tavaszi nitrogén fejtrágyázással segíti elő, amely célból k. holdanként tavaszi fogasolás előtt 40—60 kg. legfeljebb 80 kg. mésznitrogént, nem túlságosan meszes talajon esetleg ehelyett 40—50—60 kg. salétromműtrágyát szór el. Természetesen a nitrogénfejtrágyázás a szuperfoszfáttrágyázás elmulasztását jóvátenni nem képes, hiszen a szuperfoszfát feszíorsava más táplálóanyaggal nem helyettesíthető, mégis a talaj nitrogénhiányának pótlása folytán a növényzet erőteljes fejlődésnek indul, s az elért termés többlettel többszörösen tériti meg a nitrogén trágyázásra fordított költséget. Rétjeink gyenge termésének egyik fontos oka. A természetes szálastakarmányt termő területeknek, a réteknek termésfokozására már évtizedek óta törekszünk. A hirdetett legfontosabb teendők végrehajtásának nagy hasznát bizonyító példák ellenére, a legtöbb réttel alig törődik a gazdája. Igy a rétek műtrágyázása is nagyon sok gazda számára egyáltalán ki nem aknázott jövedelmi forrás lenne. HÁT PERSZE. Mr. Schmidt Pensylvániából családjával Európába utazik. Természetesen megnézik a Vezúvot. A kráter szájánál megszólal az ifjú Schmidt kisasszony: — Központi fűtés, nemde? Szinte érthetetlen a rétek műtrágyázása iránt tanúsított közöny. Ugy látszik, hogy a szorgos őszi munkába a gazda belefárad és amikor arra kerülne a sor, hogy rétjével is törődjék s azt ellássa foszforsavval, nitrogénnel, esetleg kálival és mészben szegény talajon mésszel is, már tettereje teljesen ellankadt. Avagy talán bizonytalanul jövedelmező vállalkozásnak véli a rét műtrágyázását, a rétre fordított gondot? Ha igen, ugy legháládatosabb termőterületei vei szemben, amelyek még a legmostohább kezelés mellett sem hagyják cserben a gazdát, követ el igen nagy igazságtalanságot. A tömérdek rendelkezésünkre álló példa közül csak egyre hívjuk fel figyelmét. Csonka hazánk északnyugati részében egyik kitűnő gazdaságunk az utóbbi esztendők rengeteg gondjai közepette elhanyagolt rétjét két éve ismét gondozásba vette. Igaz, hogy öntözte is, amit kevés gazda képes megtenni, de amint a tapasztalat mutatja, nem az öntözésnek és nem a felülvetésnek volt oroszlánrésze abban, hogy kat. holdanként 8.70 q-ról 48 q-ra emelkedett a kat. holctankénti szénatermés, hanem főként a pontos kísérletezés alapján megszabott, idejében adott műtrágyáknak. Azon ban a réteken, amelyekre télen nem jár viz, a kísérletezés alapján megállapított műtrágya, igy általában kat. holdanként 150—180— 200 kg. szuperloszfát és a vele együtt adható 60—80—100 kg. 40 0/o -os káiisó, továbbá a szuperfoszfát elszórása után néhány héttel már szintén elhinthető 60—80 —100 kg. mésznitrogén a lehető legbiztosabban, nagy mértékben fokozza a termést. Egy német szaklap vitájának tanulsága. Az utóbbi időben egyik német gazda a következő tapasztalatot irta le: »Legelőjén mütrágyázási kiséleteket állított be. Bár a kísérletek helyére nem engedett legelő állatot, a csordából két borjú mégis véletlenül rátévedt a kísérlet helyére, végigjárva a külöabözőképen trágyázott parcellákat, a táplálóanyaggal: a foszforsavval, mindhárom legfontosabb növényi műtrágyák alakjában pótolható kálival és nitrogénnel trágyázott parcellán állapodott meg. Attól kezdve valahányszor arra hajtották a csordát, a két borjú merész ugrással egyenesen ezen a parcellán termett, a kísérlet többi parcelláit mellőzve. Alig lehetett őket onnan elszoktatni.