Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-16 / 261. szám

% n UJ 1928. november 16. belül nem'engedett a részvénytár­saság anyagi előnyhöz jutni sen­kit sem. Majd ama bizonyos egy vaggon búzáról nyilatkozik a püspök a kö­vetkezőképen : hangversenye — Az igaz, hogy benne van az szombaton a j egy vaggon buza a szerződésben, lf nrnn áh«n !' d e benne va n igy: A bérlő köteles ivoronaoan. éyi t­szta hasznának 40/ o_ át a 1>érb e_ htgtdümirésE adónak (Hajdúszoboszló városnak) beszolgáltatni, amely azonban i oo mázsa buza értékénél kevesebb egyik évben sem lehet. A 12. § pedig kimondja, hogy a létesítmé­nyek a koncesszió leteltévet, vagyis 1981 január i-vel Hajdúszoboszló város tulajdonába mennek át. — Ezek a .létesítmények pedig 1 mil­lió pengőre vannak preaminálva. Baltazár püspök aztán vissza­H——mmmm mmtmmmmmmmmmmmmmm utasítja a részvénytársaságot ért vádakat és hozzáfűzi, hogy a ma­ga részéről semmiféle tárgyalás szükségességét nem tartja észsze­rűnek, ilyen esetekben — úgymond — nincs más mód, mint az igazsá­got a független biróság paüadiu­ma alá helyezni. A részvénytársa­ság a közönség érdekében ezután is igyekszik megtenni mindent. Baltazár püspök nyilatkozata a szoboszlói gyógyímrdö ügyében A hajdúszoboszlói gyógyforrás ismeretes ügye országos hullámo­kat ver és legutóbb az interpellá­ció kapcsán foglalkoztatta a par­lamentet is. Az igy kerekedett vi­tákban különböző beállításokba he­lyezték a gyógyfürdő részvénytár­saságot, melynek elnöke tudvale­vően dr. Baltazár Dezső püspök, a kit annak idején tisztára az a szem­pont vezetett a részvénytársaság összehozásánál, hogy a nagy ter­mészeti kincset magában foglaló "forrás ne maradjon olyan hosszú ideig kihasználatlanul, hanem a gyógyitó forrás áldásaiban minél­előbb részesüljenek a beteg em­berek. A gyógyfürdő körül kavargó vi­tában Baltazár püspök hosszabb nyilatkozatot tett a nyilvánosság számára, amelyben foglalkozik az egész üggyel és reflektál a képvi­selőházban elhangzott beszédekre. A püspök kifejti nyilatkozatá­ban, hogy megvan győződve arról, miszerint sem Hajdúszoboszló vá­ros képviselőtestülete, sem Harjdu­vármegye törvényhatósági bizott­sága, sem Hajdúszoboszló polgár­mestere — semmiféle «visszaélést» nem követtek el. Azonban köteles­sége niégis az elnöklete alatti rész­vénytársaság tisztességét védelmé­be venni, — mondja a püspök — és kifejti nyilatkozatában, hogy a szoboszlói gyógyforrás, mely 1925 október 26-án lett feltárva, csak­nem teljes három évig, vagyis 1 928 juniusáig disznófürdőül hasznosit­tatott. Hajdúszoboszló város csaK állami segítséggel volt hajlandó üzembe venni a gyógyforrást, ezt a nagyszerű istenáldást. Az állam azonban nem volt hajlandó na­gyobb összeget áldozni, mire pró­bálkoztak a nagy tőkével. Ennek sem kellett azonban, miután nem mutatkozott teljes rizikómentes­nek a vállalkozás. Arra gondoltak, hogy a vízszolgáltatás minden pil­lanatban megszűnhet, vagy pedig Debrecenben, esetleg a vidéken hasonló forrást találhatnak. Mikor senkinek sem kellett, Baltazár püs­pök, mint anyai ágon hajdúszo­boszlói, a város iránti szeretettől indíttatva, a kormány helyeslése és buzdítása mellett kisemberekből érdekeltséget hozott össze, hogy «ne vétkezzünk már tovább az ál­dás elpazarlásával Isten ellen». — Hogy Hajdúszoboszló város, mint hivatalos közület milyen rossznak tartotta, különösen a karcagi for­rás feltárása után, a szoboszlói for­rás sorsát, miltatja a püspök által megállapított az a tény, hogy a vá­ros egyetlen részvényt sem jegy­zett, — a közönség sorából pedig mindössze 12.000 pengő értékű részvényt jegyeztek. A kritika a fürdő iránt akkor jelentkezett már, mikor a részvény­társasig egy esztendő kockázatát kiállotta. A részvénytársaság igaz­gatósági tagjai, elnöke, vezérigaz­gatója, ügyésze egyetlen fillér fi­zetést, mellékdijat, megtérítést sem vettek igénybe, sem készkiadásaik­ért, sem fáradozásaikért és ilye­neket nem is állapitottak meg. — ,Sem az igazgatóságon kivül, sem Beszélgetés Szigeti hegedűművésszel, a Bessenyei Kör szombati hangversenyének szereplőjére! Szigeti József szombaton Nyír­egyházára érkezik és este koncertet ad a Koronában. Szigeti József minden koncertje esemény, mert ez a hegedűművész, aki világviszony­latban is a legjobbak sorába tar­tozik, csak egy-két napra jön el minden esztendőben Magyaror­szágra. Szigeti József egész jól beszél -magyarul, de azért néha-néha megáll egy-egy pillanatra. Egy-egy szó nem jut az esiébe és ilyenkor szüksége van a barátjára, aki