Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-06 / 252. szám

6 JSfVíRYIDÉK. •h^Lfifta&U&P&ltik k^MmOm^S/m OTfMTítlirrtiliH 1928. november 6. Közgazdaság Árdrágítás és adózás Irta: ár. Bodroghy József az OMKE titkára Országos propaganda előzte meg | a Magyar Hetet. Országos propa­ganda folyt abban az irányban, hogy a magyar ipar támogatása, külkereskedelmi mérlegünk deficit­jének csökkentése érdekében a ma­gyar fogyasztó közönség szükségle­teit hazai termékekből elégítse ki. Akkor azonban, amikor ennek a propagandának gyakorlati hatásait várjuk, önmagától vetődik fel a kérdés, vájjon elegendő-e a rábe­szélésnek a fokozott mértéke. Ele­gendő-e a reklám hadjárat és ele­Négy fivér gendő-e a fogyasztók jobb belátás­ra való apellálása ahhoz, hogy a magyar áru nem egy hét tartamára, hanem teljesen ki tudja szorítani a magyar piacról a pótolható kül­földi árucikkeket. Vájjon nem szük­séges-e ezeken az eszközökön felül az állami intézkedések oly sorozata, amely a magyar áru fogyasztásával szemben immár nemcsak erkölcsi kÖtelezéítséget jelent, hanem anya­gilag is kifizetődővé teszi a íogyasz toknak a magyar áruk vásárlását. Az állami intézkedéseknek tehát oda kell irányulniok, hogy a ma­gyar áru olcsón legyen termelhető és kevés közterhet viseljen mind­addig, amig a nyersanyagból a ter­melés különböző processzusain ke­resztül a fogyasztó kezébe jut. Jól tudjuk azt, hogy e tekintetben bi­zonyos korlátokat szab a trianoni békeszerződés és számos, a külföld­del kötött kereskedelmi egyezmény, kimondván azt, hogy jdózási szem­pontokból a magyar áru nem ke­zelhető kedvezőbben a külföldinél. Ha mégis végignézzük a magyar adótörvények rendszerét, ha végig­nézzük adótörvényeink egyes intéz­kedéseit, látjuk azt, hogy ezen a téren sok tennivaló és sok a lehető­ség arra, hogy adótörvényeink megfelelő átalakításával a magyar áru termelése olcsóbbá és a külföl­divel szemben versenyképesebbé váljon. Kezdjük a fényűzési forgalmi adó nál. Azt látjuk itt, hogy a cikkek • egész sorozatát terheli egy átlagban i o százalékos fogyasztási adó. Ter­hel-e az adó oly cikkeket, amelyek lehet, hogy 1920-ban a fényűzési adó megalakítása idején tényleg fényűzést képeztek, de amelyek ma már közszükségleti cikkekké váltak. Természetes is ez, mert hiszen 1-920 ban, alig hogy tul voltunk a há­ború, a forradalmak és ellenséges megszállás pusztításain, ma pedig A SEJK FIA tul vagyunk az államháztartás sza­nálásán. a valuta stabüizációjan és kezdünk visszatérni a békebeli gaz­dálkodás felé. A fényűzési forgal­miadó alá eső cikkek jegyzéke azonban nem fejlődött vissza ab­ban a mértékben, ahogy az akkor fényűzést jelentő cikkek lassanként közszükségletivé alakultak át. És ha akkor voltak olyan géppel szőtt szőnyegek, voltak férfi kalapok, pri­mitív hangszerek, a legegyszerűbb kézi fényképezőgépek stb. stb. ame­lyek fényűzést jelentettek a háborút követő 2—3 esztendőben, ezek ma olyan kulturális és igy közszükség­leti cikkekké váltak, amelyek ezt at adónemet többé nem bírják meg. A kormány azonban változatla­nul fenntartja e cikkek fokozottabb megadóztatását azzal az indokolás­sal, hogy ezáltal a magyar ipar és a magyar kereskedelem nem szen­ved, mert hiszen ugyanily terheket visel a külföldön gyártott és onnan importált áru is és igy adózás te­kintetében ezen árucikkek között differencia nem áll elő. Ez az állí­tás azonban nyilvánvaló tévedés, amelynek a kárát elsősorban a ma­gyar ipar és a magyar kereskede­lem látja. Nem hajlandó ugyanis a pénzügyi kormány levonni an­nak a körülménynek a