Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-27 / 270. szám

1928. november 217. JNfVíRYIDÉK. 3 Izgató propaganda? Nem bóknak, hanem komoly ténymegállapításnak szánjuk azt a kijelentést, hogy a velünk szemben ellenséges álláspontot elfoglaló államok felelős tényezői közül Masaryk, aki a sovén elvakultságon tul, ha csak pillanatokra is, de néha ráeszmél arra az igazságtalanságra, amelyet trianoni békemű címen könyvel el a világtörténelem. A* egyetemi katedráról került köztársasági elnök magas polcára a humanista filozófus és lehetetlennek tartjuk, hogy szívesen vállalná azokat a tényeket, melyeket ne vével és tekintélyével fedeznek. A pátriárkák korát élte meg Masaryk elnök és megélte mindezen nemtelen és jogtalan cselekményeknek az ő neve égisze alá vonását is, amelyek ellen a bölcsészi magaslatról harcolt egykor. Ebből a szempontból kell elbírálni a cseh államfőnek a Sunday Times részére adott nyilatkozatát is, amelyben emberi szempont ból megérti a magyarság haragját és idegességét elvesztett területei miatt és nem tagadja meg a békeszerződéstől sem azt a bizonyosfoku tökéletlenséget, amely termé-szetszerüen sajátja minden emberi alkotásnak. Hogy a trianoni szerződés á tökéletlenség, vak bosszú állás és kicsinyesség müve, azt rikoltva hangoztatjuk jómagunk is tiz illó esztendeje és ez a nemvárt részről eredő, bár meglehetősen rezerválthangu nyilatkozat csak megerősít bennünket annak eredendően halálos szervi hibáiról. Ezekből a tényekből mégis arra a konklúzióra jut Masaryk, hogy az uj Európa térképét megrajzoló egyezményeket nem tekinthetjük egyszerű, bármikor felbontható papirrongyoknak és á tökéletlen békemüvön csak oly változások eszközölhetők, amelyek az összes érdekelt felek beleegyezésén alapszanak. Ezzel a gyakorlatilag kivih©-tetlen szólammal azután meg is kapta a flastromot Csokamagyarország, amelyet 50 százalékos kiegyezéseket kedvelő »reálpolitikusaink« sikerrel alkalmazhatnak minden sebünkre. Mert hogy mit jelentenek ezek a »megegyezésen alapuló tárgyalások«, azt jól láthattuk a határmegállapitó bizottságok működése idején, mikor késremenő harc folyt minden, a határvonal által kettéválasztott tanyáért és min den gémeskutért, de ebből a harcból végül is a falánk csehek kerültek ki győztesként. Masaryk elitélte azt az izgató propagandát, melyet bizonyos angol körök folytatnak. Ez érthető is az ő részéről. Mert ha ezek a bizonyos körök, a nemes lord Rothermere és sajtókonszemje nem indítanak világraszóló kampányt a feldarabolt Magyarország érdekében, akkor nem kényszerülnek a bitorlók államférfiai sem ilyen mézédesen fuvolázó nyilatkozatok megtételére, hanem továbbra is kényelmesen kitarthattak volna a kardcsörtetés és fenyegetés politikája 5 mellett. Hiszen épen itt van a ku tya eltemetve: csehek, románok, szerbek egyaránt tudják, milyen hatalmas nemzetközi súlyt ad a magyar igazság ügyének lord Rothermere önzetlen akciója és ezt az őket egyre jobban fenyegető veszélyt szeretnének semmitmondó nyilatkozatokkal és esetleg lényegtelen engedményeket nyújtó tárgyalásokkal paralizálni. A mellettünk egyre elementárisabb erővel megnyilvánuló külföldi szimpátiákat azonban igazán nem áldozhatjuk fel még oly rózsaszínben tündöklő csábszavakért sem. Amikor az egész ország lakósága egy emberként nyilatkozott meg trianon ellen, látszólagos részletkedvezményekért nem dobhatjuk oda a lényeget. Inkább csak maradjon Masarykék, Benesék szemében lázító propaganda a R :>thermere-akció. Igenis, nem tagadjuk, mi fel akarjuk lázítani a közömbös külföldet, hogy nyíljon rá a szeme a rémségekre, amelyeket Európa szivében egy tökéletlenségében gyilkos és gaz békemű idézett elő. Ennek a lázitásnak a vádját szívesen vállaljuk, dacosan és hittel várva annak jótékony fejleményeit. A magyar közvélemény nevében ezt a határozott választ adhatjuk a cseh elnök felszólítására. (*) A Vogue párisi divatlap németnyulvű kiadásának új száma megjelent és kapható az Üjságboltban. Riport a nyíregyházi piacról (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyirkos, őszi idő. Az ég szürke, szomorú felhőfátyolba takaródzik. Én felgyűrt gallérral, cuppogó sárban sietek a piac felé. Az utcák üresek, kihaltak, csak néha itt-ott surran el egy-egy árnyék didergőn, a sár miatt szorosan a falhoz lapulva Ahogy a Bujtosról kiérek a Bencs László-térre, egyszerre meg változik a kép. A bódék szoros sorfala között nyüzsgő élet zsivaja lep meg. Az árusok harsány hangja feledteti velem az idő szomorúságát. Mozgás, tolongás, a bódék színes portékái, mézeskalács szivek, cukorkák, cipők, sütemények mosolyogva kínálják magukat. A Vay Adám-utcában feketekendős asszonyok állnak egyenes vonalban. Az ember első pillanatban valami női küldöttségre gondol, mely fegyelmezett sorokban talán a városházára tart. A baromfi piac van itt. Az asszonyok előtt libák, csirkék párosával feküsznek. A kínálat nagy, de igen kevés a vásárló. «Jöjjön lelkem nagysádkáms — hallom a kofa mézédes hangját —, vegye meg ezt a pár csirkét. xHarmatos, pu77.. 1 1 •• j r ri a legenrszarfbbtől a legdUzeaebbtg Könyvek kötését I •••••••DDaQOQDO••••••••OGDDDOD • _____ •«_ _ ^ •• ^ B ^ •

