Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-10 / 256. szám

1928. november 10. JSÍYÍRYIPÍ1C. 3 Hány tuberkulózis gyanns diák van Szabolcsban ? A M. Kir. Vallás és Közokta­tásügyi Miniszter ur a folyó évi május hó 2i-én kiadott rendele­tében az iskolai szanatórium moz­galom meginditása érdekében a tuberkulózisra gyanús, vagy abban szenvedő tanuló ifjúság számbavé­telét, e célból a tanintézeteket láto­gató összes tanulók orvosi megvizs­gálását elrendelvén, a vizsgálat fo­ganatosítása iránt a város polgár­mesteréhez s a járási főszolgabi­rákhoz intézett rendeletemben nyomban intézkedtem. A vizsgálatok szeptember hó fo­lyamán megtörténvén, az azok ered­ményét feltüntető adatokat a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz október 20-án felterjesztettem. Ez adatok szerint vármegyénk terüle­tén a tanintézeteket látogató tanuló ifjúság száma 47-939, ( fi u 25.608, leány 22.331) ezek közül teljesen egészségesnek találtatott 43­I 29 (fiu 23.226, leány 19-903). m iS tuberkiüotikus és hasonló más, (csont és mirigy tuberkulózis, nyilt tüdőgümőkór, tüdőcsucshurut, vér­szegénység, influenza, tüdő és mell­hártyagyulladás, idült bronchitis) betegségben szenvedőknek találta­tott fiu 2382, leány 2328. Védekezés a kukoricamoly ellen. 1 Bár a kukorica termésünket ve- I szélyeztető kukorica moly ellem óv- I intézkedések az elmúlt termelési év folyamán némi eredménnyel lettek végrehajtva, a védekezés eredmé­nyesebbé tétele érdekében a törés befejeztével a folyó évi október hó 30-án az összes elsőfokú ható­ságokhoz részletes utasításokat tar­talmazó rendeletet intéztem s ab­ban intézkedtem az óvintézkedések végrehajtásának szigorú ellenőrzése iránt is. A m. kir. Földmivelésügyi Mi­niszter ur az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló 1927. XXV. t. 1 c. végrehajtása iránt külön a ha- j sitott körmű állatokra vonatkozó ! 33000—1928. szám alatt és külön a tenyészménekre vonatkozó 84100 j —1928. IV. B. szám alatt kiadott rendeleteiben intézkedvén, újból s részletesen szabályozta az apaálla- , tok vizsgálatánál követendő eljá­rást és az apaállatoknak a közte­nyésztésben való felhasználását. Tekintettel a törvénynek és a két végrehajtási utasitásnak nagy gyakorlati jelentőségére, az I. fo­kú hatóságok s azok utján a köz­ségi elöljáróságok figyelmét a tör­vény és végrehajtási rendeletek fontos intézkedéseire külön is fel­hívtam s őket a fontos rendelkezé­sek szigorú és pontos végrehajtá­sára, illetve betartására utasitottam A m. kir. Népjóléti és Munka­ügyi Miniszter ur a nyiregyházi Erzsébet korház felszerelésére a folyó évi rpájus havában kilátásba helyezett 500.000 pengőt kiutalta s igy a felszerelési és berendezési munkálatokra a versenytárgyalást megtartottam, a munkálatokat és a szükséges felszerelés szállitását a versenytárgyalás alapján vállalatba adtam ugy, hogy az összes munká­latokat most már december hóban előreláthatólag befejezést nyemek. Közbiztonsági viszonyaink az el­múlt hó folyamán általában kielé­gitőek voltak. Sok a tifuszeset a vármegyében. Az alispáni jelentést hozzászólás nélkül vették tudomásul a törvény­hatósági bizottság tagjai. Ezután a tiszti ügyész, majd az árvaszéki el­nök jelentése következett. Mikecz László árvaszéki elnök a hadiköl­csön kötvény tulajdonosok karita­tiv segélyzésére vonatkozó rendele­tet ismertette jelentésében. Mikecz Miklós dr. vármegyei tiszti főorvos jelentéséből kitűnt, hogy az elmúlt hóban a vármegye területén 676 egyén halt meg Ezek közül 163 egy éven aluli és 112 két éven aluli gyermek. Szabolcs­vármegyében az elmúlt hónapban 1078 születés volt, ez a 676 halá­lozási esettel szemben 402 termé­szetes szaporulatot jelent. Legtöb­ben a nyirbogdányi, legkevesebben a nagykállói járásban haltak meg. A fertőző betegségben megbete­gedettek száma 308 volt. Ezek kö­zül 38-án haltak meg az elmúlt .hó folyamán. A legtöbb fertőző megbetegedést a tífusz okozta. A vármegye területén 41 községben 140 tifuszeset volt és 12 egyén halt meg ebben a fertőző betegségben. Nagy figyelemmel hallgatták meg a bizottság tagjai Tóth Bá­lint min. tanácsos, kir. pénzügy­igazgató jelentését az igazgatása alatt álló terület pénzügyéről Az elemi károkat szenvedett lakosság adójából 205.248 Pengőt töröltek. Január 1 -tői szeptember 30-ig 1 millió 924.471 P folyt be, október havában pedig 424.950 P. össze­sen tehát 2,341.421 P-öt fizették be az adópénztárba. A hátralékok összege még mindig nagy: 3,203.652 pengő. Forgalmi adókból és illetékek­ből 2,313.880 P 54 fillér folyt be. Fizetési