Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-21 / 265. szám

« • JÁIfÍRYI) 1928. november 21 ^ Ellenmondás A.: Elkergetted a segédedet? B.: El bizony, először is, sem­mire sem lehetett használni, má­sodszor pedig mindenre képes volt a gazember! Találékonyság' — Az Istenért Kovácsné, mit csinál maga? Hiszen én óránként két port rendeltem az urának ! — Tudom doktor úr, de mivel már elfogyott az ostya, szalon­nás gombócba főzöm be neki a port 1 Okos apa Anya : Megmondtad Lajosnak, hogy kitagadod az örökségből, ha azt a leányt elveszi? Apa: Nem, édes Adám, nem mondtam neki, mert a buta fiú mégis elvette volna, de meg­mondtam — a leánynak. örömében meghalt X.: Orvos úr, tud olyan esetet, hogy valaki örömében meghalt? Orvos: egészen biztosan nem mondhatnám, de egy hasonló ese­tet tudok. Barátaim egyikét 3 év­vel ezelőtt halva találták meg — az anyósa sirján. Jól megfelelt Ur: ...mit feleselsz, tudom, hogy odaadtam neked a levelet. Te bolondultál meg, vagy én? Inas: Őh, nagyságos úr, csak nem tartana bolond inast! Pontos arckép Gazdag mészáros (a festőhöz): Az arcképem igen jól sikerült, de fesse duzzadtabbra a bal mell­zsebemet, ott szoktam rendesen a pénztárcámat tartani. Nagylelkűség Menyasszony: Rossz hírt kell neked mondanom, apám nem adja ki egyszerre a hozományo­mat. Vőlegény: Sebaj, szívem, el­veszlek én részletfizetésre is! A szerető öcsikék — No gyerekek, szeretitek a bá­csit, — kérdi a látogatóba érkezett nagybácsi, kezében két tábla cso­koládéval. — A bácsit épen nem, de azért a csokoládét ideadhatja, mert azt szeretjük. Fejen rúgta a ló Ibrányos jelentik: Nagy Imre földműves az országúton hajtott kocsijával. Közben az egyik ló kirúgott a hámból és az istrám got ledobta. Amikor a gazda az istrángot fel akarta akasztani, a ló még egyet rúgott és fejen ta­lálta Nagy Imrét, aki szédülten bukott le a kocsiról. Beszállítot­ták a nyíregyházi kórházba. Bodzapuskával szemenlőttek egy mérki leányt Mérkről jelentik: Demeter_ Er­zsébet nyolc éves kisleányt játék közben súlyos szerencsétlenség ér­te. Egy Czirajzer Antal nevű fiú, játéktársuk, Wéber Miklós bíztatására bodzapuskát fogott rá. A puska »goIyó«-ja Demeter Erzsébetet szemen találta, úgy, hogy súlyos szemsérüléssel kellett beszállítani a nyíregyházi kór­házba . Egy nagyhalászi tanyai fiú borotvávai akarta kiirtani családját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagyhalász mellett, a Jármy ta­nyán egy Kató Sándor nevü hu­szonegy éves földmives ittasan ment haza és elővéve borotváját, ordítozva kiáltotta, hogy meg fogja ölni szüleit. A borotvával fenyegető fiu édesanyja sikoltozva szaladt át a szomszédba és Német Ferenc gazda segítségét kérte, Német át is rohant Katóékhoz, ahol le akarta fogni a borotvával dühöngő fia­talembert. Birokra kelt vele és köb­ben sikerült kiragadni a borotvát, de Kató megvágta a borotvával Német három ujját. Német Feren­cet, aki megmentője volt egy ittas ember dühöngésétől fenyegette csa­ládnak, súlyos sérülésével Nyíregy­házára szállították. Bencs Kálmán polgármester üdvözlő levelet írt Rákosi Jenőhöz (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az újságírás fejedelméhez, a ma­gyar szellem büszkeségéhez ma is érkeznek az örömet tolmácsoló, Is­tenáldást kérő levelek, a hatalmas erejű iró betegségéből'való felépü­lése, nyolcvanhatéves évofrdulója alkalmából. Dr. Bencs Kálmán, polgármester Nyíregyháza város közönsége nevében ma délelőtt küldte el üdvözlőlevelét Rákosi Jenőhöz. A telecekre célzott és a gulyás szemét sebezte meg botjával egy njfehértói pásztorleány A sérült szemét el kellett távolítani (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabados Demeter ujfehértói gu­lyás, aki Perje János birtokosnál van szolgálatban, teheneket őrzött Pataki Erzsébet pásztorleánnyal. A leány bottal akarta a teheneket te­relni és botját erős ívben röpítette él. A bot nem a teheneket találta el, hanem Szabados Deméter gu-, lyásfiut ,akinek a jobb szemét ta­lálta el. Szabadost behozták a nyír­egyházi Erzsébet kórházba, ahol a jobbszemét el kellett távolítani. A vizsgálat megindult. A „faiu királya" elmondja a nyíregyházi kórházban, hogy szurfik meg u ecsedi legények a tizenhetedik nagy verekedés nián (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nagy ecsedről négy fiatalembert kisértek be a nyíregyházi kir. ügyészségre, ahol a vizsgálóbíró kihallgatásuk után szabadonbocsátotta őket. A fiatelemberek egy verekedés alkal­mával több késszurással súlyosan megsebesítették Bujáki Dániát, aki Nagyecsed legerősebb, eddig győz­hetetlennek tartott legénye volt. A súlyosan sérült Bujáki Dánielt be­hozták Nyíregyházára, ahol az Er­zsébet kórházban vették ápolás alá. Bujáki Dániel elmondotta, hogy J egy bálból ment