Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-06 / 252. szám

1928. november 6. JNÍYÍRYIDÉJC. 3 Elővette revolverét és egy lövést adott le a rendőr­re, aki viszonozta a lövéseket. Revolverharccal fedezte a betörő a további menekülését, mig el nem tünt az éjszakában. A bátor és kitartó rendőr az esetről azonnal jelentést tett az ügyeletes tisztviselőnél és nyom­ban megindult a nyomozás a vak­merő betörő kézrekeritésére. — Nyilvánvaló volt, hogy a Szarvas utcai betörést a revolveres fia­talember követte el. A rendőrség a munkakönyv alapján, amely Kropkó Miklós nagyhalászi szü­letésű péksegéd nevére szól, ház­kutatást tartott az elmenekült fia­talember hozzátartozóinak lakásán és unokatestvérénél olyan nyomok­ra bukkant, amelyek több bűncse­lekmény elkövetésére vallanak. Találtak Kropkó holmijai kö­zött egy hatlövetű forgópisz­tolyt, több revolvergolyót és olyan ruhaneműt, továbbá más tárgyat, amelyek eredete ugyancsak kétes, Kropkó unoka­öccsét egyelőre őrizetbe vették és széleskörű nyomozás indult meg a betörő péksegéd, Kropkó Mik­lós kézrekeritésére. Saál Gaszton, Czettler Jeni és Vantső Gynla tartanak előadást Nyíregyházán, a november 11 i nagy gazdanapon A gazdagyűlés részletes programja )A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a »Nyirvidék«, hogy no­vember i i-én vasárnap délelőtt fél i i órakor Nyíregyházán a Gazda­Otthon nagytermében nagyszabású gazdagyülés lesz, amelyen több il­lusztris gazda tart előadást. A nagy­gyűlés meghívóit a Magyar Gaz­daszövetség küldötte szét és ez a meghívó részletes programmot ad a jelentős gazdanapról, a követke­zőkben: A Magyar Gazdaszövetség a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamará­val, a Szabolcsvármegyei Gazdasá­gi Egyesülettel és a Nyíregyházi Gazdaszövetséggel együttesen Nyír­egyházán, folyó évi november hó i i -én délelőtt fél 11 órakor, a Nyír egyházi Gazdaszövetség nagytermé­ben gazdagyülést rendez. Tárgysorozat: I. Elnöki megnyi­tó. 2. A földművelő nép társadalmi biztosítása. Előadó: Vantsó Gyula dr., a Magyar Gazdaszövetség h.­igazgatója. 3. Az egységes gazda­front és a kisiparosság. Előadó: Czettler Jenő dr., a Magyar Gazda­szövetség alelnöke, a képviselőház alelnöke. 4. Vámok és kartelek. Előadó: Qaal Gaston, a Magyar Gazdaszövetség alelnöke, ország­gyűlési képviselő. Budapesten, 1928. okt. 26. A Magyar Gazdaszövetség elnöksége. A gyűlés ügyrendje: 1. A gyű­lés elnöke: a Magyar Gazdaszövet­ség elnöke; alelnökei: a Szövetség alelnökei. 2. Mindegyik előadás­hoz előzetes jelentkezés után lehat hozzászólni. Egy-egy hozzászólás legfeljebb öt percig tarthat. 3. A gyűlésen szólási joga csak a Magyar Gazdaszövetség egyéni tagjainak és testületi tagjai írás­beli igazolványt felmutató kiküldöt­teinek van. Egy testület több ki­küldöttet is bizhat meg képviseleté­vel. 4. Az előadások tárgyától el­térő indítványt engedély nélkül senki sem tehet. Gyűlés után a Nyíregyházi Gaz-' daszövetség nagytermében egyszerű társasebéd; aki azon részt kiván venni, jelentse ezt be legkésőbb november 9-éig a Nyíregyházi Gaz­daszövetségnél, vagy a Magyar Gazdaszövetségnél. Itt a Magyar Hét, lobogózzuk fel a házakat Nyíregyházán is (A »Nyirvidék« tudósítójától.) J Itt a Magyar Hét. Kereskedőink iparosaink sok áldozattal készítet­ték elő és törekvésük fényes ered­ményeként ott hívogat az értékes magyar áru minden kirakatból. Hí­vogat, mert nemcsak szolidsága f szembetűnő, hanem Ízléssel való előállítása is. A magyar társada­lom most szebb hazafias tényben gyönyörködhet, amikor ezeket a kirakatokat nézi, mint ha a leg­szebb szónoklatot hallaná. De a magyar ember a szónokok érvelé­seit talán még ma is többre be­csüli a demosthenesi tettnél, már pedig ami itt Nyíregyházán törté­nik, az tettben életreváltódó haza­fiság. Ne hagyjuk hát lobogózatla­nul házainkat. A Széchenyi uton ott leng a Nyírvidék lobogója, szökkenjen árbocra minden házban az örvendező, dicsőítő háromszin az immár Széchenyi szellemében reinkarnálódó Magyarország dia­dalmas