Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-04 / 251. szám

J^ÍRYIDÍK. 1928. november 4. BaiWWIWMlWCglWMIM' JHHUH HI I Wll f Kornnl bőse Egészen bizonyos, hogy minden politikai bonyodalmon tul a közér­deklődés előterében néhány nap óta az a vakmerő nyurga fiatalember áll, aki két nappal a Zeppelinnek a íakehursti hangárból való elin­dulása előtt belopózott az utasszál­lító kabinjába s csak akkor jelent­kezett, mikor a léghajó már messze a nyilt Óceán fölött járt. Három­ezer dollár volt az útiköltség és so­kan a többszörösét is megfizették volna ennek a háromezer dollárnak csakhogy részesei legyenek a Zep­pelin diadalutjának, ámde a lég­hajó befogadóképessége is korlá­tolt és igy sokan lemaradtak. Ami nem sikerült egyes dollármilliomos­nak, azt könnyen és pénz nélkül megtette ez a Terhume nevü fiatal­ember, akinek mindössze az elrej­tőzéstől a léghajó indulásáig ter­jedő két nap éhezésének kockáza­tát kellett vállalnia. