Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-08 / 254. szám

2 JSíyíryidék. 1928. november 8. Az elérhetetlen béke Paul Boncour francia országgyűlési képviselő, aki kormányát Briand mellett a Népszövetségben is képviseli és ebben a minőségben az állandó leszerelési bizottságnak elnöke, nyilatkozatot tett, amelyben nem épen a legoptimisztikusabb szinben látja a világbéke és a leszerelés jövőjét. Boncour utal arra, hogy a leszerelési probléma ezelőtt egy misztikus és szimplicista fogalmazásba rögződött, amely végeredményében azzal járt, hogy a civilizált és raffinált nemzetek, ha leszerelni akarták, a maguk haladottabb felfogásának áldozataivá lettek brutálisabb nemzetekkel szemben. A leszerelési bizottság elnöke pozitív eredményt lát abban, hogy a problémát sikerült a praktikus oldalán megfogni, azt tényleg technikai problémává tenni, de mivel a bizottság többségét mégis csak politikusok teszik ki, akik kormányaikat politikai szempontból angazsálták e téren, a leszerelés végül ismét csak politikai problémává lett. Nyugodtan hozzátehetjük, hogy a leszerelési bizottság eddigi működése egyáltalában nem kelti azt a látszatot, mintha akár egy lépéssel előbhre haladtunk volna az örökbéke irányában. Hiszen eredménytelenül oszlottak szét azok az : értekezletek, amelyek a hatalmak , tengeri haderejének arányosított • szabályozását tűzték ki céljaikul az Egyesült Államok vétója miatt, és a szovjet megfigyelő-delegátusa va- j lósággal gúnyt űzött a bizottságban összegyűlt diplomatákból, amikor j pozitív formában azt az ajánlatot i tette, hogy ha a kapitalista álla- j moknak valóban annyira szivükön i fekszik a leszerelés, hát akkor szereljék lé záros határidőn, mondjuk két hónapon belül hadseregeiket és ez esetben a szovjet is készségesen fogja követni példájukat. Amilyen reálisnak látszik ez a felfogás, ugyanolyan naiv és keresztiilviheteüen. Hasonló ahhoz a szimpicista felfogáshoz, amelyet Boncour is emlit nyilatkozatában és bár a j ózan emberi ,ész azt sugallaná, hogy a vÜágbéke megvalósításának ez lenne az egyetlen lehetséges módja, létrejöttének ellentmondanak az egyes államok lét érdekei. Európa térképét a páriskörnyéki békeszerződések olyan veszélyes és könnyen konflagrációkat előidézhető változásoknak vetették alá, hogy mig a múltban az egyetlen Elzász-Lotharingia volt a háború kirobbanási lehetőségének tűzfészke, addig ma legalább is tiz, ha nem több Elzász rejteget hasonló veszélyeket. Egyik oldalon a falánk imperialista eszme régivágásu és a békebeli, titkos diplomáciát űző hivei, a másik fronton pedig a megnyomorgatott, gazdasági téren is tönkretett, legyőzött nemzetek elementáris keserűsége és megalázottsága élesztik ennek a katlannak izzó tüzét. A nemzetközi konferenciákon elhangzó frázisok valódi értékével és az azokat hangoztató diplomaták őszinteségével mindenki tisztában van és amint a nagy római szatirikus szerint a jós-, lásokat végző haruspexnek nevetnie kellett, ha egy kollegával találkozott, mert önkéntelenül is eszébe jutott, hogy milyen együgyű csalásokkal vezetik félre a jövendőléseikben bizó hiszékeny embereket, ugyanilyen gondolatok ébredhetnek a genfi tanácsterem zöldasztalánál helyetfoglaló diplomatákban is. A béke tehát elérhetetlén meszszeségben lobog még mindig és hiába nyújtja ki felé sóvárgó kezét a nyugalmat és stabilitást sóvárgó emberiség, ez a tünemény, vagy inkább csak fogalom egyre távolabb tűnik, mint a puszták csalóki délibábja. Talán a béke eszméje is hasonlatos a mesebeli kék madárhoz, amelyet Maeterhnck gyermekhőse kalandokon és fantáziájuk csapongásain keresztül hajszolnak és amikor végre sikerül elfogniok, a madár már nem is kék, hanem közönséges szürke veréb. A boldogságot szimbolizálta a nagy belga költő és ugy érezzük, hogy a béke és nyugalom fogalmai is egy elmerült és soha vissza nem térő világ örömei, szintén az elérhetetlen álmok birodalmába tartónak ma már. Séta a „Magyar Hét" kirakatversenyén ii. Itt állunk a félszázados multu fűszer és csemege bolt előtt a kikirakat sugárzó fényében, Hoffmann Mihály boltja ez, tulajdonosa a nyíregyházi kereskedelem múltjának minden mozzanatát ismerő szakember, most a kirakatverseny egyik első győztese. A Hoffmann-boltnak nincs nagy kirakata. Két kis ablak mögött kell elhelyezni a tárgyakat. Kis helyen kell bemutatni, hogy a fűszer és csemegekereskedő a magyar ter melvények propagálásában az első között van. Az egyik üvegtábla mögött ízes húskészítmények vannak. Az egész hátsó fal füstölt kolbásszal, szalámival, felvágottakkal van beépítve. Olyan, mint a mesebeli Eldorádó, ahol sonkatetejű, kolbászkeritésü házak vannak. ízléses, kívánatos és minden porcikája magyar : szepesi, debreceni, csabai, vadászkolbászok, sonkák. Az előtérben hatalmas ementháli sajt. Nem svájci, hanem dunántuli főhercegi ementháli. Ezt büszkén hirdeti a sajt magyarázó szövege is. És aki az impozáns sajtot szemléli, büszke a magyar sajtipar nagyszerű fejlettségére. A Hoffmann-üzlet másik 1 kirakatában a cukorkafélék Ízléses elrendezettségében találja a szemlélő örömét. Itt is magyar minden, budapesti, szerencsi, győri áru. Különösen az utóbbi hirdeti a magyar cukorkaipar fejlettségét. Tovább sétálva a Vay Ádámutca felé egész spr üzletet találunk amelyek nem vesznek kimondottan részt a kirakatversenyen, de kirakatukban ott a magyar vas, edény, üvegáru. Nemzetiszínű szallagok, zászlók integetnek felénk, mindenütt. Hosszasabban időznek a sétálók a Hangya-bolt előtt, amelynek ízléses kirakatát Miskoiczi Kálmán rendezfe. Ott van a gyászoló Hungária Irredenta képe és szin, fény vonal művészi együttest ad a Hangyaipar sokféle gyártmányaiból. A Barth-kirakat nemzetiszínű szallagos különlegességei előtt is elhaladva, a másik oldalra megyünk át, ahol a Glück-féle bútorcsarnok előtt állanak sokan. Itt pompózus szobaberendezés kelt feltűnést. A magyar bútor iparművészeti remeke a hálóberendezés. A magyar motivációs hímzésű párnákat Stern Lipót kézimunkaüzlete szállította. Nagy magyar cimer színesedik Hartos Lajos szövetkereskedésé- Szerien Csütörtökön SZIGORÚAK FELWÓTTEEMEti! Z

