Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-13 / 258. szám

J^ÍIYÍDÉSL 1928. november 13. A konzolok láttak és szóltak Kitűnő helyi lapunk, a ((Nyir­vidék)) hasábjain mindig érdekes beszámolók szoktak megjelenni a városi vagy vármegyei közgyű­lésekről. Amit a «Nyirvidék» nov. io-iki száma a vármegyei közigazgatási bizottság rendes havi üléséről kö­zölt, az kikívánkozik a megszokott keretek közül. Miért ? Mert a konzulok, városunk és vármegyénk vezető tényezői láttak és szóltak. Mit láttak? Azt látták, hogy Nyíregyháza ta­nyáinak erkölcseit, lakosainak nyu­galmát és családi boldogságát ve­szélyeztetik a korcsmák. Kik látták ezt ? Kállay Miklós dr. főispán, Éne­kes János prépost, Gedtuy Henrik püspök, Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő. vagyis egy borzasztó veszélyt lészrevettek egyházi és állami ve­zető emberek I Olyan tényezők, akik eddigi munkás életükkel és a köz­ért, városunkért, megyénkért és egyházunkért kifejtett tevékenysé­gükkel méltán rászolgáltak az el­ismerésre. •) Jelen cikk, habár szerény hely­ről hangzik is el, mégis elismerés i és zászlóhajtás akar lenni azon fér- l fiak előtt, akik a közigazgatási bi- j zottság gyűlésén figyelő szemmel ! észrevették, hogy mi az igazi oka a néperkölcsök lazulásának, sok család boldogtalanságának. a korcsmákról. Tényleg «trójai fa­lovak)). Mint régen a Trójába csem­pészett faló belsejében fegyveres ellenség rejtőzött s onnan kitörve felgyújtotta az eddig vitézül :éde­kező várost s fegyverrel megölték a hős védőket, igy ront a korcsmák ból is egy erős ellenség tanyáink eddig józan és szorgalmas népe közé. Ha idejekorán nem dobja ki a hatóság a tanyákról a «trójai falovakat», néhány évtized múlva, a jelenleg viruló, fejlődő, haladó tanyavilágot is megmérgezik a foly­ton szaporodó korcsmák. Tovább megyek egy lépéssel s azt mondom, nemcsak a tanyákból, de a falvakból és városokból is ki kell dobni a «trójai falovakat», me­lyek annyi derék munkást, annyi dolgos családapát vonnak el a csa­ládtól, hivatástól. A korcsmák -éppen ugy tönkre­teszik azt az államot, amelyik en­gedélyezi és osztogatja az ital­méréseket, mint a faló belsejébe elrejtett fegyveres ellenség tönkre­tette Tróját, amely befogadta a falovat 1 Akármennyire is igyekeznek ma­gánosok privát levelezésükben s hazai újságok és amerikai szesztilal­mat lekicsinyelni és nevetségessé tenni, — a tény mégis az, hogy: 1. kevesebb alkohol fogy, mint azelőtt; 2. hogy több munkás és gyermek jár közép- és felsőiskolába, mint a szesztilalom előtt; 3. hogy a munkások autón jár­nak a gyárba s jobban butoroz­kodnak, öltözködnek; •4. hogy a takarékbetétek növe­kednek ; 5. hogy a súlyos testisértések száma fogyott stb. Tény az, hogy a mostani elnök­választásnál nem a «nedves» párt jelöltje, hanem a «száraz» párt, va­gyis az alkohol ellen küzdő párt jelöltje győzött! Ezek megszívlelésre méltó té­nyek I Ürülök, hogy a konzulok, váro­sunk, vármegyénk kiváló vezetői láttak és szóltak, s hiszem, hogy velem együtt igen sokan még job­ban örülnek majd, ha ezek után erőteljes cselekedeteket is látunk! Wallrabenstein /. methodista lelkész. Az optánsper a valóság megvilágításában Még a gyilkos trianoni békeszer­ződés is imperative ugy rendelke­zik, hogy a magyar alattvaló, vagy akik magyar állampolgárságért op­tálnak, minden javukat megtarthat ják. Románia e nemzetközi garan­tia ellenére olyan