Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-30 / 273. szám

JsílflRYIDEK. 1928. november 27. Nyíregyházán kevés a rendőr ­panaszkodik a város közönsége és a panasz eredménye: husz rendőrrel csökkentik a létszámot (A Nyírvidék tudósitójától.) Unos untalan rámutattunk, hogy a városban nem elég szilárd a közbiztonság. Amikor a város kellős közepén feltörték a róm. kath, templomot, több ízben be­törtek a városnak ugyancsak kö­zepén elhelyezkedő nagytőzsdébe, gyilkosságok történtek a Pacsirta­utcában, amelyek tettesei ma sincsenek rendőrkézen, mikor nem egyszer hiába keressük a posztoló rendőrt, hangoztattuk, hogy Nyír­egyházán szaporítani kell a rend­őrség létszámát. A város horribi­lis összeggel járul a rendőrség á Leánykálvieenm műsoros szerda délutánja A szokott, jól ismert és kedves keretek között folyt le a Leány­kálvineum tegnapi szerda délutánja A tornatermet zsúfolásig megtöltöt­te a vallásos estélyek hűséges kö­zönsége, ez alkalommal is túlnyomó részben — nők. A gyülekezeti ének és Nagy Vilmos imádságának el­hangzása után Dobai Sára vezény­letével a növendékek énekkara ad­ta elő a » Jézus a tengerem cimü éneket. Ugy a vezénylő tanárnő, mint az énekkar tagjai reá szolgál­tak a közönség teljes elismerésére. Ezután Jánváry Erzsike, tanitónő­képzőintézeti növendék szavalta el Móra István, Kenyérszegéskor ci­mü versét egyszerűen megnyerő közvetlenséggel. Utána Nagy Vil­ma és Stockinger Rózsi duetteztek. Az estély előadója Dr. Baltazár Dezső püspök tehetséges, ifjú se­gédlelkésze, Hegedűs Kálmán volt. A nő és a belmisszió volt a témá­ja. Világosan, fiatelembernél egé­szen meglepő, széles látókörű ala­possággal, filozófiai rendszeresség­gel, a gyakorlott szónokok tempó­jával szólott tárgyáról, — »svaviter in modo, forliler in re« — kelle­mesen és bátran a dolog lényegé­ben. Előbb a belmisszió jelentőségét fejtette ki és állította háttérnek, azután pedig megjelölte a nő bei­missziói munkakörét, főként mint a gyermekeit nevelő anyáét. Jobb jövendőnk, erkölcsi emelkedésünk az anyák kezében van, azoknak az anyáknak kezében, — akik az anya ságot nem tartják átoknak. A pél­dák bőségével, és Öser ismert no­vellájának szatirikus ))jótékony nőjé"-vel mutatott reá a belmisz­sziót saját magán és saját háza né­pén kezdő, alázatos, önfeláldozó, fáradhatatlan és önzetlen női misz­sziroáriusra, akinek példányképe Jézus. A kerekded és minden rész­letében alaposan átgondolt és ki­dolgozott előadás meghallgatása után az az érzés uralta a hallgató­ság lelkét, hogy Hegedűs Kálmánt a jövőben is szívesen látja előadó­ként a Leánykálvineum előkelő do­bogóján. A vallásos estélyt gyüle­kezeti ének zárta be, melyet ez alkalommal is, a többi énekkel együtt Dobai Márta biztos keze ki­fenntartásához. A kép\Í6előtestü­íet szó nélkül szavazta meg an­nak idején az évenkénti 58.500 pengő rendőrségi hozzájárulást felépítették a monumentális új rendőrségi palotát és most meg­döbbenve értesülünk róla, hogy a meglevő •-, egyszáz főnyi rendőri le­génység számát is le akarják csökkenteni húsz fővel. Ezelőtt nyolc évvel kétszáz gya­logos és negyen lovas rendőr cir­kált a városban és már most nagy visszaesés van, mikor ezeknek munkáját száz rendőr és nyolc ke­rékpáros rendőr látja el . Arra kértük az illetékeseket, emeljék a rendőrlegénység létszá­mát és most — amint Debre­cenből jelentik, kész terv van újabb létszámcsökkentésre. — A nagyfontosságú kérdésben valószí­nűleg interpellálni fognak a vá­ros képviselőtestületében, mert a közönség közbiztonságának csök­kenéséért a polgárság vezetői nem akarják vállalni a felelősséget. sért harmóniumon. * December 5-én Dr. Ecsedy Ist­ván, az ismert etnográfus-profesz­szor tart nagyon érdekes előadást, amelynek keretében a hortobágyi nótákat fogja bemutat­ni. Szólni fog a hortobágyi nóták gyűjtéséről, a nóták szelleméről és csoportosításáról. Az egyes nótá­kat Bencsik Árpád tanítójelölt énekli és egy jól összetanult hege­dü-quartett kiséri. A nyíregyházi közönség már jól ismeri Dr. Ecse­dy István derűs és közvetlen egyé­niségét és minden bizonnyal jól fog szórakozni ezen az ereded nó­ta-estélyen, mélynek ismertetésére még visszatérünk. (ys.) Egy szatmármegyei amerikai magyar mnnkás szörnyű halálégése a kohóban Detroitból jelentik: A végzet utjai kiszámithatala­nok. Kuritár József, 50 éves honfi­társunk szerdán délután még rend­behozta gyönyörű kertjét, mely ró­zsákkal, virágokkal volt tele. Be­takarta a rózsa és szőlőtőkéket, hogy télen meg ne fagyjanak. Pén­teken elment a Ford Motor Co. river rougei gyárába dolgozni, ahonnan nem jött többé vissza — élve. A detroiti magyarság egy lelkes magyart, az egyleti élet egy derék tisztviselőjét vesztette el benne Ku­ritár József évek óta a Woodme­nek 223-ik osztályának volt zász­lóvivője. Hatalmas, szép szál em­ber volt, pontos munkás, Magyar­országon csendőraltiszt volt. Kuritár József 1878-ban szüle­tett Szatmármegye, Fülkösdarócon, 1912-ben jött Amerikába. Egy évig Bridgeporton (Conn.) dolgo­zott, s azután jött Detroitba. Itt később szép házat vettek feleségé­vel együtt a So. Waterman 669. szám alatt. Feleségének leánykori neve Varga Antónia, Kuritár Jó­zsef erős, egészséges, sokkal fia­talabbnak kinéző ember volt, mint 50 éves. Katonai éveit Mezőhegye­sen töltötte, majd több évet a csendőrségnél töltött Beregszászon. Pénteken dolgozni ment a Ford gyárba. Délután 2 -óra tájban két rokon jött jelenteni Kuritárnénak, hogy férjével szerencsétlenség tör­tént a gyárban. Akkor mégsenki sem tudta, hogy mi történt, azóta sem derült ki a szerencsétlenség oka teljes biztonsággal. Kuritár József az acélkohóknál dolgozott és egy olasz munkatársával az ele­vátorban voltak, mikor valami ga­zolintartály a villamosáramtól ki­gyulladt az elevátorban. A hely olyan szük volt, hogy nem volt menekülés Többen hallották a két ember kétségbeesett kiáltását, de mire odaértek, a két munkás ruhá­ja és mindene egy tűztenger volt. ' Kuritár József, a hatalmas 240 fontos magyar a munka vértanuja lett. Csak szénné égett holtteste maradt meg; olasz munkatársa csak másnap halt meg a kórházban. A szénné égett holttestet csak másnap délben hozták haza. Mind­járt el is kellett temetni, mert igy rendelte a halottkém. A kétségbe­esett özvegye és hozzátartozói még a legközelebbi rokonokat sem ér­tesíthették. A temetés szombaton 'délután ment végbe a Waterman utcai, gyászházból a Woodmere temetőbe. A halotti szertartást Kapisinszky Jenő görög katholikus plébános végezte, a temetésrende­zést Biczó Ferenc látta el. A