<: Nincsen kizárva, hogy némi túlzás van a dologban, sőt valószínű az a vád, amellyel a ta1928. december 13. pasztalatát leközlő gazdát illették, hogy igen elfogult intelligens borjaival szemben. Az azonban tény, hogy a legelő állat határozott különbséget tud tenni még az azonos növényállományu, különböző táplálóanyagokkal ellátott legelők közt is. Hiszen gondoljunk csak azokra a buja foltokra, amelyek az ürülékcsomók helyén keletkeznek. A nitrogénbőség miatt — különösen mig nagy szárazság nem köszönt be — bámulatosan üde, dus rajtuk a növényzet, de az állat kikerüli, körül legeli azokat. Ugyanígy az egyoldalúan csak nitrogénnel a kelleténél bővebben mütrágyázott legelőt sem szeretik az állatok. — Hogyha azonban az egyoldalú nitrogénbőséget foszforsavtrágyázással, kálit kivánó földön káiiirágyázással, amennyiben a legelő földje meszezésre szorul, ugy mésztrágya alkalmazásával ellensúlyozzuk, — emellett a nitrogén jobb érvényesülését még biztosítjuk is, azt fogjuk tapasztalni, hogy állataink a mezővei éppen ugy, sőt még jobban meg vannak elégedve, mint a trágyázatlan földön. Ennek az okát vegyészeink segítségét igénybe véve már régen kimutatták a szakemberek, hogy az a gyep, amelynek műtrágyázás révén összes táplálóanyagait a kellő arányban megadtuk, nemcsak többet, de jobb takarmányt is terem. Termésátlagok Magyarországon. Magyarország gabonatermés átlagai nagyon eltérők, s legmagasabbak a Dunántul, legalacsonyabbak pedig az Északi dombvidéken, mig az Alföld a kettő között áll. Utóbbinak buzatermésátlaga rendszerint 1 mm.-val, az északi dombvidéké pedig két métermázsával marad a ^Dunántúl mögött, aminek nem a jobb talaj az oka, miként azt legtöbben hiszik, hanem a jobb talajmunka és a jobb trágyázás. Mig ugyanis a Dunántul holdanként és átlagosan x 1.5 kg a mütrágyafogyasztás, addig az Alföldön csak 6.2 kg; az Északi dombvidéken pedig csak 3.9 kg. A kis- és nagybirtok termésátlaga között is kb. 2 mm. szokott a különbség lenni, amit megint nem a talaj, vagy az éghajlat közötti különbség okoz, hanem ismét a jobb talajmüvelés és a jobb trágyázás. Mig ugyanis a kisgazdák országos átlagban k.holdanként csak 2.9 kg műtrágyát használnak, addig a nagybirtokosok 15.1 kg.-ot. Megvan azonban arra a remény, hogy e kedvezőtlen arányszámok a közeljövőben a. kisgazdákra előnyösen változni fognak, mert az Alföldön, különösen pedig a Duna-Tisza közén a kisgazdák a haladás ösvényére léptek s ugy a talajmüvelés, mint a trágyázás terén rövid idő alatt máris nagy eredményeket értek el. Jóházból való ffu a Koronába felvétetik, 10491—3 Modern köícsBnkBnyvtár az Ujságboitban MÍ7in7«i"Hmi7ri i n i" n lürííi n in h nínnTi ni i ImiTIminr'" SasalofitGukoB* díszes «somagolásban, tiszta cukorból készítve legolcsóbban SÍPOS cukrásznál kapható Bethlen u. 2. kath. bérpalotában. Telefon: 313. AZ AGGLEGÉNY RENGÉSE. TÖP — Már föltalálták a füstnélküli lőport, a drótnélküli telefont, a motor nélküli repülőgépet, a rádiót. Miért nem találták fel az asszonynélküli hozományt ? JELENET AZ ÉJSZAKÁBAN. Két részeg összetalálkozik az éj sötétjében: — Tudja ön, hol lakom? — Nem. — Én sem. — Akkor vezessen legalább engem hazí*. Mezőgazdaság Gazáasági tudnivalók Irta :^Kovácsy Béla ny. m. kir. gazdaságiiakadémiai igazgató (Budapest,*IV. Aranykéz ntca.,6. sz. a.)