ott van vele, hogy kisegítse az ilyen kis zavaraiból. / London, Bécs, Moszkva: ezek voltak Szigeti utolsó állomásai. Páris, Monté-Carló, Amsterdam, Brüsszel és Amerika, ez Szigeti jövő műsora. Alig akad ma Európában hege­dűművész, aki nagyobb utakat ten­ne minden esztendőben és akinek nagyobb közönsége lenne a világ zenei kultúrájának legelőkelőbb ál­lomásain. — A legérdekesebb probléma, amely szinte napról-napra foglal­koztat, — mondotta Szigeti Jó­zsef — a rádió. Erős meggyőződé­sem, hogy a rádió egészen átala­kítja az élet képét és ma még be­láthatatlan, hogy milyen _ lesz az uj kultura, amelyet a rádió hoz létre. Eddig a zeneművész egy hely közönségének játszott, a jö­vőben azonban zenéjét hallhatják a világ minden részén. — Itt van például ez a sürgöny. Az elmúlt héten kaptam Bécsben. Egy svéd barátom ezzel ébresz­tett a koncertem utáni reggelen: 1veit aus dem schwedischen lande habe ich ihren rundfunk inr kon­zert erfolg miterlebt lierzCiche griisse kurt witterberg. — Aki ezt a sürgönyt küldte: egyike a legnagyobb svéd zenészek­nek és a Columbia-gyár pályáza­tának a nyertese. Boldog voltam, amikor ez a sürgöny felébresztett másnap és ugy éreztem, hogy ezen­túl ugy kell játszanom, hogy nem­csak a koncertterem közönsége fi­gyel rám, hanem az egész világ hallgat. De nem egyetlen példa ez a svédországi távirat. — Nemrégiben Szegedről írtak nekem levelet és ebben a levélben arra kértek, hogy budapesti hang­versenyemen játszam el Bach Pre­ludes p-durját és Isaye müvét. Két szegedi ember irta nekem ezt a levelet, akik a rádión hallották távoli országokban tartott kon­certjeimen és most eljönnek majd a budapesti hangversenyemre, hogy végre közelről lássák azt a mű­vészt, akiről annyit hallottak és akinek annyi koncertjét közvetítet­ték már rádión. — A jövő évben különben meg egy ujabb elfoglaltságom is lesz. A német kormány most Char­lottenburgban, a királyi palotában felállította a Deutsches Musikin­stitut für Auslánder-t. Ez az in­tézmény a külföldi muzsikusok ne­velésére szolgál és a német kor­mánynak az volt a gondolata, — hogy ezzel ismét olyan szervet léte­í sitsen, amely előmozdítja majd a ' világ zenészeinek a német főváros­ba özönlését. Ennek az intézetnek a. tanárai sorában: D'Albert, Ed­win, Fischer, Walter Gieseking, Furtwángler és én foglalunk he­lyet. — Minden évben néhány hóna­pot Berlinben kell majd töltenem és órákat kell adnom ebben az intézetben. — Minden műsoromon szerepel magyar szerző. Bartók, Kodály, Dohnányi és Hubai nélkül nem tartok hangversenyt. És nincs okom panaszkodni a magyar szer­zőkre. Legnagyobb sikereimet arattam a müveikkel. A következő berlini hangversenyemen Kodály Zoltán hegedű- és gordonkaduó­ját fogom előadni és a rádió inar iekötötte ennek a számnak közvetí­tését. Mialatt ezeket mondotta ozi­getí József, a posta éppen egy le­velet hozott számára. Ebben a le­vélben Bartók Béla közölte vere, hogy egy uj munkáját küldi el számára, amelyet népies iá*icok motívumaiból állított össze. 1 Szigeti József nem beszél .nár jól magyarul, de azért boldog, a mikor Magyarországról beszél és amikor magyar szerzők munkáit játszhatja. Négy napig a román granícsárok kezében Egy békéscsabai hivatalnok álombaillő kalandja. Szomorúan végződött autókirándulás. — A gokrócdnrva szigurancaíőnök és a finom íőhadiagy, aki kiszabadítja és bálba viszi a foglyot Békéscsabáról irják: Izgalmas, változatos, fordulatos és szines filmre való történet, ami itt következik. Valóban tehetséges biró és tehetséges rendező mun­kája, tehát szép is lehet, izgalmas is,léírdekes is: az élet, a sors ren­dezte és találta ki. Ugy esett meg, amint itt következik: Szedoglavicts József békéscsabai fiatal urifiu, aki az Iczkovits-féle autóvállalat tisztviselője, csütörtö kön délután a cége megbízásából egy autóval a biharmegyei Gesztre indult, hogy ott a kocsit egy vevő­félnek bemutassa. Az autón rajta kivül csak a soffőr foglalt helyet, aki a kocsit vezette. Késő délután értek Biharugrára, ahonnan — hogy az utat Gesztre megrövidítsék — az Orosi-pusztán keresztül akar­tak eljutni a Tiszák ősi fészkébe. Budapaittel •gvidőbeti POLA NEGRI 1 mtm^mmmm ww m—m BEREGI OSZKÁR u ií a—n m m j^uLi j • 1 ^uiiw m 1 n —iii> M ' l» I kij > jü wi Mi • »>M i nwm* * / < im > mii nwn»1 EYNAR HANSON A SZEPLŐ TLEN ASSZONY niiiÉinii^^— iiHiinmiiiHiiwiiiwiiii— iimwn 1—ir—rnn —twt" (SZERELEM VÁSÁRA) VAJDA ERNŐ világhírű drámája filmen. VILÁGATTRAKCIÓ. Péntektől a Varoii Saiakáz Moziban. )

Next

/
Thumbnails
Contents