Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-25 / 269. szám

10 JWyírvidék. 1928. november 212. Kocsikenöcs, gépzsir, minden­fajta olajok, kenőanyagok legolcsóbban Schwarz ' Rudolf és T» olaj,- zsiradék- ét Tegyi­gyár r. t. vezérképviseleténél nyíregyháza, Széchenyi-nt 9. sz. Telefon: 507, v*gy 139. Könyvismertetés •••••• A világháború története A Magyar Királyi Hadtörténel­mi Levéltár megkezdte az 1914— 1918-ik évi Világháború Katonai Történetének kiadását. A mü cime: A világháború 1914—1918., különös tekintettel Magyarország és a magyar csapa­tok szereplésére. A mü célja: A m. kir. honvéd­ségben jelenleg szolgálatot teljesí­tő, valamint a volt Muwirchia hadseregében ténylegesen' szolgált, végül mindazon tartalékos és nép­felkelő bajtársaknak, akik a nagy világégést végigküzdötték, alapos, katonai, tudományos szak­munkát szolgáltatni, hogy abból a nagy háború belső vonatkozá­sait és összefüggését, a hadmü­veletek tervezését, előkészitését, végrehajtását és kihatását,^ végül a magyar csapatok belső értékét és teljesítőképességét megismer­jék. Talán külön hangsúlyozni se kell, hogy a munka teljes pártat­lansággal, a ma elérhető legna­gyobb hitelességgel van megirva. Nagy vonásokban vázolja a ve­lünk egy hadszíntéren működött szövetségeseink hadműveleteit és végül felöleli ellenségeink hadmű­veleteit is, amennyiben már is­mertekké váltak s a saját hadmű­veleteink megértéséhez szüksé­gesek. Az egész mü körülbelül 20— 25 kötetre van tervezve. A M. Kir. Hadtörténelmi Levél­tár a munkát évenként 2—4. — számos melléklettel felszerelt — körülbelül 2—300 oldalas kötetben tervezi. Egy-egy kötet ára 8—12 pengő közt fog mozogni. Az első kötet tartalma a követ­kező: I. Fejezet. A háborút megelőző 30 év rövid külpolitikai összefog­lalása, különös tekintettel a Ma­gyar-Osztrák Monarchia és Né­metország szerepére. II. Fejezet. A háború kitörése. Békeelőkészűletek. Részleges és általános mozgósítás. Az Orosz­ország ellen végrehajtott felvonu­lás. Események 1914 augusztus 20-ig. Hadműveleti célok és ter­vek. Ugyanez anyag Német- és Oroszországot illetőleg. Keletpo­roszországi események 1914. év­augusztus 20-ig. III. Fejezet. Hadműveleti felde­rítés. a) Felderítés 1914 augusz­tus hó 1—15-ike között; b) lo­vasfelderités az 1, 2, 3, 4, g, 6, 7, 8, 9, 11. lovashadosztályok működése a távolfelderitésben; c) repülőfelderités; d) hirek 1914. év augusztus 15—23-ika között. A hadműveleti felderítés összefogla­lása. Függelék. Az első kötetnek hat melléklete van és a szöveg között, illetve a Függelékben 15 vázlatot és had­rendet hoz'. Az első kötet ára fűzve 10 P, egész vászonkötésben 12 pengő 60 fillér. Megrendelhető a Magyar Kirá­lyi Hadtörténelmi Levéltár főigaz­gatóságánál, Budapest, I., Bé­csikaputér 4. szám. Berlini apróságok Sértés a «sertés?>­A frontharcosok kőnigsbergi kon gresszusán az egyik szónok, Krü­ger hadnagy szivének monarchista sugallatát követve, ezt a magas­röptű és egyben mélyenszántó ki­jelentést tette ? — A német köztársaság közönsé­ges sertésól! A fiatal német demokrácia a vé­leményszabadság korlátozásának kérdésében meglehetősen nagyfokú toleranciát tanusit. Krügernek a megjegyzése fölött azonban, te­kintve, hogy nyilvános gyűlésen hangzott el, még sem lehetett szó nélkül napirendre térni. Az ügyész­ség vád alá helyezte a hadnagyot, aki egyszeriben híres ember lett. A bíróság Krügert hosszas tanács­kozás után bűnösnek mondta ki a köztársaság terhére elkövetett be­csületsértés vétségében s ezért 4 hónapi fogházra ítélte. Az elitélt nyilván ugy gondolko­zott, hogy ha a német köztársaság sertésól, milyenek lehetnek akicor a köztársaság börtönei ? S hogy ezt ne kelljen megtapasztalnia, fel­lebbezett. A másodfokú bíróság meglepő Ítéletet hozott: felmentette a hadnagyot. Az indokolás megálla­pítja, hogy a «sertásób kifejezés nem tekinthető a köztársaságra nézve sértőnek. Az ítélet kihirdetése után Krü­ger — mint a Berliner Tagblatt írja — meghajtotta magát a birói emelvény előtt és igy szólt: — Köszönöm elnök ur, egész Németországban Ön a legrendesebb sertés! Majd a tűzoltók Ambiciózusabb testületet, minta berlini tűzoltóság, el sem lehet kép­zelni. Nincs olyan feladat, amire nem vállalkoznának. A berlini em­ber a lehető legritkábban fordul segítségért a mentőkhöz, vagy a rendőrséghez, itt akármi van, a tűzoltókat hívják. Az utolsó pár napban a követ­kező esetekhez láttam a tűzoltókat kivonulni: