Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)
1928-11-13 / 258. szám
1 gyökerestől ebben az országban a korrucpiót! Falrengető viharos taps és c, jenzés fogadják Gaal Gaszton befejező szavait, majd egy pillanatra elcsitul az óváció, hogy annál nagyobb erővei törjön ki a terembe belépő Kállay Miklós dr. főispán láttára, akit a nagygyűlés lelkesen és hosszasan ünnepel. Eszenyi Jenő földbirtokos hozzászólásában szomorúan állapítja meg, hogy egy agrár államban a gyáripar nyomása ellen kell harcolni és hogy az államhatalom nem teljesen a mezőgazdasági érdekeket szolgálja. Meg kell védeni a gazdákat a gyáripari kartelek garázdálkodásai ellen és köszönetet mond Gaal Gastonnak, aki vakitó villámként világított bele a magyar gazda fekete éjszakájába. Eszenyi Jenő felszólalása után a nagygyűlés fél két órakor véget. ért . A bankett. A gazdagyülés berekesztését 200 teritékes társasebéd követte a gazdaszékház nagytermében, femelyen az első pohárköszöntőt Kállay Miklós dr. főispán mondotta a Gazdaszövetség vezéreire. Bernáth István a nyíregyházi gazdaközönségre, Paulusz Márton a vendégekre, Szomjas Gusztáv Nyíregyháza város istenfélő és hazaszerető gazdaközönségre, Jánosbokori Kovács András a vezetőségre, Lovas Kovács János a vendégekre, Huray János Czettler Jenőre mondott értékes pohárköszöntőt, Miskolczi István pedig a gazdaifjak meleg szeretetét tolmácsolta a gazdavezéreknek. A bankett magyaros, kitűnő menüje Eötvös Dénesné érdeme volt . ' ! ' Diadal Mozgó November hó 12-én éa 13-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: EEVIiLlANNINGS Az elsodort ember Egy bűnös éjszaka története. Irta: Biró Lajos. Alakok a vásznon: A férfi EMIL JANNINGS Az asazony .... Belle Benneth Qyermek Donald Keilh Az alkalom leínya Phylls Haver [Álmok városa, Velence természetes felvételek. Gaumont Híradó. líod m ötvenöt vádlott tsocsáiatot kért Voiovcsák liklés nlMéűói esperestől Mit tartalmaz a törvényszék ítélete az njfehértói rágalmazási per felefelmieli tárgyalásán (A «Nyirvidék» tudósítójától). Rövid közleményünk, amelyet az ujfehértói rágalmazási perről közöltünk, nem tartalmazta a per Ítéletének részletezését és így téves következtetést vontak le egyesek belőle. Most alkalmunk van magának az ítéletnek eredeti szövegét interpretálni és megállapítani, hogy a valóságnak megfelelően miként végződött a nagy érdeklődést keltő rágalmazási per fellebbviteli tárgyalása. A per már az első napon befejezést nyert. November 2-án kezdődött és ezen a napon este 8 órakor kimondották az ítéletet és igy a per ezen a napon bevégződött. Az itélet, mint ezt módunkban van megállapítani, a kir. járásbíróság ítéletét a kir. törvényszék megsemmisítette s miután a tárgyalás során dr. Papp József kivételével mint az 55 1ádlott bocsánatot kért Voloscsák Mik lós esperestől, a Btkv. 92. §-ának alkalmazásával ehez képest sújtotta büntetéssel s a járásbíróság ítéletét csakis 13 vádlottal szemben hagyta helyben a kir. járásbíróság által is meg állapított abból az indokból, hogy ezekkel szemben a magáninditvány az inditványi három hónap eltelte miatt elkésett Míg ugyanis a kir. járásbíróság csupán durva becsületsértésben talált kilenc vádlottat bűnösnek, » hatóság előtti rágalmazás alól pedig, abból az okból, mert állításaikat be is bizonyították, ugy az elitélt 9, mint a többi vádlottat felmentette, addig a kir. törvényszék a járásbíróság ítéletét a most jelzett részeiben egész terjedelmében megsemmisítette s a vádlottakat abból az okból, mert állításaikat bizonyítani nem sikerült, a járásbíróság ítéletében foglalt minősítéssel és ténymegállapítással szemben hatóság előtti rágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek lelőségre nem vonhatók. A perköltségben a törvényszék nem marasztalta el Volovcsák es perest, mert ő csak a saját képvi seletével felmerült költségeket vi seli, miután akkor, ha a vádat a kir. ügyészség képviseli, a sértett képviseletével felmerült költségekkel a vádlottak törvény szerint még elitéltetésük esetén sem terhelhetők. Ezzel a széleskörű hullámot vert ügy jogerősen befejezést nyert és különösen megnyugtató mozzanata a tárgyalásnak, hogy mind az 35 vádlott bocsánatot kért a megsértett lelkipásztortól. Hogyan védekezzünk a forgalmi balesetek ellen ? Előzetes jelentés: Nov. 14., 15„ szerda, csdtörtök: Dorothy Gish: Madame Pompadour. Azt hinné az ember, hogy csak a nagyváros utcai forgataga az, amelyben a különböző közlekedési balesetek veszélyeztetik az emberi egészséget. Való igazság, hogy ezek a helyek rengeteg lehetőségét adják a közlekedési baleseteknek, hiszen egyrészt a nagy forgalom és az emberek vigyázatlansága, — másrészt a megfelelő óvóberendezések hiánya százszorosan érvényesül ott, ahol a szük utcákon ezernyi ember lót-fut és siet a dolga után, ugyanakkor pedig a különféle