földreformot haj­tőt végre, melynek során a szüle­tett és optált magyar állampolgá­földet, melyből 1731.768 nektár esett Erdélyre, 1,382.970 heKtár Beszarábiára, 70442 hektár Buko­vinára, a többi pedig a királyság­ra. Ebből több, mint 1 o millió hold terjedelmű földből azonban mindössze 3.440.031 hektárt osz­tottak ki a parasztság között és eb­ből mindössze 432.567 hektár volt November 18-án avatja fel templomát a besenyőd! református egyház (A »Nyirvidék« tudósítójától.; A bcssenyődi református egyház november 18-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel avatja fel uj temp­lomát. A templomavatással kap­csolatos ünnepi istentiszteleten Gö­römbey Péter nagykállói lelkész hirdeti az igét, mig a felavató imát Porzsolt István ujfehértói es­peres lelkész mondja. Délben fél i órai kezdettel közebéd lesz az isko­la helyiségeiben. Egy teríték ára 2.50 pengő. Akik a közebéden részt akarnak venni, jelentsék be noven ber 13-áig a bessenyődi ref. 'tel­készi hivatalhoz. Délután fél 3 óiai Kezdettel vallásos müsoro? ünne pélyt tartanak. A templomavatás és vallásos délután programmja a következő: Templomszentelés sorrendje dél­előtt 9 órakor: 1. A gyülekezet fennálló éneke. 18. dics. 2. Gyülekezeti főének. 231. dics. 1., 2. vers. 3. Imádkozik: Gönczy János nyiribronyi lelkész. 4. Gyülekezeti ének: 31. dics. 5. Igehirdetés, tartja: Görömbey Péter nagykállói lelkész. 6. Gyülekezeti ének: CXXII. zs. 2. vers. 7. Felszentelő imát mond: Por­zsolt István ujfehértói esperes lelkész. 8. Énekel a helybeli féríi dalárda 9. Keresztel: Király János zsa­rolyáni lelkész. EMIL JANNINGS hétfőn-kcdden Észrevették s népük, nyájuk megőrzése és megmentése érdeké­ben szót emeltek. Jól tették. Helyesen tették. Fér­fias, bátor, emberbaráti szeretettől áthatott állásfoglalás volt ez, az egyszerű nép mellett, aki ma még olyan, mint a kisgyermek. Még tu­datlan. Nem tudja, hogy a falvak­ban, a tanyákban engedélyezett italmérések mind megannyi mérges kutak. A nép nem tudja, hogy az alkohol öl, butit, nyomorba dönt. Nem tudja, hogy a gyermek­halandóság, a különböző betegsé­gek, a súlyos testisértések az alko­hol, az italmérések számlájára írandók. De a vezetők tudják. Agilis tan­felügyelőnk, Benkő András igyek­szik a tanyasi és falusi iskolák és tanerők szaporításával szabolcsi népünket kiemelni a tudatlanság­ból, kulturátlanságból, analfabetis­musból. Minden alkalmat felhasz­nál, hogy megyénk tanügye maga­sabb nivóra emelkedjék. Igen, a vezetők láttak és szóltak a közigazgatási bizottság ülésén. Nagyon örülök s örülhet a közön­ség is annak, hogy fenntnevezett vezetők láttak és szóltak. Mert egy- ; szerre ráterelődött a figyelem arra, hogy a «verekedés, vérontás, xopás és a nép nyomorának)) az ital­mérés az oka. Nagyon örülök annak a ténynek, amit a «Nyírvidék» közöl, hogy ta­nyai asszonyok küldöttségben jelen­tek meg egyhá/i vezetőikkel a pénz­ügyigazgtóságnál s kérték a tanyai korcsmák beszüntetését. Geduly Henrik püspök ur pedig •egy kitűnő hasonlatot alkalmazott : roknak minden ingatlanát kisajá­tították. Ugyanezt tette Besszará­biában az angol, francia és olasz állampolgárok tulajdonaival, ezek­nek azonban később teljes arany­paritásban megfizette a kártalaní­tást, természetesen az illető álla­mok nyomására. Megcsonkított Ha zánknak nem volt módjában "ilyen nyomást gyakorolni az oláhokra es igy a magyar állampolgároknak ki­sajátított