Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-20 / 264. szám

10 1928. november 146. LicKtenberg Sándor cípöáruháza a Bethlen utcai barakkbó! átköltözött "m régi helyére, a róm. kath. bérpalotába, Zrinyi Ilona utca 1. szám. Őszi és téli újdonságaim óriási választékban bsérkeztek. Divatos anyagból készült kígyó- és nyulbőr cipők gyönyö:ü modellekben. Trottőr cipó újdonságok ! Az ótköltözködés alkalmával üzletemet kibővítettem elsőrendű mérték osztállyal, hol francia és olasz divatlapok modelljei után elsőrendű minőségben készülnek a legszebb estélyi, utcai és luxus cipők. 8875—30 B Kérem önöket, tekintsék a mai napot nem a gyász, de az erőgyűjtés napjának és bízzanak benne, hogy immáron tíz évve.. közelebb jutottunk a magyar feltámadáshoz. Legyen szives Elnök Ur ezen soraimat a gyűlés közönségével közölni. Őszinte tisztelője: / Kállay Miklós főispán. Most l

Jeter Karoly, a KOSSUUI reálgimnázium történelemtanára lép elő és hatalmas retorikai erővel, ellenállhatatlanul meggyőző logikával, minden hallgatót lázba korbácsoló szenvedéllyel ostromolja Trianon bizánci kapuját. Amikor arról szól, hogy ha kell, fegyverrel kényszeritjük ki a revíziót, a több száz főnyi hallgatóság viharos lelkesedéssel ekhózza szavait. Talán nem is • számítottunk reá, de bizonyos, hogy százak és százak tíz esztendővel a világháború rettenetei után is vért, vért kívánnak, ha a gyalázatos hazugságok fellegvárát, a megcsúfoló trianoni szerződést másként meg nem dönthetjük. Péter Károly mindenekelőtt a revíziós gyűlés határozati javaslatát terjeszti elő. A határozat, amely kimondja, hogy a revízió napirendbe iktatását egyenesen, a miniszterelnöktől kéri, a következő: Nagyméltósága M. t erein ök Ur! Kir. MiniszA Nyiregyháza városban 1928 november 18-án megtartott revíziós nagygyűlés a következő határozatot hozta; mivel a Szövetséges és Társult Hatalmak a trianoni békeszerződés megteremtésével figyelmen kivül hagyták a népek önrendelkezési jógát, amennyiben 13,279.516 lelket, vagyis az összlakosság 63.6 százalékát választották el Magyarországtól, anélkül, hogy alkalmat adtak volna nekik arra, hogy kinyilvánítsák a saját véleményüket; mivel Magyarországnak a világháború előidézésében része nem volt és igy a békeszerződésnek ezzel ellenkező megállapítása tévedés, tévesek tehát az összes hozzáfűzött következtetések is; mivel ugy az S. H. S. Királyság, (mint Románia és a Csehszlovák Köztársaság, igénybe vették ugyan a trianoni békeszerződés által nekik juttatott előnyöket, de sohasem teljesítették a békeszerződés ama rendelkezéseit, amelyek kötelességet rónak rájuk, nevezetesen nem teljesítették a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében elvállalt kötelességeiket; mivel az utódállamok uralma alá adott negyedfélmilliónyi magyar nép köztudomás szerint sem vag5