• u 4 C FÜGGÖNYÖK ágyteritők, vitrageok minden kivitelben, továbbá 10042-2 függönyszövetek és csipkék Kézimunka és Fonalházban. • • • • • • 0 o • a n . ....... , — •••DDQDDDOPPC

Q

CDDDQPOD

üULJUCi

gJ

O

y « gazda panaszolja társainak, hogy! ch«yi-irt 9. Tdtfen ha husuak, tapogassa csak meg ga lambom őket». — Hogyan mer 10 pengőt kérni ezért a sovány pulykáért, — méltatlankodik amott egy fiatal asszonyka —, hiszen alig van mit enni rajta! ? — Ez sovány ? — sivít fel a meg bántott kofa —, ne tessen már ilyet mondani. A falunk plébánosa sem kövérebb ennél. A Bessenyei-téren legnagyobb a forgalom. A tér mindkét oldalán helyezkednek el az árusok. Az asszonyok kendőkbe burkolózva, mint fekete varjak gubbasztanak áruik előtt. A jobbszélén a térnek tejeskofák néznek farkasszemet a káposzta és hagymaárusokkal, mig a tér balszélén a gyümölcsös és zöldséges kofák kínálják portékáikat. Megkérdem az egyik asszonyt, mibe kerül egy fej káposzta. Hatalmas, kövér termetű nő. Szúrós, fekete szemei gyanakodva néznek rám. Látom a szemeiből kivillanó lekicsinylő gúnyt. Ez a nő rögtön észrevette, hogy nem vagyok komoly vevő. — Az attól függ, melyiket <cválassza» — feleli ravaszul és egy lépéssel közelebb jön hozzám. Én megzavarodva, félve mutatok egy satnya káposztafejre. 16 fillér, — szólt —, de ha jobbat választ, 20 fillérbe kerül. «Á, drága!» t — legyintettem megvetőleg, de gyorsan sietek eliszkolni a dühösen szitko-. zódó asszony elől. A széna-piacon is gyenge a vásár. A megrakott kocsik előtt csak itt-ott lehet látni alkudozókat. A gazdák egymás között beszélgetnek. Egyik csoporthoz furakodom, kihallgatni beszélgetésüket. Márkus István verescsárdai a háború előtt egy ló árából egy hold földet lehetett vásárolni, mig ma 6 lovat kell adni érte. «Nincs a közönségnek pénze — magyarázza a másik —, ezért nem vásárol senki.» «Én is bejöttem ezen a rosssz uton egy szekér szalmával, és most mehetek vissza vele». Az eső lassan szitálni kezd. A gazdák nagy, tempós léptekkel mennek lovaikhoz, ma már nincs remény arra, hogy üres szekerekkel térjenek haza. Harc a Niagara vízesés körül A Niagara-vízesés energiájának ipari értékesítése kapcsán, mindinkább élesedő harc dul a Niagara körül; sokan ugyanis attól tartanak, hogy az áramfejlesztésre elvont vizmennyiség és a gépberendezések csökkentik a vízesés csodálatos természeti szépségeit. A kér dés tanulmányozására most egy egyesültállamokbeli és kanadai szakértőkből álló bizottság alakult, melynek feladata eldönteni, mily mértékben értékesíthető a Niagara energiája anélkül, hogy az a vízesés panorámáját bármiképen is befolyásolná. A bizottság szabad területen ügyes munkásokkal és mérnökökkel megépítette a Niagara modelljét 1 :ioo arányban s azon tanulmányozzák, mi módon hat az áramfejlesztő berendezések felállítása a vízesés képére. A Niagara zuhatag jelenleg másodperíénkint 5460 köbméter vizet mozgat s ebből most kb. 1 500 köbmétert használnak fel másodpercenként áramfejlesztés céljaira. A bizottság megállapította, hogy i 700—2700 köbméter viz vonható el másodpxírcenkint anélkül, hogy a vízesés lenyűgöző panorámája lényegesebb változást szenvedne. — PaMepartoukat olcsó árban késiit a Jóba-nyonda könyvkötészete, Nyirejyháaán, Szé»39-