szerencsétlen véget ért derék ' magyart gyászolják: felesége Ku­ritár József né, szül. Varga Antónia; sógorai: Cseszlai András és neje, szül. Varga Gizella, Varga Miklós (rawford Ave) és családja, uno­katestvére Kosztya Mihály, mind­nyájan Detroitból; testvére: Krá­nyik Andrásné, sziü. Kuritár Mária (Bridgeport, Conn.) aki még nem is tudja a szerencsétlenséget, leg­jobb barátja Medgyes István, a Woodmen of the World 223-ik osztálya és minden barátja és is­merőse. ... És most üre3 a Waterman utcai nagy ház és a derék gazda nem tér többé vissza.. . Legújabb bivatlapoK az UJSÁGBOLTBAN Egy királynő magánélete SZÉP HELÉNA szerelmei vonulnak el szemünk előtt azon a hatalmas filmen, amelyet a kitűnő magyar rendező, Korda Sándor • rendezett Holly­woodban és amelynek szépséges sztárja is magyar: Korda Mária. De az epizódszereplők közt is találkozunk népszerű magyar mű­vészekkel: Huszár Pufival és Pártos Gusztival, akik egy-egy pillanat alatt is megnevettetnek. Csupa Gúny, szellem, persziflázs és fölény ez az -okosan rendezett film, amely külsőségeiben is ra­gyogó és amelynek meséjét szin­tén igen tehetséges kéz írta: John Erskine, az amerikai re­gényíró, aki Anatole Francé és Shaw iróniájával nézi a világ leg-. szebb asszonyának végzetes sze­relmi történetét és klasszikus tra­gédiába mártott kicsapongásait.— Az isteni Helena Erskine fölfogá­sában csak nő, a szép nő, a száz­percentes nő bűbájos, de csöp­pet sem fölemelő alakja. Ennek a nőnek a világháború is csak ru­hakérdés és az esedékes szerel­mes hős is csak marionett — saját szépsége ünneplésére. Elragadó léhaság, aggálytalan erotika és ab­szolút gondolatmentesség jellem­zik ezt a gyönyörű nőt, aki szép, mint Aphrodité szobra és akit Korda Mária derokatív szőkesé­ge, sugár karcsúsága és kokett játéka találóan jellemez. Tökéle­tesen simul szerző és rendező szándékához Menelaos — Lewis Stone, az elsőrendű komikus, Pa­ris — Ferando Cortez, a hódító amoroso és az egész együttes. Nem kétséges, miután a magyar művészek Amerikában készült filmje Amerikát, Angliát meghó­dította. — most Budapest után Nyíregyházán is nagy sikert fog aratni. Ezt a szellemes világattrakciót péntektől, vasárnapig játsza az Apolló kizárólagos joggal, rendes helyárak mellett, mely előadá­sokra ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Királyok királya Repríz a Városi Mozgóban A Városi Mozgó igazgatósága a nyíregyházi mozilátogató publi­kum általános közóhajára két napra újra műsorára tűzte az el­múlt szezon legfenségesebb, leg­csodálatosabb filmjét a »Királyok királya«-t. A művészi pompával összeállított evangeliumi képek, amelyek minden profanizálás nél­kül tárják elénk a Megváltó ma­gasztos életét, kínszenvedéseit, halálát és feltámadását feledhetet­len élményei maradnak mindenki­nek, aki egyszer látta ezt a lebi­lincselő, megható, szívbemarkoló filmjátékot. Nem csoda tehát, ha Nyíregyházán is sokan vannak akik most a repríz alkalmával másodszor is megnézik Cecil B. De Mille világszenzációját, a »KiráIyok királyá«-t. A nagyszerű műsor, amelyet még a Magyar Hiradó aktuális képei egészítenek ki, még csak ma látható a Városi Mozgó mozivásznán. bármilyen minőségben, legnagyobb választékban, előnyös áron szűcsnél vehet.

Next

/
Thumbnails
Contents