Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-06 / 252. szám

6 JSfVíRYIDÉK. •h^Lfifta&U&P&ltik k^MmOm^S/m OTfMTítlirrtiliH 1928. november 6. Közgazdaság Árdrágítás és adózás Irta: ár. Bodroghy József az OMKE titkára Országos propaganda előzte meg | a Magyar Hetet. Országos propaganda folyt abban az irányban, hogy a magyar ipar támogatása, külkereskedelmi mérlegünk deficitjének csökkentése érdekében a magyar fogyasztó közönség szükségleteit hazai termékekből elégítse ki. Akkor azonban, amikor ennek a propagandának gyakorlati hatásait várjuk, önmagától vetődik fel a kérdés, vájjon elegendő-e a rábeszélésnek a fokozott mértéke. Elegendő-e a reklám hadjárat és eleNégy fivér gendő-e a fogyasztók jobb belátásra való apellálása ahhoz, hogy a magyar áru nem egy hét tartamára, hanem teljesen ki tudja szorítani a magyar piacról a pótolható külföldi árucikkeket. Vájjon nem szükséges-e ezeken az eszközökön felül az állami intézkedések oly sorozata, amely a magyar áru fogyasztásával szemben immár nemcsak erkölcsi kÖtelezéítséget jelent, hanem anyagilag is kifizetődővé teszi a íogyasz toknak a magyar áruk vásárlását. Az állami intézkedéseknek tehát oda kell irányulniok, hogy a magyar áru olcsón legyen termelhető és kevés közterhet viseljen mindaddig, amig a nyersanyagból a termelés különböző processzusain keresztül a fogyasztó kezébe jut. Jól tudjuk azt, hogy e tekintetben bizonyos korlátokat szab a trianoni békeszerződés és számos, a külfölddel kötött kereskedelmi egyezmény, kimondván azt, hogy jdózási szempontokból a magyar áru nem kezelhető kedvezőbben a külföldinél. Ha mégis végignézzük a magyar adótörvények rendszerét, ha végignézzük adótörvényeink egyes intézkedéseit, látjuk azt, hogy ezen a téren sok tennivaló és sok a lehetőség arra, hogy adótörvényeink megfelelő átalakításával a magyar áru termelése olcsóbbá és a külföldivel szemben versenyképesebbé váljon. Kezdjük a fényűzési forgalmi adó nál. Azt látjuk itt, hogy a cikkek • egész sorozatát terheli egy átlagban i o százalékos fogyasztási adó. Terhel-e az adó oly cikkeket, amelyek lehet, hogy 1920-ban a fényűzési adó megalakítása idején tényleg fényűzést képeztek, de amelyek ma már közszükségleti cikkekké váltak. Természetes is ez, mert hiszen 1-920 ban, alig hogy tul voltunk a háború, a forradalmak és ellenséges megszállás pusztításain, ma pedig A SEJK FIA tul vagyunk az államháztartás szanálásán. a valuta stabüizációjan és kezdünk visszatérni a békebeli gazdálkodás felé. A fényűzési forgalmiadó alá eső cikkek jegyzéke azonban nem fejlődött vissza abban a mértékben, ahogy az akkor fényűzést jelentő cikkek lassanként közszükségletivé alakultak át. És ha akkor voltak olyan géppel szőtt szőnyegek, voltak férfi kalapok, primitív hangszerek, a legegyszerűbb kézi fényképezőgépek stb. stb. amelyek fényűzést jelentettek a háborút követő 2—3 esztendőben, ezek ma olyan kulturális és igy közszükségleti cikkekké váltak, amelyek ezt at adónemet többé nem bírják meg. A kormány azonban változatlanul fenntartja e cikkek fokozottabb megadóztatását azzal az indokolással, hogy ezáltal a magyar ipar és a magyar kereskedelem nem szenved, mert hiszen ugyanily terheket visel a külföldön gyártott és onnan importált áru is és igy adózás tekintetében ezen árucikkek között differencia nem áll elő. Ez az állítás azonban nyilvánvaló tévedés, amelynek a kárát elsősorban a magyar ipar és a magyar kereskedelem látja. Nem hajlandó ugyanis a pénzügyi kormány levonni annak a