Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-08 / 254. szám

2 JSíyíryidék. 1928. november 8. Az elérhetetlen béke Paul Boncour francia országgyű­lési képviselő, aki kormányát Bri­and mellett a Népszövetségben is képviseli és ebben a minőségben az állandó leszerelési bizottságnak elnöke, nyilatkozatot tett, amelyben nem épen a legoptimisztikusabb szinben látja a világbéke és a le­szerelés jövőjét. Boncour utal arra, hogy a leszerelési probléma ezelőtt egy misztikus és szimplicista fogal­mazásba rögződött, amely végered­ményében azzal járt, hogy a civili­zált és raffinált nemzetek, ha le­szerelni akarták, a maguk haladot­tabb felfogásának áldozataivá let­tek brutálisabb nemzetekkel szem­ben. A leszerelési bizottság elnöke po­zitív eredményt lát abban, hogy a problémát sikerült a praktikus ol­dalán megfogni, azt tényleg tech­nikai problémává tenni, de mivel a bizottság többségét mégis csak politikusok teszik ki, akik kormá­nyaikat politikai szempontból an­gazsálták e téren, a leszerelés vé­gül ismét csak politikai problémá­vá lett. Nyugodtan hozzátehetjük, hogy a leszerelési bizottság eddigi működése egyáltalában nem kelti azt a látszatot, mintha akár egy lé­péssel előbhre haladtunk volna az örökbéke irányában. Hiszen ered­ménytelenül oszlottak szét azok az : értekezletek, amelyek a hatalmak , tengeri haderejének arányosított • szabályozását tűzték ki céljaikul az Egyesült Államok vétója miatt, és a szovjet megfigyelő-delegátusa va- j lósággal gúnyt űzött a bizottságban összegyűlt diplomatákból, amikor j pozitív formában azt az ajánlatot i tette, hogy ha a kapitalista álla- j moknak valóban annyira szivükön i fekszik a leszerelés, hát akkor sze­reljék lé záros határidőn, mond­juk két hónapon belül hadseregei­ket és ez esetben a szovjet is kész­ségesen fogja követni példájukat. Amilyen reálisnak látszik ez a felfogás, ugyanolyan naiv és ke­resztiilviheteüen. Hasonló ahhoz a szimpicista felfogáshoz, amelyet Boncour is emlit nyilatkozatában és bár a j ózan emberi ,ész azt su­gallaná, hogy a vÜágbéke megva­lósításának ez lenne az egyetlen lehetséges módja, létrejöttének el­lentmondanak az egyes államok lét érdekei. Európa térképét a páris­környéki békeszerződések olyan ve­szélyes és könnyen konflagrációkat előidézhető változásoknak vetették alá, hogy mig a múltban az egyet­len Elzász-Lotharingia volt a há­ború kirobbanási lehetőségének tűzfészke, addig ma legalább is tiz, ha nem több Elzász rejteget ha­sonló veszélyeket. Egyik oldalon a falánk imperialista eszme régivá­gásu és a békebeli, titkos diplo­máciát űző hivei, a másik fronton pedig a megnyomorgatott, gazda­sági téren is tönkretett, legyőzött nemzetek elementáris keserűsége és megalázottsága élesztik ennek a katlannak izzó tüzét. A nemzetközi konferenciákon elhangzó frázisok valódi értékével és az azokat han­goztató diplomaták őszinteségével mindenki tisztában van és amint a nagy római szatirikus szerint a jós-, lásokat végző haruspexnek nevet­nie kellett, ha egy kollegával talál­kozott, mert önkéntelenül is eszébe jutott, hogy milyen együgyű csalá­sokkal vezetik félre a jövendőlése­ikben bizó hiszékeny embereket, ugyanilyen gondolatok ébredhetnek a genfi tanácsterem zöldasztalánál helyetfoglaló diplomatákban is. A béke tehát elérhetetlén mesz­szeségben lobog még mindig és hiába nyújtja ki felé sóvárgó kezét a nyugalmat és stabilitást sóvárgó emberiség, ez a tünemény, vagy inkább csak fogalom egyre távo­labb tűnik, mint a puszták csalóki délibábja. Talán a béke eszméje is hasonlatos a mesebeli kék ma­dárhoz, amelyet Maeterhnck gyer­mekhőse kalandokon és fantáziájuk csapongásain keresztül hajszolnak és amikor végre sikerül elfogniok, a madár már nem is kék, hanem közönséges szürke veréb. A boldog­ságot szimbolizálta a nagy belga költő és ugy érezzük, hogy a béke és nyugalom fogalmai is egy elme­rült és soha vissza nem térő világ örömei, szintén az elérhetetlen ál­mok birodalmába tartónak ma már. Séta a „Magyar Hét" kirakatversenyén ii. Itt állunk a félszázados multu fűszer és csemege bolt előtt a ki­kirakat sugárzó fényében, Hoff­mann Mihály boltja ez, tulajdono­sa a nyíregyházi kereskedelem múltjának minden mozzanatát is­merő szakember, most a kirakat­verseny egyik első győztese. A Hoffmann-boltnak nincs nagy ki­rakata. Két kis ablak mögött kell elhelyezni a tárgyakat. Kis he­lyen kell bemutatni, hogy a fűszer és csemegekereskedő a magyar ter