konzekven­ciáit, hogy Magyarországon a luxusadóval sújtott cikkek jelenté­Négy fivér keny része csempészuton kerül be a külföldről. Öt órányira van Bécs, ahol a Magyarországon 10 0/0-kai sújtott cikkek ezzel a fényűzési adó­val olcsóbban szerezhetők be. Es ma már a fényképező gépet, a hang szert ugyanugy mint az utibőrön­döt és selyemruhát Bécsben vásá­rolja meg nemcsak a magyar kö­zönség, amelyik külföldi felé bevá­sárlás okából ejti útba Bécset, ha­nem az a közönség is, amely előző­en tájékozódva. ezekről az árdiffe­renciákról, 2—3 hónaponként fel­felrándul Bécsbe és ott szerzi be a maga szükségleteit. Bécsben pedig nem magyar árut vesz és nem ma­gyar kereskedőnél vásárol. Amikor a múltban ezeket a ki­fogásainkat előadtuk, a válasz az volt, hogy a kérdés megoldását a csempészet megakadályozásában kell keresni. A katasztrófa azon­ban az, hogy a trianoni határok mellett, a csempészet megakadályo­zása nem lehetséges és hogy a csem­pészet erélyes megakadályozására olyan intézkedések szükségesek, amelyek viszont idegenforgalmunk kárára esnek. A csempészést logi­kusan csak egy módon lehet meg­akadályozni, nem szabad állami in­tézkedésekkel kifizetődővé tenni a csempészést. Ebből a szempontból kell tehát a legsürgősebben revízió alá venni a fényűzési cikkek jegy­zékét. Ebből a szempontból kell törölni a fényűzési adót mindazok­ra a cikkekre vonatkozólag, ame­lyek akár kulturális, akár közszük­ségleti cikket képeznek és amelyek könnyen csempészhetők. A magyar állam ezen a címen nem sok bevé­telről mond le, mert hiszen az il­legális uton beáramló áru eddig sem adózott, de ezzel az intézke­désével jelentékeny szolgálatot tesz a magyar iparnak. A forgalmiadók sorozatában ugyanily hatása van az általános forgalmiadénak. Ez az adónem azonban a külkereskedelmi mérleg szempontjából más oldalon fejti ki a maga káros hatásait. A magyar áru, amig az elkészül, sok forgalmiadóköteles ügyleten megy keresztül. Elkészülésének pil­lanatában ezt az árut a külföldre akarják .exportálni, ha a külföld piacain olyan más árucikkekkel ta­lálkozunk, amelyek Angliából és Németországból származván, for­galmiadóval alig vannak, vagy egy­általában nincsenek megterhelve, olcsóbbak tehát, mint a magyar áru. A pénzügyi kormány esztendők óta kísérletezett rendeleteiben bizo­nyos adóvisszatéritéssel az export alkalmával. Célja ennek volt, hogy visszaadja az állam az áru után a belföldön lerótt forgalmi­adét és ezáltal tegye versenyképe­sebbé a külföldön a magyar árut. Hibája azonban ennek a rendszer­nek az, hogy mindenekelőtt az áruk nak csak egy kis csoportjára vonat­kozik és másfelől az, hogy az áruk­nak ezen csoportjában is csak rész­leges megtérítést jelent. Ennek a következménye a magyar áru kül­földi versenyképtelensége és ily módon a magyar ipar elveszti kül­földi piacait és romlik ezáltal kül­kereskedelmi mérlegünk. Esztendők óta hirdeti az OMKE, hogy ezen a rendszeren csak a fá­zis-szisztéma bevezetése segit. Ki­zárólag ennél a forgalmiadó rend­szernél lehet pontosan megállapí­tani "azt, hogy egy árucikket elké­szítésének pillanatáig mennyi adó terheli és hogy lehet visszatéríteni ezt az adót valamennyi cikkre egy­aránt és pontosan komplikációk I BANKY VILMA A nagy Vaientino utolsó filmje hétfőtől a DIADALBAN. Négy fivér nélkü 7. Ha tehát pénzügyi jogunk területén támogatást akarunk nyúj­tani a magyar exportnak, azt a íeg­elsősorban a fázisrendszer beveze­tésével kell megtennünk. Azoknak az adóintézkedéseknek a sorozatában, amelyek a magyar áru olcsóságát akadályozza meg, egyenes adóink is