Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-20 / 264. szám

1928. november 20. JtáYÍRYIDÉK. s mmKnK mm mmmm Kállay iiklósné főispánné, Nagyasszony arcképét Onaepélyes keretek között vették át a hadiárvák cserkészei A nyíregyházi Erzsébet Alapít­ványi Árvaház«-nak bensőséges emlékünnepén, tegnap délután adták át a 39. leánycserkészcsa­patnak dr. Kállay Miklósné főis­pánná Nagyasszony arcképét. Az ünnepi aktusról maga a főispánné levélben mentette ki magát. Meg­jelentek Bodor Zsigmondné, Ador­ján Ferencné, Dobay Sándorné Nagy Viimosné, dr. Vietórisz Jó­zsef c. főigazgató, Nagy Vilmos tanár, MüIIer Ferenc dr., Csutt­kay István dr. százados, orvos nejével és az árvaház ügyének több lelkes támogatója. A hadiárva-cserkészeket uj pa­rancsnokuk, a lelkes, agilis Mol­nár Rózsi tanárnő sorakoztatta, A Hiszekegy imája után Ujlaky Margit árvaházi növendék meleg és közvetlen interpretálásban adja elő Sas Edének A királyné és a virágok c. versét, aztán a Rőder Ede dr. tanár betanítása nyomán kitűnően működő árvaházi énekkar dalszámával gyönyörködtet ben­nünket. Most Ruszinkő Jenőné igazgatóné lép elé és poétikus be­szédben idézi fel Erzsébet királyné emlékét és megható szavakkal mu­tat rá a cserkész leánynevelés nem zeti jelentőségére. Ha Erzsébet ki­rályné — mondotta — meg tudta nyitni Kufstein várát lángoló ma­gyar szeretettel, ezek a gyerme­kek, akiknek édesapjok a hazáért esett el, vissza fogják tudni imád­kozni régi határainkat és meg fog­ják érni a nagy napot, hazánk fel­támadását. Majd Kállay Miklós­né főispánnénak, a leánycserkész­csapat Nagyasszonyának érdemeit méltatja a lendületes beszéd, öröm mei közölve a megjelentekkel, hogy a Nagyasszony arcképét ün- | nepi miliőben helyezik el azok arcképei közé az árvaházban, (^kik a magyar hűség, hazaszeretet női erény utján az ifjúságnak pél­daképül szolgálnak. A képet a cserkészek parancs noka, Molnár Rózsi tanárnő veszi át elragadó tüzes magyar beszéd­del. A cserkészet — mondotta — eleven, szép élet, a cserkészet vi­dám, mosolygós munka, a cserké­szet csodálatos varázsige, mely a keserves küzködést bizakodó tenni akarássá varázsolja. A cserkészet magyar szivünk jövőbe néző csodamesszelátója, meiy előtt Nagymagyarország drá­ga képe ragyog világosan. A kép elhelyezése után Kovács Gizella, Decker Teréz, Visnyoczky Mária, Bötykös Gizella szép kvar­tettet énekelnek Rőder dr. ve­zetésével, aztán a csapat szép klasszikus tornát mutat be Mol­nár Rózsi tanárnő vezetésével. A ritmusos mozdulatokat Rőder ta­nár hegedűn, Ruszinkő Magda pe­dig zongorán kisérte. A műsor egyik kiemelkedő szá­ma Bötykös Gizella szépen csengő énekszáma volt: szóló a »Bibliás ember«-bői. Nagy hatást keltett Balogh Borbála szavalata, aki Rő­der Ede dr. hegedű és Ruszinkő Magda zongorakisérete mellett egy Erzsébet királynéról szóló melodrá mát adott elő. A melodráma meg­megkapó zenéjét Rőder Ede dr. komponálta. A szép ünnepséget a Himnusz fejezte be. Az ünnepség után a jelenvoltak megtekintették az újonnan felszerelt árvaházi ter­meket, a ragyogóan tiszta hálót, ahol az árvák álmára Munkácsy Krisztus-képe őrködik. Hájasban telepednek le Nyíregyházán az Angol Kisasszonyok, akik megszervezik a róm. kath. középfoka gazdasági és művészeti irányú leányiskolát és internátust Az aj iskola a Báthory-ntcában a jövő évben kezdi meg •űködését (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi róm. kath. egy­házi képviselőtestület és egyházta­nács szobaton délután négy óra­kor Énekes János prelátus egyházi, Konthy Gyula dr. világi elnökle­tével gyiilést tartott, amelyen Éne­!keS János prelátus mindenekelőtt' a nyiregyházi Katholikus Népszö­vetség nagyszabású szervező mun­kájának eredményéről számolt be. A beérkezett adatok