melvények propagálásában az első között van. Az egyik üvegtábla mögött ízes húskészítmények van­nak. Az egész hátsó fal füstölt kolbásszal, szalámival, felvágot­takkal van beépítve. Olyan, mint a mesebeli Eldorádó, ahol sonka­tetejű, kolbászkeritésü házak van­nak. ízléses, kívánatos és minden porcikája magyar : szepesi, debre­ceni, csabai, vadászkolbászok, son­kák. Az előtérben hatalmas ementháli sajt. Nem svájci, ha­nem dunántuli főhercegi ementhá­li. Ezt büszkén hirdeti a sajt ma­gyarázó szövege is. És aki az im­pozáns sajtot szemléli, büszke a magyar sajtipar nagyszerű fejlett­ségére. A Hoffmann-üzlet másik 1 kirakatában a cukorkafélék Ízléses elrendezettségében találja a szem­lélő örömét. Itt is magyar min­den, budapesti, szerencsi, győri áru. Különösen az utóbbi hirdeti a magyar cukorkaipar fejlettségét. Tovább sétálva a Vay Ádám­utca felé egész spr üzletet találunk amelyek nem vesznek kimondot­tan részt a kirakatversenyen, de kirakatukban ott a magyar vas, edény, üvegáru. Nemzetiszínű szal­lagok, zászlók integetnek felénk, mindenütt. Hosszasabban időznek a sétálók a Hangya-bolt előtt, amelynek ízléses kirakatát Mis­koiczi Kálmán rendezfe. Ott van a gyászoló Hungária Irredenta képe és szin, fény vonal művészi együttest ad a Hangyaipar sokfé­le gyártmányaiból. A Barth-kira­kat nemzetiszínű szallagos külön­legességei előtt is elhaladva, a má­sik oldalra megyünk át, ahol a Glück-féle bútorcsarnok előtt ál­lanak sokan. Itt pompózus szoba­berendezés kelt feltűnést. A ma­gyar bútor iparművészeti remeke a hálóberendezés. A magyar mo­tivációs hímzésű párnákat Stern Lipót kézimunkaüzlete szállította. Nagy magyar cimer színesedik Hartos Lajos szövetkereskedésé- Szerien Csütörtökön SZIGORÚAK FELWÓTTEEMEti! Z A 1T £k világhírű regenye VJ JLJI .SQfc. fi)me n Therese Raquin (A néma vádló) LINA MANES é» HANS SCHELTON a fósíerepakben. 2 Faeamet harlenz k. Péntektől—keddig „Ufa" luxul filmje ! TheaVon Harbou J26 os világhírű regénye filmen 1. O ÜOL Fritz Lang mesteri rendezése 2 részben, 12 felvonásban Je gyekről ajánlatos előre gendesfcod ni! Előadatok k—date: 6, 7 és $ árakor. hogy fái és gyötör! Két­ségbeejtő kinok dúlják fel nyugalmunkat. Segítenek ezen az Aspirin tabletták A fáidalom megszűnik és jóleső érzés tölt el. Minden gyógyszertárban Kaphatók." nek kirakatában. A kiváló minősé­gű, szépen színezett magyar szö­vetekkel Hartos Lajos azt igazolja, hogy csak tőlünk függ és kiszo­rítjuk a cseh árut, az osztrák és angol szövetet. A kirakat főékes­sége a színes magyar kosztüm, amelyet Kmotrik Gyula szürszabó mester készített remekbe. Hartos Lajos kirakatától Schwarcz Lipót játékos boltjá­hozvisz utunk. Ez a kirakat nehe­zen közelíthető meg. A gyermekek öröme, bámulatuk tárgya. Csupa játék és mind magyar kéz mun­kája. Igaza van a kirakat felírá­sának : Ne dobjuk ki a pénzt ide­gen holmira, amikor jó és szép .magyar játékokat kaphatunk. Az ámulógyermeksokaságnak különö­sen a babauzsonna tetszik. Ott ülnek a babák kis székeken, asztal mellett és uzsonnáznak. Egy kis meseország. \ A Gaál Jenő féle kedves és in­tim fűszeres bolt kirakatában ma­gyarruhás alak áll és jelzi, hogy az a sok jó csemege, amelyet a kirakat kinál, mind a magyar gyá­rak vitalitását hirdeti. Stern Sándor divatáru üzletének hatalmas kirakatain Horn kirakat rendező invenciójának értékes meg formálása, anyagelrendezése, szín­keverése érzik. Az egyik kirakat tiszta szövött árut állit ki, mind magyar munka. Horn rendezte a Lieber és Zöldhelyi lila tónusu na­gyon szép kirakatát is, amely a verseny egyik legvonzóbb kolora­turáju tablója. A Kreisler-féle bolt magyar áruinak ötletes csoportosí­tását szemlélve, különösen egy gyönyörű magyar szőnyeg tűnik fel. Finoman, puhán rajzolódó virágfoltjai a régi erdélyi szőtte­sekre emlékeztetnek. A Kelemen, Rotschild, Katz Miksa, BüIIesbach féle üzletek és a Világáruház előtt elhaladva, mindenütt talál a sé­táló egy-egy megragadó részletet és a Magyar Hétre való utalást. A Váradi-féle ruhásbolt kirakatát ötletesen kimélyítették. A képek és feliratok a magyar gyárakra mutatnak, s különösen a csepeli posztógyár jelentősége érezhető itt meg. .iinHiiimittiuifliiiiiiifliiiiíiiiiiiiiiiiiiiiuittüimk Azonnal kiadó a Széchoavi út 14. számú házban agy négy szobás, fürdőszobás 1 ^^S^HI W^tt^^Sil^ Ej. Érdeklődni lehat Széchenyi ét 9. szám alatt H40—? MwiiiiiHiiiuiiiii{iiiiniiiiimuiiiiiiiuiiiiiHiiiiuir

Next

/
Thumbnails
Contents