Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-23 / 267. szám

1928. november 23. -r mm iinraiWinMKluiii.i December 2 án lesz a nőipariskola karácsonyi yásárja (A »Nyirvidék« tudositójától.«) A Nőipariskola szorgalmasan készül a karácsonyi vásárra s azokra a sikerekre gondolunk, amelyek a múltban a Nőipariskolai kiállításokat kisérték, előre is megjósolhatjuk, hogy az idei kiállítás iránt való érdeklődés az eddiginél is fokozottabb mértékű lesz s a siker minden eddigit felül fog múlni. Alkalmunk volt beszélgetni a Nőipariskola vezetőivel, akiktől megtudtuk, hogy az idei karácsonyi vásár megrendezésében egészen uj szempontok vezetik az iskolát. Az idén nem a növendékek Ízlését, szorgalmát s tehetségét dokumentáló kézimunkákat fogják kiállítani, amelyek egy iskolai időszak eredményes munkásságának beszédes dokumentumai, hanem olyan kézimunkák kerülnek kiállításra, amelyek iparművészeti remekszámba mennek. Ennek az elhatározásnak az oka különösen az, hogy ezzel a magyar kézimunka értéke, kiválósága iránt felhívják a nagyközönség figyelmét s reászoktassák az idegen értékeket túlbecsülő közönséget arra, hogy a magyar kéz, izlés, és tudás bátran felveszi a versenyt idegen kezek készítményeivel. A kiállítás demonstráció lesz a magyar szorgalom, művészi készség által teremtett munka mellett. A kiállítás december első vasárnapján lesz, 2-án s reggel 9 órakor történő ünnepélyes megnyitás után egész napon át nyitva lesz a vásárolni szándékozó és a szépet szerető közönség részére, A hűséges házisselédek jutalmazása A hivatalos lap Scitovszky Béla m. kir. belügyminiszter következő rendeletét közli: Helyes és kívánatos, hogy az egy helyen hosszabb idő óta hűségesen szolgáló házicselédek becsületes szolgálata a kormányhatóság erkölcsi elismerésében is részesüljön. Ennek a célnak megvalósítása érdekében a következőket rendelem: Elismerő oklevélre és pénzbeli jutalomra lehet igénye minden olyan érdemes házicselédnek, aki példás és hűséges szolgálatban legalább 25 évet töltött egy munkaadónál. Az idődözben kifogástalanul teljesített háborús katonai szolgálat idejét az elismerésre és ^jutalomra jogosító szolgálati idejébe be kel] számítani. Az elismerő oklevélért és pénzbeli jutalomért a munkaadónak kell folyamodnia a lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság főispánjánál (Budapesten a főpolgármesternél.) A folyamodványok benyújtásának határideje minden év március 1 -je. A folyamodványokhoz mellékelni kell a jutalmazni kivánt házicseléd egyhelyben való szolgálati idejének tartamát,, feddhetetlen előéletét, nemzethüségét és kifogástalan szolgálatát igazoló hatósági bizonyítványt. A főispánok (Budapesten a főpolgármester) a hozzájuk érkezett kérvényeket összegyűjtve, javaslataik kíséretében minden év április hó 1 5. napjáig együttesen terjesz- J tik fel a belügyminiszterhez. Az elismerő oklevelet és a pénzbeli jutalmat a belügyminiszter ado mányozza. A pénzbeli jutalom öszszegét az arra érdemes házicselédek száma és a rendelkezésére álló költségvetési hitel arányában a belügyminiszter állapítja meg. Az adományozásnál előnyben részesülnek azok a házicselédek, akik a háború alatt katonai szolgálatukat kifogástalanul teljesítették, továbbá, akik munkaadójukkal szemben a világháború lezajlása után bekövetkezett gyászos és válságos időkben különösen hűséges és odaadó magatartást tanúsítottak. Vilmos ezcsászár édesanyja levelezésének tükrében Sir Ponsonby szenzációs levélgyiijteménye. — „A fiam tat zöld és éretlen". — A veszedelem előjelei London, november. Több angol lap