kétségtelenné teszik, hogy az organizáló munka befejezést nyert és az egész város területére kiterjed. Énekes János prelátus ezután a katholikus palota felépítésének architektonikus és kulturális jelen­tőségét méltatta. Elismerő szavak­ban méltatta a tervező Waeldner mű­építész egyetemi tanár koncepció­jának nagyszerűségét és a kivitele­ző ifj. Tóth Pál épitész kiváló tu­dását, technikai készültségét, amely­lyel a tervező intencióit minden vonatkozásban valóra váltotta. Olyan vagyontárgyat nyert a pa­lotában az egyházközség — mon­dotta Énekes prelátus — amellyel az utánunk következő nemzedék nagy célokat valósithat meg. Az egyházi elnök ezután ismer­tette a katholikus palota bejára­tánál elhelyezett fehér márványtáb­la szövegét. A táblára mindenek­előtt Szmrecsányi Lajos egri érsek ­főpásztor neve került, akinek kor­látlan bizalma, amellyel az egyház­község tagjai iránt viseltetett, lehe­tővé tette az építkezés tervének megvalósítását. A márványba vésett betűk azt is kifejezésre juttatják, hogy ezt a palotát a nemzeti alapon nyugvó keresztény katholikus népnevelés támogatására és Nyíregyháza vá­ros ékesitésére emelte az egyház. Ezzel is dokumentálni akarjuk — mondotta az elnök — hogy a nyir­egyházi katholikusok ragaszkodó szeretettel és hűséggel viseltetnek városunk iránt, hálás szívvel soha nem feledve azt a támogatást, amellyel iskolaügyünket felkarolta és azt a készségét, amellyel az is­kolai nevelés ügyét továbbra is ránkbizza. Énekes János prelátus ezután rámutatott, hogy a szép palotára azt mondják az egyház hivei: ez a mi házunk, örömmer" hallja, he­lyesli, ha a palotát minden katho­likus a magáénak vallja. Ezután sok nagyfontosságú be­jelentést vett tudomásul a közgyű­lés. Igy örömmel hallották, hogy a Ferenc-rendi barátok letelepedé­sének ügye folyamatban van és Nyíregyházán a katholikus nőneve­lés régóta megoldására váró prob­lémája kedvező fordulattal már a jövő évben a realizálódás stádiu­mába jut. Az angol kisasszonyok május hóban Nyíregyházára érkez­nek és beköltöznek a számukra a napokban megvásárolt Báthory-ut­cai házba, amelyben megkezdik nevelőmunkásságukat. Iskolát és ternátust szerveznek a kiváló tanitó rend tagjai Nyíregyházán. Közép­fokú, gazdasági ismereteket és gyakorlatot, modern nyelvkészséget, zenei tudást nyújtó nőnevelő in­tézet és internátus nyílik meg a Báthory-utcai házban. Az ujabb katholikus nevelésügyi eredmények­hez nagy mértékben hozzájárultak azok az alapítványok, amelyek Petrovics Gyula kanonok, nyiregy­házi plébános, Konthy Gyula dr. Lipthay Jenő és neje nevéhez fű­ződnek. Különösen a Lipthay há­zaspár nemeslelkü áldozatkészsége támogatja az egyházat nágy cél­kitűzéseiben. Az egyházi képviselő­testületi közgyűlés ismételten me­leg óvációval köszönti a jelenlevő Lipthay Jenő gazdasági főtaná­csost. A közgyűlés az elnök elő­terjesztésére az elemi iskolák to­vábbi erősítését célzó határozatokat hoz. Iskolát és tanítói lakást épí­tenek állami hozzájárulással a ki­rálytelki szőlőben, a Jakus-bokor­ban, ujabb tanítói állást szerveznek Nyíregyházán. A róm. katholikus tanítótestület ezzel huszonöt tagú­vá izmosodik. Varga Ferenc igaz­gató egymaga már túlságosan meg volna terhelve a nagy testület igaz­gatásával, ezért elhatározza a köz­gyűlés, hogy a Liptay iskolában Steiner Gyula tanítót bizza meg a vezető tanítói tisztséggel és ebből az alkalomból néki a címzetes igaz­gatói címet adományozza. Meghatóan bensőséges mozzana­ta a közgyűlésnek, amikor Énekes János prelátus az egyház kiváló igazgató-tanítójának, Varga Fe­rencnek érdemeit méltatva tanítói működésének huszonötéves évfor­dulója alkalmából háláját, elisme­rését, köszönetét juttatja kifejezés­re, lelkesen éljenezve a talpig de­rék magyar tanítót, aki — mint Énekes prelátus mondotta — mél­tó utódja Orsovszky Gyulának s aki a múlthoz képest nagy mérték­ben megnövekedett munkakört tölt be, mindenkit hálával és elismerés­sel átható nagy sikerrel. A közgyűlés a tanítói munka méltánylásának fenkölt pillanatai után anyagi ügyek megtárgyalásá­ra tért át. Meghallgatta Komjáthy Kázmér dr. ügyvédnek előterjesz­tését a katholikus palota bevételei­ről és kiadásairól. A jelentésből kitűnt, hogy a palota valamennyi üzlethelyiségét és lakását kiadták. Egy „KékszakáU" ellen tettek feljelentést a nyiregyházi kir. törvényszéken (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi kir. törvényszék területéhez tartozó Fehérgyarmat határában, a Károlyi-tanyán él a »KékszakáIl«, aki nem más, mint a kondás zsámadó: Balog Pál. A számadót gyöngéd érzelmek kap­csolták egy tanyabeli leányhoz, akit azzal fenyegetett meg, hogy éles fokosával teszi el a láb alól. | A leányt megleste, magával von­szolta és bele akarta fojtani a vizbe. Az esetnek csakhamar híre ment a tanyában, ahol azt sut­togják, hogy Balogh más alkalom­mal is erőszakos uton szabadult meg a kéyelmetnlen ismerősöktől, azoktól a leányoktól, akikkel vi­szonya volt. A vizsgálat megin­dult. Nem fogták el Péter Jeni kisvárdai polgári iskolai igazgatót Békéscsabáról jelentik : A mult hetekben az a hir terjedt el a városban egyes lapok közlése nyomán, hogy valamelyik kör nyékbeli csendó'rség 'elfogta és Békéscsabára kisérte a sikkasz­tás büntette miatt a nyiregyházi kir. ügyészség által körözött Péter Jenó' volt békéscsabai, majd kisvárdai polgári iskolai igazgatót, Péter Jenő mint is­meretes, a vizsgálati fogságból Ggyes fondorlattal megszökött és ezért rendelték el ellene az országos körözést. Most hivatalos helyről arról értesültünk, hogy a hir nem fe­lel meg a valóságnak, ameny­nyiben Péter Jenő volt polgári iskolai igazgatót, ki jelenleg is szökésben van, nem fogták el. Valószínűleg ugy került a hir tévesen forgalomba, hogy a csendőrség elfogott egy Péter Jenő nevü rovottmultu egyént, akit a mezőberényi polgári is­kolába történt betöréses lopás­sal gyanúsítanak. Egyébként a Péter Jenő volt igazgató elfogatásáról szóló hirt a nyiregyházi kir. ügyészség is megcáfolta, úgyhogy a megté­vedt igazgató még most is is­meretlen helyen tartózkodik. Kiss Péter esperesplébános beiktatása. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Polgár község róm. kath. közön sége november 28-án nagy ün­nepséget rendez Kiss Péter dr, esperes-plébános beiktatása alkal­mából, amelyet a zárdaiskola fel­szentelése fog követni. Az ünne­pély rendje a következő : 1. Délelőtt 10 órakor a plébá­niai templomban méltóságos és főtisztelendő Dutkay Pál pápai pre Iátus, egri főszékesegyházi ka­nonok, érsekhelyettes ur beiktatja az uj esperes-plébánost. 2. Templomi ünnepség után a »Miasszonyunk«-ról nevezett ka­locsai Iskolanővérek zárdaiskolájá­nak megáldása. Díszebéd : délután fél 1 óra­kor. Növendékek színjátéka : dél­|itán 4 órakor a zárdaiskola nagy­termében. 1 Felakasztotta magát egy húszéves leány (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyírcsászáriból jelentik, hogy Zákány Teréz 20 éves, odavaló leány, szombatra virradó hajnali 3 órakor felakasztotta magát és meghalt. Az öngyilkosságot a pad­láson hajtotta végre, ahol egy fe­jőszékre állva dohányzsinegből négyszeres hurkot kötött magának s annál fogva akasztotta fel magát az egyik gerendára. Az öngyilkos­ságot atyja Zákány János vette észre félóra múlva, de már akkor késő volt. A hatósági orvosi vizs­gálat semmiféle külsérelmi nyomot nem állapított meg, s igy a kir. ügyészség a temetési engedélyt megadta. — Minden szabolcsi úriházban ott lesz a »Nyírvidék« Jubileumi Albuma.

Next

/
Thumbnails
Contents