haza, amikor Biró Lajos,- Gulyásj Lajos és Szűcs Dániel egy negyedik fiatalemberrel meglesték és közülök ketten kés­szurásokkal megsebesítették. A szú­rások bal lapockája alatt hatoltak be. A támadók közül Szűcs Dániel vasvillával ütötte főbe, ugy, hogy összeesett. Bujáki Dániel, akit Ecseden »a falu királyá«-nak ne­tek, most sebesült meg először s í ez a verekedés tizenhetedik vere­kedése. Első olyan, amely vereség- I gel végződött. { s Adó Magyjelentőségö adóügyi zések A pénzügyminisztérium adóügyi osztályát nem csekély feladatok elé állítják a most következő' hetek. A reformoknak és egyébként szük­séges rendelkezéseknek hosszú so­rát kellene még a folyó esztendő­ben megvalósítani, hogy azok már a jövő év január i-étől hatályba léphessenek. A nagyobbszabásu megoldásra váró reformok közül felemlítjük a társulati adónak, to­vábbá az általános kereseti adónak mindenfelől sürgetett ujabb szabá­lyozását. De vannak ezenkívül más olyan sürgős jellegű elinté,zést igénylő ügyek, amelyeknek bizonyos határ­időre váló feldolgozását az 1929. január i-i terminus befolyásolja. Ilyen volna például az a kérdés, hogy az általános forgalmi adónál a fázis rendszer még milyen cik­kekre terjesztessék ki már a legkö­zelebbi időben ? Azt ugyanis, hogy z a s • • reformok és rende­elélt 3f fázisrendszer az egész vonalon már a folyó évben, illetve 1929 január i-ére rendszeresittessék, — alig remélhetjük. Ellenben kilá­tásba helyezték, hogy azokon a cikkeken kivül, amelyek máris adó­váltság alá esnek, a fázisrendszert már legközölebb még további cik­kekre is kiterjesztik. Ismeretes, hogy azoknál a feleknél, akik a for- f galmi adót átalányozottan róják le, r amikor ujabb cikkek vonatnak adó­váltság alá, áz átalányösszeget ará­nyosan le kell szállitani. Ha tehát el akarjuk azt kerülni, hogy az áta­lányok az 1929. évben ujabb és ujabb revízió alá kerüljenek, ak­kor a fázisrendszer részleges ki­terjesztését még olyan időben kell megejteni, hpgy .az 1929 január 1 -étől fizetendő átalányok ennek figyelembevételével állapíttassanak meg. Wekerle Sándbr pénzügymi­niszter az egységes párt október 17-iki értekezletén ugy nyilatko­zott, hogy az eddigi átalányozás formájában adózó 160000 fél szá­mát 220000 főre akarja felemelni. Ebben az irányban nyilván szintén fontos, hogy azok az előfeltételek, amelyek alkalmasak arra, hogy a miniszter intenciói érvényesüljenek, oly időre teremtessenek meg, hogy a továbbmenően átalányozot­tak átalányai 1929 január hó i-étől kezdve idejekorán megállapíthatók legyenek. Az adófelszólamlási bizottságok mandátuma tudvalevőleg ebben az évben lejár. Azok a szabályok, ame lyek alapján az adófelszólamlási bizottságok most feladatukat vég­zik, nem egy vonatkozásban képe­zik kritika tárgyát. Mindenképen fontos tehát, hogy a közadók ke­zeléséről szóló törvénynek idevágó rendelkezései, valamint a külön­böző adónemekről szóló H. O-kben foglalt, e kérdéssel összefüggő sza­bályok szükség szerint korrigáltas­sanak, vagy — ahol az ilyen irá­nyúi változtatásnak mutatkozik szük­sége, szabatosabbá formáltassanak. Általában-arra is súlyt kellene he­lyezni, hogy az adófelszólamlási bizottságok korábban ülhessenek össze, mint ahogy az például az idén történt. A fényűzési adó uj szabályozása ügyében az utóbbi időben külön­böző, egymásnak ellentmondó hirek kerültek nyilvánosságra. Mi azt szeretnők hinni, hogy uj pénzügy­miniszterünk azt a tervezetét, ame­lyet a minisztérium körülbelül másfél év előtt a szakköröknek vé­leményezés végett megküldött, tel­jesen elejtette és hogy a fényűzési adó mint külön adónem teljesen megszűnik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha ez az adónem egyenleg­képen hoz is valamit a kincstár­nak, gazdaságilag ennél sokkal kai több kárt okoz. Németországban, ahol Reinhold a fényűzési adót már vagy két éve megszüntette, ezt a rendelkezést fő­képen azzal indokolták, hogy a fényűzési adót tulajdonképen bir­ságszerü megadóztatása a kvalitá­sos ipari munkának, a fejlett mii­Ízlésnek. Hatalmas anyag vár a pénzügy­minisztérium részérői feldolgozásra azoknak a felhatalmazásoknak alak­jában, amelyeket az 1927. évi V. t.-c. adott, továbbá abban a fel­hatalmazásban, amelyet a kor­mány a fogyasztási adókra vonat­kozó hivatalos rendelkezések ösz­szeállitása tekintetében nyert. Re­mélhetőleg az ezzel összefüggéiben. készülő munkálatokat az uj szellem és intenció fogja minél nagyobb mértékben irányítani, amfely uj pénzügyminiszterünk eddigi nyilat­kozataiban kifejezésre jutott, s amely erős bizakodással tölti el el az egész ország közönségét ab­ban az irányban, hogy a pénzügy­minisztériumba bevonult uj rezsim­től a közterhek elviselhetőbbé té­telét remélhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents