Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)
1928-11-14 / 259. szám
6 jWlríllYIDi*. 1928. november 14. 1 Kocsikenőcs, 1 gépzsir, mindenI fajta olajok, JJ H A 1 B • | gpn / / kenőanyagok legolcsóbban Schwarz | M 11 ll|l| I iü | I * ® Rudolf és T» olaj,- zsiradék- és vegyi- | r.Ja Sí I 11 11 1 8" gyár r- 1 Teiérk éP yiseleténél Lift I 1U y L111L lyiregyháza, Széchenyi-nt 9. sz. I Telefon: 507, vagy 139. 1346 | ¥idám esetek A RAVASZ FISKÁLIS. A pesti lakásínségnek megvannak a maga bohózatai is. Ezek közül való az alábbi történet: Az Erzsébet téren virágzik egy posztókereskedő cég. Azon a helyen, ahol ma diszes üzlete van, valaha kicsiben kezdte, egynyilásu bolthelyiségben. De idővel annyira vitte, hogy kibérelte a házban ievő összes üzlethelyiségeket. De rájöttek a cég tulajdonosai, hogy még igy is szűken vannak. Elmenni nem akartak a házból a világért sem, a földszinten már minden az övék volt, tehát elhatározták, hogy fölfelé terjeszkednek, s kiveszik az első emeletet. Takarékosságra tanítja és Fölmegy nagy titokban az egyik cégtárs a háziurhoz és kéri az első emeleti lakást. — Odaadnám, — hondja a háziúr, — de abban meg húsz ev óta lakik egy előkelő ügyvéd, aki éppen a minap mondta, hogy nem megy ki a házamból, amig meg nem hal! A kereskedő szárazon szől: — Hát ideadja-e, ha félévenként ezer pengővel többet fizetek, mint ő és ötéves szerződést kötök ? Rövid habozás után a háziúr rááll az alkura, a »pénz beszél, kutya ugat« elvénél fogva, s rögtön meg is köti a szerződést a posztókereskedŐvél. Ez vigan távozik. Most felmond a háziúr az ügyvédnek. Az ügyvéd kétségbeesetted rohan fel a háziurhoz. — Hja, — mondja ez — ezer pengővel többet Ígértek érte és — pénz beszél, kutya ugat. Az ügyvéd elmosolyodik: — Rendben van, — mondja. — Most majd én teszek önnek egy ajánlatot. — Nos? — Mennyit fizetnek a posztókereskedők a földszinti helyiségekért ? — Háromezer forintot. — Van szerződésük ? — Nincs. — Nahát, — vágja ki a csattanót az ügyvéd — adok én ezért az egész földszintért évi ötezer pengő bért és ötéves szerződést! Megkapom ? :— Hogy a pokolba ne kapná megl Pénz beszél, kutya ugatl Azonnal lelünek és megírják, alá irják a szerződést. A háziúr pedig kapja magát és felmond a kereskedőknek. Most jön a bohózat harmadik felvonása. A kereskedők rohannak az .ügyvédhez, hogy az istenért, ne tegye őket tönkre. De a tényálláson nem lehetett segíteni. Csak nagy rábeszélésre és ötezer pengő ujabb kártérítésért engedte át az ügyvéd a cégnek a drága bérszerződést. Most ugy áll az ügy, hogy az ügy120 magyar légionista eset! e! a elleni harcokban lost került haza a francia idegen légióból egy monori földmives Az »Uj Somogy« c. lap írja : Tegnap délután egy szakállas kék szemű, szőke fiatalember lépett be szerkesztőségünkbe. Fején a francia parasztok jellegzetes kékesfekete sapkájával, szakadozó ruhája, elnyűtt cipői azonnal elárulták, hogy messzi útról jött az idegen. Amint megszólalt, hangjának akcentusai is amellett tanúskodtak, hogy nagyon rég hallott magyar szót s még kevesebbet beszélt magyarul. Az idegen mondókájával egyidejűleg francia iratokat, trópusi fény képeket szedett elő s akkor megtudtuk, hogy a jövevény egyike ama szerencsétlen magyaroknak, akik végigszenvedték a francia idegen légió minden borzalmait Az iratokból kitűnik, hogy a jövevény nem is idegen, hanem testvérünk, magyar, Galbács János monori lakos. Amint átesett a szerkesztőségi igazoláson, már könnyebben ömlöttek ajkáról a szavak, amelyek zuhatagábói egy tipikus magyar tragédia kontúrjai bontakoztak ki. Galbács János a háborúból, mint i-es huszárőrvezető szereit le. Az örömet is szerez gyermekeinek összeomlás után munkát nem kapott, s ezért 1920-ban kiment Ausztriába munkát keresni. Onnan tovább vándorolt Németországba majd Elszászba került, ahol mivel útlevele nem volt, a megszálló francia hatóságok azt mondták neki, vagy beáll a gyarmati légióba, vagy visszatoloncolják. ő az előbbit választotta, s igy került 27 magyarral együtt 1920 október 24-én Marseillesbe, ahol behajózták őket s Tuniszba kerültek. Sousseban fegyvereket kaptak s megkezdődött a katonai kiképzésük. A tuniszi Sousseból Siriába került, ahol abban az időben