körülménynek a konzekvenciáit, hogy Magyarországon a luxusadóval sújtott cikkek jelentéNégy fivér keny része csempészuton kerül be a külföldről. Öt órányira van Bécs, ahol a Magyarországon 10 0/0-kai sújtott cikkek ezzel a fényűzési adóval olcsóbban szerezhetők be. Es ma már a fényképező gépet, a hang szert ugyanugy mint az utibőröndöt és selyemruhát Bécsben vásárolja meg nemcsak a magyar közönség, amelyik külföldi felé bevásárlás okából ejti útba Bécset, hanem az a közönség is, amely előzően tájékozódva. ezekről az árdifferenciákról, 2—3 hónaponként felfelrándul Bécsbe és ott szerzi be a maga szükségleteit. Bécsben pedig nem magyar árut vesz és nem magyar kereskedőnél vásárol. Amikor a múltban ezeket a kifogásainkat előadtuk, a válasz az volt, hogy a kérdés megoldását a csempészet megakadályozásában kell keresni. A katasztrófa azonban az, hogy a trianoni határok mellett, a csempészet megakadályozása nem lehetséges és hogy a csempészet erélyes megakadályozására olyan intézkedések szükségesek, amelyek viszont idegenforgalmunk kárára esnek. A csempészést logikusan csak egy módon lehet megakadályozni, nem szabad állami intézkedésekkel kifizetődővé tenni a csempészést. Ebből a szempontból kell tehát a legsürgősebben revízió alá venni a fényűzési cikkek jegyzékét. Ebből a szempontból kell törölni a fényűzési adót mindazokra a cikkekre vonatkozólag, amelyek akár kulturális, akár közszükségleti cikket képeznek és amelyek könnyen csempészhetők. A magyar állam ezen a címen nem sok bevételről mond le, mert hiszen az illegális uton beáramló áru eddig sem adózott, de ezzel az intézkedésével jelentékeny szolgálatot tesz a magyar iparnak. A forgalmiadók sorozatában ugyanily hatása van az általános forgalmiadénak. Ez az adónem azonban a külkereskedelmi mérleg szempontjából más oldalon fejti ki a maga káros hatásait. A magyar áru, amig az elkészül, sok forgalmiadóköteles ügyleten megy keresztül. Elkészülésének pillanatában ezt az árut a külföldre akarják .exportálni, ha a külföld piacain olyan más árucikkekkel találkozunk, amelyek Angliából és Németországból származván, forgalmiadóval alig vannak, vagy egyáltalában nincsenek megterhelve, olcsóbbak tehát, mint a magyar áru. A pénzügyi kormány esztendők óta kísérletezett rendeleteiben bizonyos adóvisszatéritéssel az export alkalmával. Célja ennek volt, hogy visszaadja az állam az áru után a belföldön lerótt forgalmiadét és ezáltal tegye versenyképesebbé a külföldön a magyar árut. Hibája azonban ennek a rendszernek az, hogy mindenekelőtt az áruk nak csak egy kis csoportjára vonatkozik és másfelől az, hogy az áruknak ezen csoportjában is csak részleges megtérítést jelent. Ennek a következménye a magyar áru külföldi versenyképtelensége és ily módon a magyar ipar elveszti külföldi piacait és romlik ezáltal külkereskedelmi mérlegünk. Esztendők óta hirdeti az OMKE, hogy ezen a rendszeren csak a fázis-szisztéma bevezetése segit. Kizárólag ennél a forgalmiadó rendszernél lehet pontosan megállapítani "azt, hogy egy árucikket elkészítésének pillanatáig mennyi adó terheli és hogy lehet visszatéríteni ezt az adót valamennyi cikkre egyaránt és pontosan komplikációk I BANKY VILMA A nagy Vaientino utolsó filmje hétfőtől a DIADALBAN. Négy fivér nélkü

7. Ha tehát pénzügyi jogunk területén támogatást akarunk nyújtani a magyar exportnak, azt a íegelsősorban a fázisrendszer bevezetésével kell megtennünk. Azoknak az adóintézkedéseknek a sorozatában, amelyek a magyar áru olcsóságát akadályozza meg, egyenes adóink is súlyos beszámítás alá esnek. Mindaddig, amig a magyar társulati adó a különböző községi és egyéb adópótlékoKkai a vállalat kimutatott nyereségének mintegy 50 o/