kivonatokat közöl azokból a levelekből, amelyeket annak idején Frigyes Vilmos német császár felesége, majd özvegye irt Sir Frederic Ponsonbynak és arntílyekben a 80-as 90-es évek Németországának közállapotaival és személyiségeivel foglalkozik. A császár özvegye német kémektől való félelmében röviddel halála előtt egész levelezését átadta Ponsonbynak, aki az iratokat Angüában őrizte meg. II. Vilmosról többek között a következőket irja édesanyja: — Vilmosnak meg kell tanulnia, hogy más emberek érzelmeit, jogait és nézeteit becsülni kell és nem legázolni. A fiam ma még olyan, mint az a gyerek, aki kirántja a légy egyik lábát s azt hiszi, hogy a légy épp oly kedvében tűri a procedúrát, mint ő. Amikor Vilmos császár meglátogatta édesanyját San Remóban, atyja halálos ágya mellett, «a lehető l®gszemtelenebbül» bánt édesanyjávat s Henrik hernceget annyira felbujtatta, hogy a máskülönben jó fiu szintén szemtelenkedni kezdett a családban. Frigyes Vilmos császár halála után az özvegy császárné hosszú levelet irt édesanyjának, az angol királynőnek, mélyben aggodalommal közli, hogy férjének szelíd és békés politikája aligha valósulhat meg Németországban, mert a fiu nem oly okos és nem oly jóakaratú, mint apja volt. Az özvegy császárné a legmélyebb rezignáció hangján beszél s kijelenti, hogy visszavonul az udvartól. Akik Frigyes császárt szerették, nem feledkeznek meg róla, a többiekhez pedig semmi belső kötelék sem füzi. Bismarck és II. Vilmos mindent elkövetnek, hogy az elhunyt császár emlékét bemocskolják. — Mihez kezdjek és mit érezzek, ha látom, hogy fiam mily gúnyosan beszél atyjáról és anyjának hirnevéről. Tul lusta, tul közömbös sazt hiszem, az ötödik parancsolatot akarja megszegni. Bismarck légkörében nevelkedett s igy elmosódtak benne az igazságosság és az igazságtalanság, a jog és a jogtalanság, a lovagiasság és a lovagiatlanság fogalmai. Bismarck bukása után az özvegy császárné még nyugtalanabbá vál> s már a kilencvenes évek elején megjósolta a világháborút. — Vilmos tanácstalan. Korához képest tul zöld, ugy, hogy naprólnapra veszedelmesebb hibákat követ el. Menyire szeretném, ha a német kormány föladná eddigi politikáját, amelyet csak' tűzijátékok és szenzációs afférek tarkítanak minden belső tartalom nélkül. A népet hiúvá és beképzeltté nevelik s a sovinizmus gyakran a forrpontot éri el. Vilmos császár tudta, hogy édesanyja nem éppen hízelgő hangon ir róla leveleiben. Mindent elkövetett, hogy e leveleket megszerezze. Igy például anyja halála után az özvegy palotáját alaposan átkutatta, természetesen eredménytelenül. Eulenburg gróf révén később Ponsonbyhoz fordult azzal a burkolt kéréssel, hogy a báró engedje átvizsgálni windsori levéltárát, mert hátha ott vannak «e fontos és értékes» levelek. Ponsonby banksafe-jában őriztette a leveleket s Vilmosnak csak annyit igért, hogy a vizsgálatot a levéltárban megtartja. Természetesen ott levelekről szó sem volt. Legtöbb gyilkos önhipnózisban gyilkol egy amerikai tndós felfedezése szerint Statisztikával bizonyítja, hogy titokzatos lelkierők alatt állanak a bűnözők. Tudományos kísérletek a transz-állapot bűnre késztető hatásáról Amerika legismertebb idegorvosainak és lélekbúvárainak egyike, G. J. Morton, az amerikai nyilvánosságot és a tudományos világot egy érdekes és elmés tudományos megállapítással lepte meg. Lombroso óta az orvostudomány és a pszichológia, nemkülönben az uj s elkülönült tudománnyá fejlődött kriminalisztika nagy hévvel vetették magukat egy eddig csak kevéssé kultivált kutatási területre, mely a bűnözők