A 1T £k világhírű regenye VJ JLJI .SQfc. fi)me

n Therese Raquin (A néma vádló) LINA MANES é» HANS SCHELTON a fósíerepakben. 2 Faeamet harlenz

k. Péntektől—keddig „Ufa" luxul filmje ! TheaVon Harbou J26 os világhírű regénye filmen 1. O ÜOL Fritz Lang mesteri rendezése 2 részben, 12 felvonásban Je

gyekről ajánlatos előre gendesfcod

ni! Előadatok k—date: 6, 7 és $ árakor. hogy fái és gyötör! Kétségbeejtő kinok dúlják fel nyugalmunkat. Segítenek ezen az Aspirin tabletták A fáidalom megszűnik és jóleső érzés tölt el. Minden gyógyszertárban Kaphatók." nek kirakatában. A kiváló minőségű, szépen színezett magyar szövetekkel Hartos Lajos azt igazolja, hogy csak tőlünk függ és kiszorítjuk a cseh árut, az osztrák és angol szövetet. A kirakat főékessége a színes magyar kosztüm, amelyet Kmotrik Gyula szürszabó mester készített remekbe. Hartos Lajos kirakatától Schwarcz Lipót játékos boltjáhozvisz utunk. Ez a kirakat nehezen közelíthető meg. A gyermekek öröme, bámulatuk tárgya. Csupa játék és mind magyar kéz munkája. Igaza van a kirakat felírásának : Ne dobjuk ki a pénzt idegen holmira, amikor jó és szép .magyar játékokat kaphatunk. Az ámulógyermeksokaságnak különösen a babauzsonna tetszik. Ott ülnek a babák kis székeken, asztal mellett és uzsonnáznak. Egy kis meseország. \ A Gaál Jenő féle kedves és intim fűszeres bolt kirakatában magyarruhás alak áll és jelzi, hogy az a sok jó csemege, amelyet a kirakat kinál, mind a magyar gyárak vitalitását hirdeti. Stern Sándor divatáru üzletének hatalmas kirakatain Horn kirakat rendező invenciójának értékes meg formálása, anyagelrendezése, színkeverése érzik. Az egyik kirakat tiszta szövött árut állit ki, mind magyar munka. Horn rendezte a Lieber és Zöldhelyi lila tónusu nagyon szép kirakatát is, amely a verseny egyik legvonzóbb koloraturáju tablója. A Kreisler-féle bolt magyar áruinak ötletes csoportosítását szemlélve, különösen egy gyönyörű magyar szőnyeg tűnik fel. Finoman, puhán rajzolódó virágfoltjai a régi erdélyi szőttesekre emlékeztetnek. A Kelemen, Rotschild, Katz Miksa, BüIIesbach féle üzletek és a Világáruház előtt elhaladva, mindenütt talál a sétáló egy-egy megragadó részletet és a Magyar Hétre való utalást. A Váradi-féle ruhásbolt kirakatát ötletesen kimélyítették. A képek és feliratok a magyar gyárakra mutatnak, s különösen a csepeli posztógyár jelentősége érezhető itt meg. .iinHiiimittiuifliiiiiiifliiiiíiiiiiiiiiiiiiiiuittüimk Azonnal kiadó a Széchoavi út 14. számú házban agy négy szobás, fürdőszobás 1 ^^S^HI W^tt^^Sil^ Ej. Érdeklődni lehat Széchenyi ét 9. szám alatt H40—? MwiiiiiHiiiuiiiii{iiiiniiiiimuiiiiiiiuiiiiiHiiiiuir