9-át veheti el, amig az általános kereseti adó becslésszerű jövedelmek alapján állapittatik meg és amig a jövedelemadó ezenfelül átlagban 1 5—20 százalékkal adóztat, a magyar termelésnek és a magyar kereskedelemnek oly súlyos rezsitételekkel kell számolnia, amelyek végül az árucikkek árában nyernek kifejezést. És hogy ez a körülmény mit jelent a külfölddel támasztott versenynél, arra csak egy példát: a társulati adó minimális kulcsa Magyarországon 1 6 százalék, a maximum 30 százalék,_ ezzel szemben Csehszlovákiában ez B.Z adó nem is 8 százalékos kulcscsal operál. A cseh iparnak ez a rezsitétele kevesebb mint a fele a magyar ipar tételének. A rezsiköltség differencia pedig forgalomcsök kenést jelent. A magyar árut olcsóbbá és versenyképessé kell tenni. A magyar kereskedőnek lehetővé kell tenru azt, hogy ezekkel az árukkal kijuthason a külföldre. Es a magyar termelésnek végre vissza kell jutni a békebeli utakra. Mindehhez azonban megértő és a gazdasági élette* számoló pénzügyi politikára van szükség. Uj fázisrendszerü forgalmi adóztatást készít elő a pénzügyminisztérium A pénzügyminisztérium elhatározta azt, hogy ujabb cikkekre bevezeti a fázisrendszert. Ezek közé tartozik a petróleum, a műtrágya, a rézgálic, számos vegyészeti cikk, továbbá a festék- és gyógyáruk. A pénzügymhiniszterium errevonatkozó rendelettervezetét most készíti el és azt elkészülése után az érdekeltségekkel meg fogja vitatni. Bizonytalanná vált a német-magyar kereskedelmi szerződés megkötése Hétfő óta folynak Budapesten a tárgyalások a magyar-német kormány szakértői között a német-magyar kereskedelmi szerződés megkötéséről. A tárgyalások megindulása semmiképen sem biztat azzal i reménnyel, hogy kielégítő megállapodásra jussanak a delegációk, mert Németország ezúttal is elzárkózik az elől, hogy állategészségügy

1. egyezmény kötésével megnyissa piacát a magyar állat- és baromfi bevitel előtt. Ily körülmények között azonban Magyarországnak nem lehet érdeke a kereskedelmi szerződés megkötése és aligha fogjuk elfogadni a németeknek azt az ajánlatát, hogy állategészségügyi egyezmény helyett megelégedjünk a németek által a magyar állat- és baromfi bevitel részére megállapítandó beviteli kontingensek rend' szerével.' Le az orchideával, éljen a paprika »Fogadja tőlem kisasszony ezt a piros paprikát szivem forró érzelmeinek jeléül.« Ezt a mondatot és hasonló sorokat irnak mostaniban a német fiatalemberek azokra a kartonlapokra, amelyekkel egy cserép virág bokrot küldenek ideáljaiknak. Elmúlt az azalea, a krizanténum, az orchidea divatja, felváltotta ezeket a paprika, amint ezt az OMKE bajai kerületének minap tartott közgyűlésén elmondotta Balkányi Kálmán. Egy berlini újság tudósítása alapján közölte az OMKE igazgatója, hogy a Spree mellett müyen divatba jött a paprika és felvetette a kérdést, miért nem jutott eszük be eddig a mi lobbanó szivü magyar ifjú barátainknak ez a paprika virágnyelv. Mi azt hisszük, még nem késő, még most elhatározhatja magát a mi fiatalságunk, hogy szivének érzelmeit egy cserép szegedi paprikával fejezze ki addig is, amig iön 'MjaíTii n«í:s uj divat. Tol«. 1 a Magyar Hét szárnyat ad ennek az; eszmének. Négy fivér — REGENYEK kötését elegáns kivitelben készíti a Jdba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Telefon 139.