roni sem személyi biztonságot nem élvez, vallási és kulturális életének szabadságában, ősei nyelvének használatában korlátozva van, politikai és gazdasági életében üldözéseknek és elnyomásnak van kitéve és erőszakkal akadályoztatik abban, hogy az anyaországban lakó rokonaival és testvéreivel érintkezzék; miver a oeKeszerzoaes a megcsonkított Magyarországra nézve ugy államéleti, mint közgazdasági és kulturális szempontból elviselhetetlen és tarthatatlan állapotokat teremtett; mivel továbbá a szerződésnek fennállása óta megnyilvánult h&tása ellentétben van a vallás, az emberiesség és az európai civilizáció követelményeivel és immár nyilvánvalóvá lett, hogy a trianoni békeszerződés sohasem lehet alapja a rendnek, békének, kulturális munkának és demokratikus haladásnak; mivel végül a békeszerződés 19. cikke lehetővé teszi annak békés eszközökkel leendő revízióját: mindezekre való tekintettel a Nyiregyháza város közönsége egyhangúan kimondja, hogy szükségesnek és mellőzhetetlennek tartja a trianoni békeszerződés revízióját. Ezen határozatunk értelmében azzal a kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy a trianoni békeszerződés revíziója céljából a szükséges lépéseket megtenni méltóztassék. A határozati javaslat elhangzása után Péter Károly elmondja megrázó erejű beszédét, amelyet több izben szakit meg a spontán lelkesedés izzó lángolása. A beszéd a következő: Magyar Testvéreim ! Igazságért küzdő nemzet letiporva, ha hallgat is, nem adja fel a küzdelmet. És balga az a győztes állam, mely elbizakodottságában ahelyett, hogy békét, boldogságot teremtene, kárörvendő viCSAK ENNYIT MONDUNK! gyorgással, megaláztatással a szerencsétlenség, a bosszú magvát ülteti a legyőzött népek lelkébe. A világtörténelem ezer és ezer pgldája mutatja, hogy pusztulás, vérontás ennek a LON CHANEY VÁMPÍROK APOLLÓ. Hétfőn Kedden Cheplio fiu esete Josepiiine Heklerrei GHARUE CH&PLSfi legújabb 7 felvonásos attrakciója Budapestet is megelőzve kerül bemutatóra id:i legújabb világfilmje Texasi lovag Eery merénylet története 6 felvonásbin Szerdán LON CHANEY Csütörtökön a legnagyobb filmszínész idei első attrakciója v pirók Mis'ztikus történet egy különös emberről 8 felvonásban PARTNEREI: Conrad Nagel, Marceline Oay Csakis felnőtteknek! — é

s a nagy kisérő műsor Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. vége, mely legtöbbször a győz tes fejére száll. Hiszen a látszólagos nyugalom nem mindég a kibékülés jele. Nincs olyan fénysugár, amely a tömeg lelkébe be ne tudna világítani és egy kényszerből hallgató nemzet lelke mélyén tomboló, s kitörésre váró titáni erőket, idegeket tépő' gondolatokat, elfojtott érzelmek viharzását felszinre ne tudná csalni. Csak tettei, egy elkövetkezendő leszámolásra készülő energia gyűjtése sejtetik, hogy a pihenő vulkán belsejében nem halt ki az élet nincs nyugalom, romboló erők lefojtott feszültsége vár a kitörés pil lanatára, s ha igazságot szolgáltatva le nem csillapitják a végsőkig felszított idegeket, eljön az idő, mikor a kétségbeesésbe kergetett és vérig sértett nemzet nem törődve vele, ha megsemmisül is, pozdorjává tör minden korlátot, mely cselekvési szabadságában gátolja. Nagyobb zivatar magvát pedig aligha ismerte Európa, mint amilyet a nagyhataltnak a trianoni békeszerződéssel vetettek Közép-Európa földjébe. Amikor meghallgatatlanul ítéltek milliók felett, jutalmazták a hazaárulást, a kulturális rombolás gonosztevőit és büntették a becsületet, a hazaszeretetet. Meggyalázták az igazság és becsület minden tételét és ezzel bemocskolták önmagukat és kardbojtjukat. Példát adtak az igazság nevében az egész világnak és saját népüknek arra, hogy ne járjanak a becsület, a törvénytisztelet utján, mert tövises uton megsemmisülésbe vezet az, csak az álnok, a ravasz fondorkodás, az árulás, hitszegés, orgyilkosság vezet virágzó mezőkön, munka, áldozat nélkül jóléthez, boldogsághoz a betörők paradicsomába. Szép erkölcstan, melynek első paragrafusát es parancsolatát, aminek címe: hazudj, ott olvashatjuk a szövetséges és társult hatalmaknak a magyar békedelegáció elnökéhez intézett kisérő levelében, mely szerint: »A Szövetséges és Társult Hatalmak, bár kifejezik azt a reményüket, hogy a jövendő Magyarország Európa biztonságának és békéjének egyik oszlopa lesz, a maguk részéről nem felejtik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréseért és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért.« Tehát a békealkotó nagy urak szerint mi idéztük elő a világháborút! Mi magyarok! És mi vagyunk felelősek, mint imperialista állam az egész monarchiáért, még Cseh-országért is, hiszen az is ide tartozott! Miféle pokoli ravasz bűnszövetség hitette ezt el a nagyantant politikusaival? Miféle köd borulhatott azok agyára, akik ezt elhitték? tem A nyíregyházi revíziós nagygyűlés felirata n ország miniszterelnökéhez la már nem kérjük, ma már követeljük a revíziót