kiáltásának jeleként. Nyír­egyháziak,' tüzzük ki a zászlót ezen a héten ! Egy honvéd-ntcai lakást betörők dúltak fel, amíg a házbeliek a temetőben ájiatoskodtak á hatszáz pengő megtakarított pénz, amelyet titkos sagallat mentett meg (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Halottak napjának előestéjén egész Nyíregyháza a temetőben volt ,hogy áldozhasson a kegyelet­nek a féltve ápolt síroknál. — A városra csend borul ilyenkor és ezt a csendet használta ki a Hon­véd utcában egy betörő. Ebben az utcában, a 65. számú házban lakik egy pékmunkás családja. Jó­ravaló munkás emberek, akik fá­radsággal keresett fillérükből meg­takaritani is tudnak. Hatszáz pen­gő megtakarított pénze volt már a családnak és a pénzt az asz­szony őrizte féltő gondossággal. Az ágy szalmájába rejtette a te­kintélyes összeget. Halottak nap­jának előestéjén a temetőbe ment az egész család. Minthogy az utóbbi időben a hatszáz pengő­ből ötven pengő nyomtalanul el­tűnt ,az asszony, mielőtt elmen-" tek volna, valami balsejtelemtől ösztönözve, elővette a szalma kö­zé rejtett pénzt és eldugta a sez­lon rugói közé. Estefelé jöttek ha­za a temetőből a Honvéd utcaiak és ekkor az asszony megdöbbenve látta, hogy a lakás ajtaja, ame­lyet távozásakor kulccsal zárt be, most enged a kilincsnyomásnak. A lakást valaki kinyitotta, mig ő és családja a temetőben volt. — Amikor belépett a szobába, foko­zódott az ijedelme: a szobában minden fel volt forgatva. Az ágy szalmáját a pénz után kutató betörő széthányta, ugy látszik jól tudván, hogy ott kell a pénzt keresnie. A sezlon alatt nem kereste éz a bútor érintetlenül állt a helyén most is. A pénz egész összegében meg volt. Eltűnt azonban egy Doxa gyártmányú falióra. A betö­résről jelentést tettek a rendőrsé­gen ,ahol megindult a nyomozás. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. (Sötét városrész a rendőrpalota mellett Vagy 40 háztulajdonos félévvel ezelőtt azzal a kérelemmel fordult Nyíregyháza város tanácsához, hogy a város piacába nyiló Hu­nyadi, Mák, Nefelejts, stb. utcák villanyvilágítással láttassanak el és kötelezték magukat arra, hogy a világítást azonnal igénybe ve­szik. Azóta ezek a háztulajdonosok többé hírt sem hallottak a kér­vény sorsáról s a pokoli sötétség pedig tovább veszélyezteti a köz­biztonságot. A közeli falvakban nosszu mérföldes szántóföldeken keresztül érdemes a villanyvilági­tást meghonosítani, ellenben itt bent Nyíregyházán hosszú, szépen épült utcasorokat hagyunk világit ­tatlanul. A villanytársulat a kon­cesszió meghosszabbítása előtt a legvérmesebb reményeket is túl­szárnyaló fejlesztést helyezett kilá­tásba szerződésében, mikor pedig a legelemibb világitási szükséglet Idelégitéséről van sző, akkor sem­mi sem történik, holott ingyen senki sem kívánja tőle a világítást. Talán a város tanácsa részéről hiányzik a szelid nyomás, hogy a közérdekű intézkedés, mely a vá­ros anyagi erejét egyáltalán nem, j vagy csak jelentéktelenül érinti, megtörténjék. Hogy milyen elhanyagolt állapot ról van szó, annak jellemzéséül csak azt hozom fel, hogy a Tavasz utcának a Hunyadi-utcát érintő sarkáig van ' a kötelező emeletes építkezési övezet és ettől a ponttól kezdve megszakad a villanyvilágí­tás s ott kezdődik a Nirvána, az egyiptomi sötétség, ahol már alko­nyat után csak a kóbor kutyák és a betörők részére van a közlekedés biztosítva. A rendőrpalotától szá­mítva a tizedik háznál ! A város központjától eltekintve 2 városrésze van Nyíregyházának mely szép egyenes utcáival, csinos modern házaival a legszebb fejlő­dés irányát mutatja: az Ér alatti rész és a Bujtos. Központi fekvé­sénél Togva ez a két városrész van hivatva arra, hogy a modern vidéki városi jelleget biztosítsák Nyíregy­házának. Érzi is ezt ösztönszerűleg a lakosság, mert ezeket mint a hangyák, ellepik, telkeket vesznek parcelláznak és nagy igyekezettel építenek. A Bujtoson legalább het­ven ház épült az idén közel egy­más mellett, közöttük nem egy remek, masszív és igazán tetszetős

Next

/
Thumbnails
Contents