közlekedési eszközök ke' resztül-kasul járják az utcákat. Ám ne feledjük, hogy vigyázatlan emberek mindenütt akadnak és a közlekedés fejlődése nyomán már a legcsöndesebb falusi vidéken is ott tülköl az autó és • ott rohan a vonat, ami azt jelenti, hogy bizony forgalmi és közlekedési baleset mindenütt történhetik. Történik is, hiszen alig olvashatunk ugy újságot, hogy abban egy-két közlekedési szerencsétlenség hirét ne lássuk. Az efféle szerencsétlenségek pedig nem kicsinylendő dolgok. — Hány száz és száz ember fizette meg életével már, hogy egy akármilyen rövid időre, de elhagyva az önmagával szemben köteles óvatosságot, hány ezer és ezer ember lett rokkantja valamely szerencsétlen véletlennek, vagy műszaki hibának, ami abban a közlekedési eszközben állott elő, amelyben megbízott. Ezt az utóbbi tényezőt ugyanis nagyobb figyelemben" kell részesítenünk, amikor a közlekedési balesetekről beszélünk. A vasút, az automobil, minden műszaki tökéletességük mellett is, még mindig számos esetben, csak a véletlentől függően, minősíthetők biztonságos közlekedési eszközöknek, hiszen a legcsekélyebb szerkezeti hiba, vagy kezelési gondatlanság végzetes következményekkel járhat. Ám amig emberek gyártják és kezelik a gépeket, ennek mindig ki lesz téve a mégoly tökéletes közlekedési eszköz is, az ilyen módon előálló közlekedési baleseteket tehát valahogy ugy foghatjuk fel, mint valamely elemi csapásokat, amelyeket csak részben van módunkban elhárítani. Részben csaK;, , mert hiszen az emberi tökéletlenség j olyan ténye a természetnek, ame, lyeket véglegesen megváltoztatni J nem áll módunkban. Más dolog azonban az egyén óva tossága. Ezt igenis lehet nevelni éa kell is nevelni, mert hiszen a gondatlanság végeredményben nemcsak azt a személyt sújtja szomorú következményekkel, akit a ! közlekedési baleset ért, hanem a j közt is, amelynek részben eltartásá| ról kell gondoskodnia. ha pl. S megrokkant az illető. És ' minden egyéb szempontból is közérdek az, hogy védjük az emberi egészséget, az egyén testi épségét, az elkerülhető veszedelmek ellen, tehát a közlekedési balesetek ellen is. Legelső követelmény: a figyelmesség. Sohase menjünk át uton, vasúton, síneken anélkül, nogy jobbra-balra tekintve, meg ne bizonyosodnánk arról: jön-e valamely jármű felénk ? Hány esetben volt oka utcai balesetnek az, hogy a járó-kelők figyelmetlenül, összevissza járkálva az úttesten, a robogó kocsi, vagy autó kerekei alá kerültek ? És vájjon hány álmos gazdát ütött el kocsistól-lovastól az éjjeli vonat az átjárónál, ahol alvó állapotban ült a kocsin és hagyta lovait ugyanolyan álmosan bandukolni ? A nagyobb városok forgalmasabb helyén ma már megfelelő oktató és jelzőberendezés biztosítja félig-meddig a közlekedés biztonságát, ahol a közönségnek minden része (tehát nemcsak a gyalogjárók) köteles azokat a szabályokat betartani, amelyek alkalmasak a közlekedési balesetek elkerülésére. De az országút minden kereszteződésére nem állithatunk oda egy-egy közlekedési rendőrt és bizony azt látjuk, hogy sokszor még az őrházak sorompóit is önhatalmúlag nyitogatják a meggondolatlan emberek, csak hogy céljukat • hamarabb elérjék. Manapság pedig már a vidéki országúti forgalom is van akkora, hogy könnyen bajt okoz és szerez, aki nem éleg figyelmes. Másik fontos dolog a hidegvér és nyugodtság. Sem állattal, sem géppel bánni nem lehet kapkodóan, idegesen, még kevésbbé akkor, ha a higgadtságot a szeszivás okozta virtuskodás váltja fel. Elég szomorú, de minálunk is ugy van, hogy az utcai balesetek felét szeszivás okozza, kár azért, mert aki fenn ül a járművön, az élt vissza az élvezetekkel, akár azért, mert ajáró kelő talált sokat bevenni a jóból. Roppant nagy felelősséget visel az, aki ugy ül föl a szekérre, -agy ugy vezet autót, vonatot, hogy a józan megfontoltságát és ítélőképességét a szesz elhomályosította. Az ilyen embernél a részegséget nem enyhitő, hanem sulyosbbitó kö rülménynek kellene beszámítani, ha másnak bajt okoz! Nem lehetünk elég óvatosak magunkkal szemben a közlekedési balesetek elkerülésében, nem lehet elégszer ismételnünk a baleseti szabáalyokat, különösen a gyermekek előtt. Hiszen ezek a szerencsétlenségek épp ugy háborítják egészségünket, — mint akármilyen betegség, viszont jóval könnyebben elkerülhetők. Védjük tehát önmagunkat, védjük az embert 1 Városi Mozgó November 12 én és 13 án, hétfőn é« kedden 5, 7 és 9 órakor áriaSimondi rém A ltgluresább és legtitokzatosabb kalandok 6 felvonásban I * Főszerepben: E8TER RALSYOR2 és NEIL H&S&SLTOiV Finom kis áruház A finom pikantéria, a humor, a vidámság története S felv. Főszereplők: LUISE FAZENDA CLIDEGOOsC | Az előadásokat 7 tagu szalonzenekar kiséri. A szinház kellemesen fü've. Szerdán Csütörtökön Cenrad Nagel és Renee Andree Michigam gyermeke Tam Maore és Bessie Love HOL BUJKÁLSZ TOM?