Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-22 / 266. szám

1928. november 22. y^fíwiwm, 9 M O Z 1 Song, a kínai Jolika története A »Liliom« Julikája szeret és szenved olyan alázatosan, mint Song. Song, a kis kinai leány, a sztambuli nyomortanyák »bús virága«, hálából odaszegődik Jack, az angol artista mellé. Jack megvédte, amikor két csavargó reátámadt és Song nem felejti el a jótettet. Soha senki lágyabb mozdulattal nem tisztogatta egy lezüllött artista piszkos cipőjét, mint Song; soha senki alázatosabban nem fogadta ura és gazdája kezéből az életet és a halált, mint Song, a lebujok kinai táncosnője. Ezt a megható leányfigurát, ezt az örök Julikát, akiről szeretjük hinni, hogy minden szennyen és romlottságon tul valahol mégis csak van — ezt személyesiti meg Anna May Wong, a kinai filmsztár. A legérdekesebb filmszinesznők közül való. Kiálló arccsontjával, fardemetszetü szemével, éjfekete hajával és sokszor jellegzetes ázsiai mozdulataival egészen más, mint a fehérbőrű színésznők. Szép, exotikusan szép, és kifejező. Olyan vékony, mint aki valóban pálcikával eszik néhány rizsszemet naponként és olyan illata van, mint a Pecco-virágnak... Jó szinésznő. Hazája, fajtája művészi tradícióit hozza játékában, finom és hazugságnélküli részletrajzot, amely biztos izlésü és artisztikus. A néző sokszor szeretné még ezt a kinai leányt filmen látni, furcsa, ösztönös villanásokból kilesni belőle —Ázsiát. A »Song« cimü kép érdekes meséjét kitűnő iró, Carl Volmöller irta. Anna May Wong part- : nerei is egytöl-egyig jó színészek Jack szerepében Heinrich George aki néha Csortosunkra emlékeztet; a rivális fehér táncosnő szerepében Mary Kid és mint európai vivőr, Schlettow. A megkapó kép szombaton és vasárnap kerül bemutatóra az Apollóban, mely előadásokra ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Madarász Hella ós Társa fényképészeti műterme L u t h e r-h á z A. II. emelet 4. Lift. 902-3 Automobil Az ország mai helyiele betonolak építését kívánja Kereskedelmi kormányunk az utóbbi időben igen helyesen felismerte az útépítés kérdésének fontosságát. De nemcsak a kereskedelmi kormány, hanem a pénzügyi kormány számára is nagy fontossággal bir útjaink tartós, merev burkolattal való ellát Nemzetgazdasági szempontból a jó ut tőkebefektetés, mely az által kamatozik, hogy -a rajta közlekedő automobilok üzemanyagot takarítanak meg, illetve a lófogat kimélődik. Ez a szempont műszaki és pénzügyi nézőpontból kifogástalan módon csak a beton felhasználásával érhető el, mivel egyes egyedül a betonút felel meg minden tekintetben a követelményeknek. Az Egyesült Államok 612 millió betonuthálózatának példája kellett ahhoz, hogy a nyugateurópai államok utépitő hatóságai maggyőződjenek arról, hogy fielyes elkészítés esetén a betonút minden más úttal szemben jelentős előnyökkel rendelkezik. Éspedig a betonutak a gördülést nagy mértékben elősegítik és ámbár sima testet alkotnak, nedves állapotban nem csúszósak. Ugyanígy nincs akadálya a nedves talajra való építésüknek sem, mely körülmény nagy nehézséget jelent pl. az aszfaltút építése esetében. A betonút továbbá az áradásoknak is kiválóan ellentáll, mint azt a Szajna melletti Billancout városban különféle módszerek szerint épített és a Szajna által többször elöntött és több napon át viz alatt tartott betonutak példája igazolja. A betonúton a porképződés lehetetlen. Már most az utak gördülékeny és nem csúszós volta 3 tapasztalati előnyt hoz magával: 1. A betonút csekélyhajlással készíthető, miáltal a jármüvek által való igénybevétel az egész felületen egyenlő; vagyis az útburkolat nemcsak a középen, hanem a két szélen is ugyanolyan mértékű kopásnak van kitéve. 2. Betonút a gépjármüvek bármely sebessége mellett, gyorsan, hatásosan és minden veszedelem nélkül fékezhetők. 3. Csekélyebb vontatású energiát igényelnek, aminek folytán üzemanyagmegtakaritást, illetve a fogat kímélése érhető el. Ami pedig a betonutak tartósságát illeti, rendelkezésünkre áll a már 20 évre szóló amerikai tapasztalat. Az amerikaiak elsőnek ismerték fel a betonút előnyeit és utépitő programmjukba a betonutak minden évben nagyobb szerepet töltenek be. Az amerikai Egyesült Államokban 1908-ig kereken egy fél millió négyzetméter, azóta pedig az 1926 év végéig kereken 612 millió négyzetméter betonutat 1 építettek. Vannak olyan 20 éves amerikai betonutak, amelyek napi autó- és teherautóforgalma a kétezret meghaladja és amelyek néhány jelentéktelen repedést nem tekintve, ma is kifogástalan állapotban vannak. Nálunk a Tát- és Nyergesujfalu között épült 3 km.es betonút, mely kb. egy éve van forgalomban, bár egy kemény telet kiállott és az ország legforgalmasabb utütőerén, a bécsi országion megszakítás nélkül bonyolítja le az autó, teherautó és kocsiforgalmat — a legjobb állapotban van. Látjuk tehát, hogy ez az úfjata út hazánkban is bevált és pedig elsősorban azért, mert hazai cementgyáraink olyan portland és Beauxit cemetárut állítanak elő, melyet az egész világon ismernek és melyeknek némelyike minőségileg első helyen áll a világ összes cementjei között. Amikor tehát uj cementiparunk van, melyre minden magyar méltán büszke lehet, természetes az a gondolat is, hogy ezt a belföldi ipart kell fokozottabb mértékben foglalkoztatnunk a nelyett, hogy külföldi anyagot hozunk be. Nem helyezhető figyelmen kivül külkereskedelmi mérlegünk e részt érintő passzivitása sem. Tavaly ugyanis, több mint t. 5 millió pengő olyan anyagot importáltunk, mely az aszfalt-utburkolat készítéséhez szükséges. Ez a horribilis tétel egészen felesleges módon terheli külkereskedelmi mérlegünket, mert semmi szükség sincs arra, hogy nyers aszfaltföldet, őrölt aszfaltföldet, aszfaltbitument, kőszénkátrányt, aszfaltmastixot és aszfaltkockát hozzanak be külföldről ugyanakkor, amikor a belföldi nyersanyagból az aszfaltnál olcsóbb tartósabb és a közlekedésre alkalmasabb utakat építhetünk. Vétkes mulasztás tehát, ha ezt a szempontot figyelmen kivül hagyjuk és engedjük, hogy 1.5 millió pengőt meghaladó összeg a külföldre kerüljön. Sabolcsvármegye árvaszékétől. % 28011/19 8. Hirdetmény. Az 1928/1929.. évi állami költségvetésről szóló 1928. évi XXXIII. t.-c. 15. §-a j A gyámhatóságok közbenjöttével jegyzett hadikötcsönkötvények jelenlegi tulajdonosainak a segélyezésit mondta ki A törvény végrehajtása ügyében a 265 000/1928. B. M. számú rendelet intézkedik, amely szerint segélyben részesülhetnek ezok, 1 1. §. akik kiskorúságuk vagy | gondnokság alatt állásuk idején a gyámhatóság jóváhagyásával, akár eredeti jegyzés utján, akár a gyámhatóság jóváhagyásával egyéb módon háborús államadóssági címleteket (hadikölcsönt) szereztek és azokat azóta is állandóan tulajdonukban tartják, feltéve, hogy a címleteket az 1918 évi október hó 31. napján gyámpénztár kezelte. Támoga tásban lehet részesíteni a kiskokoruval, vagy gondnokolttal egyenes ági rokoni kapcsolatban álló azokat a személyeket is, akik az ily államadóssági címleteket (hadikölcsönt) a kiskorú, vagy gondnokolt után öröklés utján szerezték. 2. §. Az 1. §. értelmében támogatásban részesülhetnek nemcsak azok a cimlettulajdonosok, akiknek háborús magyar állam adóssági címleteit 1918. évi október hó 31. napján belföldi gyámpénztár kezelte és még ez idő szerint is kezeli, hanem azok a cimlettulajdonosok is, akiknek címleteit 1918. évi október hó 31. napján belföldi gyámpénztár kezelte, de ezután az időpont után kiszolgáltatta. Azok a cimlettulajdonosok azonban, akiknek címleteit a gyámpénztár az 1918 évi október hó 30. napja és 1921. december hó*3l. napja kö zötti időben szolgáltatta ki, címleteik alapján csak akkor részesülhetnek támogatásban, ha címleteik magyar nosztrifikálási megjelöléssel el vannak látva. A támogatásnak elengedhetetlen feltétele továbbá, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásakor is tulajdonosa legyen a cimle teknek. 3. §. Nem részesíthető támo gatásban e rendelet alapján az, akinek címletét a gyámpénztár már az 1918. évi október hó 31. napját megelőző időben kiszolgáltatta, valamint az sem, akinek címlete csak az 1918 évi október hó 31. napja után került gyámpénztári kezelésbe. Ezekre a cimlettulajdonosokra a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 4.600 Eln./1928. sz. alatt kiadott a (Budapesti Közlöny 1928. évi 243. számában kihirdetett) rendeletének rendelkezései irányadók. 4 §. A támogatásban részesítésnek nem akadálya, hogy a címletek a kiskorúról, vagy gondnokoltról több öröklés utján, szállottak a tulajdonosra, vagy, hogy az átszállás nem törvényes öröklés, hanem végrendeleti öröklés, vagy hagyomány utján vagy kötelesrész cimén következett be. Nem akadály az sem, ha az öröklés az örökhagyó őnjoguvá válása és a címleteknek a gyámpénztárból kiszolgáltatása után következett be. A kérelmet a folyamodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnál kell előterjeszteni, az elöljáróság köteles a kérvényt díjtalanul kiállítani és az összes szükséges útbaigazításokat a kérelmezőnek megadni. A kérelem előterjesztésének utolsó határideje 1929 év február hó 28 lka, de a folyamodó érdekében áll a kérelmét azonnal előterjeszteni. Rendelet ertelmében bármilyen kis címletű hadikölcsönkötvény után lehet segélyezést kérni és abban sincsen korlátozás, hogy csak bizonyos összegű évi jövedelem alóliak tarthatnak segélyezésre igényt. A kérvényeket az elöljáróságok az árvaszék utján a Belügyminiszter Úrhoz terjesztik fel, aki dönt a segélyezés kérdésében. Nyíregyháza, 1928. november hó 14-én. xb4-3 Dr. Mikecz László vármacyel árvaszéki clnék m> Képes folyóiratot mtgjelenés után atonnal házhoz hOld az Ujságbolt.