lélektanát, testi habitusát, szervezeti praediszpozicióját öleli föl. A gonoszytevő agya, koponyája, mirigyei épp ugy a tudós górcsöve alá kerültek, mkit lelki berendezése, tulajdonságai és társadalmi helyzete. A nagy kérdést: hogy az i edendő rosszat, a bűnöző hajlamot, szervezetében, agyában, .mrigyeiben, lelki praediszpoziciójában magával hozza-e az ember, a fiatal tudomány száz oldalról 13 megvilágította, de azért ma még tudományos és kevésbbé tudományos feltevések rengetegében bukdácsol. Morton amerikai ideggyógyász hosszú éveken át kizárólagos stúdiumává tette a bűnözők testi és lelki konstrukcióját s búvárkodása, kísérletezése eredményével most lépett a nyilvánosság elé. Hosszas vizsgálódása eredményeképen azt a merész és elvitathatatlanul eredeti tézist állítja fel, hpgy a gonosztevők, különösen akiket nem vezetett rablási szándék, vagy más aljas indok, tettüket hipnotikus állapotban követték el. Morton a hipnózist nem köznapi értelemben használja, hanem az önhipnózisnak egy bizonyos fajtájáról beszél. Elmélet a gyilkos mirigyről A közelmúltban egy másik amerikai orvos foglalkoztatta a tudományos közvéleményt egy másik, empririsztikusan leszűrt megállapitásával, amely szerint az általa megvizsgált gyilkosok legtöbbjénél feltűnően kifejlődött állapotban talált egy mirigyet, melyet az orvostudomány thymusmirigy néven ismer. «Tulaj donképen ez a mirigy az igazi gyilkos, tehát a bűnözési hajlamot konstitucionális fogyatkozás,, elváltozás okozza és táplálja. Normális embereknél ez a mirigy a pubertás korában visszafejlődik, bizonyos indiviumoknál azonban virulens marad és továbbfejlődik. — Az utóbbiakból lesznek a gonosz tevők». Ezt a feltevést, melyet a tudós, bizonyosságként akar elfogadtatni, gazdag statisztikai anyag támasztja alá, melyből vitathatatlanul világlik elő a1 a tény, hogy az utóbbi öt évben villamosszékbe került amerikai bűnözők hetven százalékának thymusmirigye a normálisnál sokkal fejletteb és virulens volt. A tudós szerint tehát a gyilkosságban nem az ember a bűnös, hanem a mirigy. Az önhipnózis a bűnös Morton uj szempontot vet fel: nem a mirigy, a hipnotikus állapot és lelki okozója az igazi bűnös. Megfigyeléseinek és kísérletezésének eredményeként konstatálja,, hogy a gyilkos bűnének elkövetésekor olyan vagy hasonló állapotban van egy olyan médiuméhoz, aki egy hegyes tárgy, vagy kristálygolyó merev nézése által hipnotikus transzba ejti magát. A két állapot rokon, sőt sok esetben teljesen azonos. Mindkettő önhipnózis. Minél nagyobb a gyilkos képzelőereje és intelligenciája, annál mélyebb és erősebb a hipnotikus állapot. Az a mód, ahogy a gyilkos tettének végrehajtásakor viselkedik, ahogy magában morog és kezeit mechanikusan mozgatja, — rendkívüli hasonlatosságot mutat a médium transzállapotával. Minél alacsonyabb a gonosztevő szellemi nivója és minél aljasabbak tettének inditó okai, annál gyengébb az önhipnózás ereje. Morton ugy véli, hogy felfedezésével elfogadható magyarázatát tudja adni annak a különbségnek, mely szembetűnően mutatkozik meg az aljas indokból elkövetett bűntett és magas szellemi nívón álló bűnöző tette között. Szerelem, féltékenység, sértett hiúság Az önhipnózist Morton szerint a legkönnyebben megfigyelhetni az olyan gyilkosoknál, akik tettüket szerelemből, féltékenységből, sér. tett hiúságból követték el. Ezekben az esetekben a pszichológus az önhipnózis minden tünetét megtalálja. Morton megállapításához tanúnak ?7firmÓf bármilyen minőségben, legnagyobb ftm|/nifÍPO OLUIIIIQI választékbanJelőnyös áron OIIIIMJliuO szűcsnél vehet. 7M7-3S