súlyos beszámí­tás alá esnek. Mindaddig, amig a magyar társulati adó a különböző községi és egyéb adópótlékoKkai a vállalat kimutatott nyereségének mintegy 50 o/ 9-át veheti el, amig az általános kereseti adó becslés­szerű jövedelmek alapján állapit­tatik meg és amig a jövedelemadó ezenfelül átlagban 1 5—20 százalék­kal adóztat, a magyar termelésnek és a magyar kereskedelemnek oly súlyos rezsitételekkel kell számol­nia, amelyek végül az árucikkek árában nyernek kifejezést. És hogy ez a körülmény mit jelent a kül­földdel támasztott versenynél, arra csak egy példát: a társulati adó mi­nimális kulcsa Magyarországon 1 6 százalék, a maximum 30 százalék,_ ezzel szemben Csehszlovákiában ez B.Z adó nem is 8 százalékos kulcs­csal operál. A cseh iparnak ez a rezsitétele kevesebb mint a fele a magyar ipar tételének. A rezsikölt­ség differencia pedig forgalomcsök kenést jelent. A magyar árut olcsóbbá és ver­senyképessé kell tenni. A magyar kereskedőnek lehetővé kell tenru azt, hogy ezekkel az árukkal kijut­hason a külföldre. Es a magyar termelésnek végre vissza kell jutni a békebeli utakra. Mindehhez azon­ban megértő és a gazdasági élette* számoló pénzügyi politikára van szükség. Uj fázisrendszerü forgalmi adóztatást készít elő a pénzügyminisztérium A pénzügyminisztérium elhatá­rozta azt, hogy ujabb cikkekre be­vezeti a fázisrendszert. Ezek közé tartozik a petróleum, a műtrágya, a rézgálic, számos vegyészeti cikk, továbbá a festék- és gyógyáruk. A pénzügymhiniszterium errevonatko­zó rendelettervezetét most készíti el és azt elkészülése után az érde­keltségekkel meg fogja vitatni. Bizonytalanná vált a német-magyar kereskedelmi szerződés megkötése Hétfő óta folynak Budapesten a tárgyalások a magyar-német kor­mány szakértői között a német-ma­gyar kereskedelmi szerződés meg­kötéséről. A tárgyalások megindu­lása semmiképen sem biztat azzal i reménnyel, hogy kielégítő megálla­podásra jussanak a delegációk, mert Németország ezúttal is elzár­kózik az elől, hogy állategészség­ügy 1. egyezmény kötésével megnyis­sa piacát a magyar állat- és barom­fi bevitel előtt. Ily körülmények között azonban Magyarországnak nem lehet érdeke a kereskedelmi szerződés megkötése és aligha fog­juk elfogadni a németeknek azt az ajánlatát, hogy állategészségügyi egyezmény helyett megelégedjünk a németek által a magyar állat- és baromfi bevitel részére megállapí­tandó beviteli kontingensek rend­' szerével.' Le az orchideával, éljen a paprika »Fogadja tőlem kisasszony ezt a piros paprikát szivem forró érzel­meinek jeléül.« Ezt a mondatot és hasonló so­rokat irnak mostaniban a német fiatalemberek azokra a kartonla­pokra, amelyekkel egy cserép virág bokrot küldenek ideáljaiknak. El­múlt az azalea, a krizanténum, az orchidea divatja, felváltotta ezeket a paprika, amint ezt az OMKE ba­jai kerületének minap tartott köz­gyűlésén elmondotta Balkányi Kál­mán. Egy berlini újság tudósítása alapján közölte az OMKE igazga­tója, hogy a Spree mellett müyen divatba jött a paprika és felvetet­te a kérdést, miért nem jutott eszük be eddig a mi lobbanó szivü ma­gyar ifjú barátainknak ez a papri­ka virágnyelv. Mi azt hisszük, még nem késő, még most elhatározhatja magát a mi fiatalságunk, hogy szi­vének érzelmeit egy cserép szegedi paprikával fejezze ki addig is, amig iön 'MjaíTii n«í:s uj divat. Tol«. 1 a Magyar Hét szárnyat ad ennek az; eszmének. Négy fivér — REGENYEK kötését elegáns kivitelben készíti a Jdba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Szé­chenyi-ut 9. Telefon 139.

Next

/
Thumbnails
Contents