haladékot 12 esetben adott az igazgatóság 84.068 P 23 fillér összegben. A kir. pénzügy­igazgató kiadta az 1929 évi ház­adó kivetésre vonatkozó rendeletet. Augusztus hó 29-én a kir. pénz­ügyigazgató körrendeletet adott ki azoknak az intencióknak életbe vi­tele érdekében, amelyeket dr. Kál­lay Miklós főispán a "közigazgatási bizottságban az adózó nép terhei­nek könnyebb szolgáltatása érde­kében hangsúlyozott és a kir. pénz­ügyigazgatóság figyelmébe ajánlott A körrendelet arra hivja fel a községi elöljáróságokat, hogy a tö­meges, néha egész falvakra kiter­jedő árverések megelőzése érdeké- k ben állandóan és kitartóan szorgal­mazzák az adófizetést, fogadjanak el kisebb összege­ket az adó törlesztésre, hogy az adóterhek és az árverés csak ultimáció legyen a csökö­nyös, hanyag adófizetővel szemben. Rámutatott a kir. pénzügyigaz­gató arra is, hogy Szabolcsvármegye sok közsé­gekben nem kell soha árve­rést tartani, befolyik az adó minden baj nél­kül száz százalékig s ez mindenütt a községi elöljárók szorgos mun­kájának eredménye. Hangsúlyozza, hogy az árverések beszüntetéséről nincs szó, csupán annak szorgalma­zásáról,, hogy az adózókat minél gyakrabban szólítsák fel kötelessé­gük teljesítésére. A korcsmázás veszélye a nyiregyházi tanyákon A pénzügyigazgató jelentéséhez Kausay Tibor vármegvei gazdasági főfelügyelő szól hozzá, aki rámu­tat, foogy a Sima-pusztán ujabban két italmérésre adtak engedélyt. Mielőtt a tanyán korcsma volt, ä cselédség józan, mértékletes mun­káséletet élt. Ma egyre-másra ér­keznek a panaszok a dorbézoló korcsmázó fiatalság viselkedése mi­att. Az italméréseket zárórán tul is látogatják, a korcsmárost felve­rik álmából, küvetelődznek. Már küldöttségben jelentek meg nála az asszonyok, akik a korcsmárostól családi életük nyugalmát féltik. Ar­ra kéri a pénzugyigazgatóságot, hasson oda, hogy a tanyákon ne honosodjék m«g a korcsma, tanyák­ra ne adjanak italmérési engedélyt és javasolja, iqon fel ilyen irány­ban a közigazgatási bizottság a pénzügyminiszterhez is. Tóth Bálint kir. pénzugyigazga­tó ismerteti a tanyai italmérések engedélyezésének előzményeit és konkrét panaszokat kér, hogy intéz­kedhessék. Geduly Henrik a tanyai nép romlásától fél, ha szaporítják a korcsmákat Gedxdy Henrik püspök melegen támogatja Kausay főfelügyelő fel­szólalásának tendenciáját. Retteg­ve gondol arra a veszélyre, amelyet a korcsmák szaporitása zudit a jó­zan, takarékos tanyai nép erkölcsi életére. Becsempészett trójai falo­vaknak látja a tanyákon létesülő italméréseket, amelyek alattomos utakon kezdik ki a nép erkölcsi in­tegritását. Eleinte csak suhancok látogatják a korcsmákat,' igy szo­kott kezdődni a tanyai közélet rom­lása. Hozzá is érkeztek jelentések az egyik tanyáról a korcsmák nép­rontó hatásáról. Hallotta, hogy a korcsmázó suhancok felverik a ta­nya éjszakai csendjét és italt kö­vetelnek. Eleinte a suhancok dor­bézolnak, aztán a férjek maradnak távol otthonuktól és megkezdődik a családi erkölcsök lazulása. Ez a kérdés nagyfontosságú népéleti er­kölcsi probléma és kéri a pénzügy­igazgató urat, ne várjon konkrét eseteket, vegye az itt elhangzó fel­szólalásokat, amelyek a néppel közvetlenül érintkezőktől erednek, hivatalos eljárás alapjául szolgáló adatoknak. A tanyát, amelynek né­pe évszázadon át boldog, békés, erkölcsös életet élt, mentsük meg a rontástól. Tóth Bálint kir. pénzügyigazgató ismételten kijelenti, hogy a már ki­adott italmérési engedélyt vissza­vonni csak akkor lehet, ha a tu­lajdonosról konkrét eseteket, sza­bálytalanságokat'állapithatunk meg. Minden panaszt azonnal megvizs­gáltat, minden sérelmet orvosol, senki pártjára nem kél. A gazda­sági főfelügyelő a múltkor telefo­non tett panaszt, hogy a gazdák az őszi szántás idejére nem kap­nak sem petroleumot, sem benzint. Azonnal kiküldte a pénzügyőröket és razzia segitségével állapította meg, hogy hol, mennyi készlet van. Konkrét panaszt kér és ekkor hu­szonnégy óra alatt intézkedik. Énekes János javasolja, irjon fel a közigazgatási bizottság a pénz­ügyminiszterhez és hivja fel a fi­gyelmét a tanyai italmérések veszé­lyes hatására. A földreform követ­keztében legtöbb helyütt 50—60 ház épül a tanyák alatt és meg­nyilik az italmérés is. A korcsmá­zás verekedést, vérontást, lopást idéz elő. Hozzá is jöttek tanyai asz­szonyok akikkel küldöttségben je­lent meg a pénzügyigazgatónál a tanyai korcsmák beszüntetése érde­kében. A nép nyomorát fokozza az italmérés. Kállay Miklós dr. főispán rezü­málja a felszólalásokat és megálla-

Next

/
Thumbnails
Contents