lángolt fel a bennszülöttek mozgalma a franciák ellen. A trópusi' hőséget és a nehéz szolgálatot csak az igen erős szervezetüek birták. Részt vettek az Abd el Krim elleni harcokban, ahol szerinte 120 magyar légionista vesztette életét. A riffek leverése után újra viszszakerült Sousseba, a 4-ik gyarmati ezredhez, ahol megismerkedett Kiss Bélával, a cinkotai rablógyilkos bádogossal, aki Fekete Lajos néven szolgál, mint tiszthelyettes. A Sousseban szolgáló magyarok közül ismeri dr. Kiss Béla tolnai ügyvédet, Goll János vegyészt Budapestről, Steiner nevü fűszerest és Tódor nevű kereskedőt ugyancsak Budapestről, Brankes Emilt Kispestről, Tuza Istvánt Pestszentlőrincről. Október 3-án szerelt le, s Marseillesen át került Milanóba, mert addig a franciák vállalták a hazaszállítását. Milánótól kényszerutlevéllel került Murakereszturra, on nan gyalog jött Kaposvárra, s pénz hijján gyalog megy haza szüleihez, Monorra. — Lugkőmérgezés. A iugkő árusítását eltiltották, de a régibb vásárlásból maradó lugkővel még mindig történnek szerencsétlenségek. Kisvárdán Székely Istvánné Katalin nevü leánya, aki, mig ő eltávozott a lakásáról, a szomszédban lugkőoldathoz jutott, ivotíi belőle és súlyos sérülést szenvedett. A gondatlansággal okozott mérgezés ügyében meginditották a nyomozást. — Singer varrógépe* kizárólag nálunk kaphatók! Singer varrógép részvénytársaság, Vay Ádám-utca 2. a „Hangya" véd megmaradt régi lakásában, sőt az öt ezer pengőn újra be is bútorozta, a háziúr pedig boldog, mert a földszinti helyiség 30QP pengőről 5000 pengőre stájgerolódott — magától. Csak a két kereskedő sírdogál — csöndesen. ELŐVIGYÁZAT — Mit csinálna, ha azt mondanám, hogy maga alávaló gazember ? — Bepörölném magát becsületsértésért. — De ha csak gondolnám? — Ez ellen nem tehetnék semmit. — Nos, tehát én csak gondolom. AZ ÓVATOS FŐBÉRLŐ. A szabó lakásán keresi az adósát. A háziasszony kiszól az ajtóból: — Prucsik ur nincs itthon. A szabó felháborodva mondja— De ^.sszonyom, hogy tagadhatja le, hiszen láttam Prucsik urat ahogy az ablakon kinézett. — Az lehet, de amig a szobabért ki nem fizeti, addig én más hitelezőt nem engedek be hozzá. A HIVATALNOK-HALÁL. A vasúti főtisztviselő mesélte ezt a finom kis történetet: Egy idősebb hivatalnok, régi ismerősöm, lelkes hive a részlet-rend szernek s a hónap elsején szinte népvándorlás indul meg Íróasztala felé a pénzbeszedők részéről. De egyszer csak nem jelent meg az irodában. A kollégák türelmetlenül várták érkezését. Déltájban vég re betelefonált a felesége s elmondta, hogy férjét féloldali gutaütés érte. A kollégák lesújtva hallgatták a szomorú hírt, egyikük azonban meg jegyezte: — Az öregúr csakugyan következetes önmagához. — Miért? — kérdezték. — Mert hü marad a részletrendszerhez. Most féloldali gutaütést kapott, ugy látszik tehát, hogy meghalni is részletekben ,og. A KÖZIGAZGATÁS »EGYSZERÜSITÉSE.« A büntető járásbíróságnál elbocsátották az egyik szolgát, még pedig a következő okból: Valami kisebb ügyben egy józsefvárosi iparosembert citáltak be. Pont tíz órára volt kitűzve a tárgyalás, de lett tizenegy, amikor a biró elővette a józsefvárosi ember aktáját és szólt a szolgának, hogy hivja be. Erre a szolga, — aki egyébként alig néhány napja volt a bíróságnál kedélyesen mondja: — Azt az embert elengedtem — Hát miért? — kérdi a biró. — Mert kihallgattam és kiderült, hogy szegény ártatlan volt. AZ IDŐ AZ OKA Két aiak beszélget: — Hol a husz pengő, amit kölcsön adtam? Azt mondtad, hogy őszre visszaadod. — Hát volt az idén ősz? SZÉP KILÁTÁS — Kedves Pista, miután már jegyesek vagyunk, vallja be őszintén, hogy babonás-e? — Nem én, egyáltalán nem! — Hála Istennek! Maga ugyanis a tizenharmadik vőlegényem! MARHÁT KERESNEK Marhakereskedő jár a faluban. A kis Jancsi lélekszakadva szalaa haza s bekiált az ablakon: -— Édes apám, gyüjjék ki, marhát keresnek! EGY BAKLÖVÉS HELYETT KETTŐ Hölgy: Ki volt az az ostoba kinézésű ember, akivef beszélt? Ur: A bátyám! Hölgy: Ő, bocsánat, észre kellett volna vennem a hasonlatosságot ! házalapitványi részjegyeível AZ ORVOSSÁG HATÁSA — Aludt az éjjel az orvosságtól* szomszédasszony ? — Tudtam volna, de a méregtől nem amiatt, hogy az a kis porolyan drága volt. 1