földjeiért csak azt a kb. a tényleges érték 2 százalékának megfelelő kártérítést akarják ad­ni, amelyet az oláh agrártörvény és annak többrendbeli végrehajtási utasításainak sokszor ellentmondó, de mindenesetre félremagyarázha­tó rendelkezései megállapitanak. A többrendbeli népszövetségi ta­nácsi tárgyalásokon az oláhok kép­viselője a magyar jogi tétellel szem ben politikai tételt állított fel, mely szerint a román földreform szociá­lis szükségesség volt, melynek vég­rehajtása nélkül, kitört volna a kommunizmus Romániában, vagy kitörne ezután, ha a parasztságtól visszavennék a nekik kiosztott bir­tokokat. Kártalanítást pedig azért nem tudnak fizetni az elvett földe­kért, mert ez olyan összeggel ter­helné meg Románia amúgy is pasz sziv költségvetését, hogy az állam ilyen terhek alatt összeroskadna. Ezzel a döcögő érveléssel szem­ben nemrégiben maga az oláh föld­művelési miniszter leleplezte le az igazságot, amikor hivatalos jelen­tést adott ki, Románia térületén végrehajtott agrárreformról. Az ál­tala közölt hivatalos statisztika sze­rint 1927. végéig kisajátitottaK az agrárbiróságok 5.962.000 heMár erdélyi terület. Maradt Erdélyben a kisajátított földből 1,299.200 hektár községi legelő és erdő. \ magyar állampolgárok' tudvalevő­leg Itb. 350.000 hold földet perel­nek, ami hétszer, nyolcszor is kite­lik a miniszter jelentése szerint a parasztságnak ki nem osztott, de a birtokosoktól kisajátított terüle­tekből. Az is tudvalevő, hogy ez a köz­ségi legelő és erdőcim nem a leg­pontosabban fedi a fogalmakat, mert hiszen a bukaresti radikális sajtó napról-napra hozza a jelen­téseit, azokról a százezer holdakra menő tartalékföldekről, amelyeket politikai szolgálatok jutalmazását^ visszatartott az állam, hogy eset­ről-esetre az uralkodó kormány bi­zalmi embereinek bérletül adhas­sa. Ugyancsak ez a sajtó ezer­számra közli a példákat, hogy a jogos földigénylő parasztság he­lyett kik kapták meg véglegesen a parcellázott területet: közigazgatá s; hivatalnokok, csendőrök, postások városi bizonytalan foglalkozású ele­mekből rekrutálódott politikai kor­tesek, de különösen nagy tömeg­ben a földosztást végző agrár hi­vatalnoki kar, melynek egy tavalyi miniszteri beismerés szerint 600 tagját zárták el földosztási csalá­sok miatt. Az erdélyi földosztás tehát egyáltalán nem szociális szem pontból folyt le és semmiféle szo­ciális szempont nem gátolja a ki­osztatlanul maradt földek, Különö­sen erdők természetbeni visszaadá­sát, a megrabblott kis, közép és nagybirtokosok részére. 10. Urvacsorát oszt: Adorján István nyirtéti lelkész. 11. Gyülekezeti záróének: 210. dics. 1. v. Délután fél 3 órakor vallásos délután: 12. Gyülekezeti fennálló éneki 4. dics. 13. Gyülekezeti főének: 118. dics. 1., 2. vers. 14. Imádkozik és bibliát ma­gyaráz : Boross Mihály vitkai lel­kész. 1 5. Énekel a helybeli férfi da­lárda. 1 6. Szabad előadás, tartja: Pán czél Jenő ófehértói lelkész. 17. Templomépítés történetét fel­olvassa : Varga Károly helybeli lel­kész. 18. A világháborúban elhalt hő­sök emléktábláját leleplezi: Fesz­tóry Sándor körjegyző. 19. Gyülekezeti záróének: 11Ü. dics. 3. vers. FIGYELED! Rí it<8itt Kossu'h ucei 4., hsnem Zrínyi Ilona n 9. sz. alatt (bent az udvarban) van a Vulkán Gummijavitó Czem. Ne dobja ei rossz hó- és sárcipőjét, 24 óra alatt pár filléréit Újjá­alakítja garancia mellett. 8l:»7 N

Next

/
Thumbnails
Contents