A Kant-strasse és a Witzleben­strasse sarkán összeütközik két automobil. Egy halott, 2 sebesült. A sarki rendőr beszalad a postahi­vatalba telefonálni. Három perc múlva megjelenik két tüzoltóauto­mobil, egyikre felpakolják a sebe­sülteket és a holttestet, a másik el­vontatja a ronggyátörött Hanoma­got. Más. A Litzensee-parkban nagy csődület. Négy-öt tűzoltóiéira me­red a magasba, sisakos tűzoltók mászkálnak a fákon. — Mit csinálnak itt a tűzoltók ? — kérdezem egy bámészkodótól. — Egy asszonynak elszabadult a kanárija. Azt akarják megfogni... Más. Egy orvos barátomnál va­gyok látogatóban. Jön egy páciens, fiatal asszony, morfiumot kér. A doktor felir neki valamit. A beteg megnézi a receptet,e lkezd kiabálni: — Csaló, megint cukrosvizet ren­deli Nekem morfium kell! Gazem­ber! Az orvos megpróbálja csillapí­tani a dühöngő nőt. Nem megy. A morfinista asszony éktelen lármát csap, szitkozódik, segítségért ordit. A doktor kiutasítja, nem megy. Végre is az inas erőszakkal elvezeti és kiteszi a lépcsőházba. Az asszony sikoltozik, leveti magát a földre és verni kezdi öklével az előszobaajtót. Az egész ház összeszalad. — Gyilkos 1 —.kiáltozik kintről az asszony — meg akar ölni! Eltelik egy negyedóra. A morfi­nista nő nem fárad el, bőszülten lármázik és dörömböl. Az orvos megunja a dolgot, telefonál a rend­őrségre. — Semmi közünk hozzá — fe­lelik az őrszobáról. A doktor dühösen csapja le a kagylót. — Tessék a tűzoltóknak tele­fonálni — tanácsolja az inas. Tiz perc múlva a tűzoltók megje­lennek és elviszik a dühöngő bete­Bár, bár, mégsem bár A berlini bárok elnevezésével sok baj van. A »bár« elnevezést ugyanis az inflációs időkben temér­dek kis rablóbarlang meglehető­sen diszkreditálta, olyan fosztoga­tás folyt annakidején a bárokban, hogy még ma sem mer a berlini benszülött olyan lokálba bemenni, amely bárnak nevezi magát. A bá­rok tehát uj nevet kaptak, egyiket Delphi Palastnak hívják, a másikat Villa d'Este-nek, a harmadik Pa­lais am Zoo, a negyedik Königin, az ötödik Faust Keller névre hall­gat, a hatodik Charlotten--Kasino és igy tovább. A berlini vendégekkel igy rend­ben is lenne a dolog. Azonban kül­földiek is vannak a világon. S a bároknak éppen az idegenek a leg­jobb vendégeik. A külföldiek azon­ban nem értenek a cifra szóból, mit tudják ők, hogy palota, villa pince és kaszinó mind egyformán bárt jelent ? Épp ezért, ha bározni akarnak, nem ezekbe a jeles intéz­ményekbe térnek be, hanem azokba a kis lebujokba, amelyek hazárdul még mindig bárnak nevezik magu­kat. A nagy bárok tulajdonosainak sok fejfájást okozott már ez a prob léma: hogy lehetne a külföldiek kedvéért a bár elnevezést reaktivál­ni, anélkül, hogy ezzel a helybeli vendégeket elriasztanák. Kielégítő megoldást nem tudtak azonban ta­lálni. Bele kellett nyugodniok abba, hogy vagy a kecske lakik jól, vagy a káposzta marad meg, de az ellen­tétes érdekeket nem lehet össze­egyeztetni. A napokban azonban uj bár nyílt meg a Joachimstaler-strasséban. Amikor a konkurrens bárosok meg­látták a nevét, megütötte őket a guta. Az uj közintézmény bejárata fölött ugyanis vakitó villanyfény­ben ez a tábla ragyog : *Zanzi bari. A két szó között egészen kis hé­zag. Lehet Zanzi Bárnak is olvasni és lehet egyszerűen Zanzibárnak. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Bár, bár, mégsem bár.. . Ha Budapestre utazik, keresse fel Hotel József fohereeg szállodai Budapest, a Keleti pályaudvar köz­vetlen közelében VIII., Baross tér 2. Családias, szolid otthont talál t Garantált tiszta szobák, hideg- me­legvíz, fürdők a házban, központi fűtés, lift, villamos m«gáI16 a ház előtt, figyelmes kiszolgálás. Teljesen pótolja az otthont! — Szobák már 4 P-től kezdve! Hosszabb, tartóz­kodásnál árengedmény. «695 8 K: 43,880—1928. sz. Hirdetmény, Nyíregyháza város verseny­tárgyalást hirdet a sóstói szálloda és vendéglő üzem ujabb bérbeadására. Az aján­latok benyújtásának határ­napja folyó évi december h6 20. napja. A részletes verseny tárgyalási hirdetmény és az. ajánlati feltételekj Szent­pétery Endre pénzügyi ta­nácsnoknál megszerezhetők. Nyíregyháza, 1928. nov. 19. 99S2-3 A Városi Tanács. iáiHiHiiiRiMniuHiiiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiiiiniiiitk. Azonnal kiadó a Széchenyi út 14. ezamu hazban egy négy szobás, fürdőszobás X <SL «ÉL £E£?« Érdeklődni labot Szíchanyi át t. *ZUH alán. (J-) ^^IIMa^iH^RMilllltHHtlIliBRiR^'

Next

/
Thumbnails
Contents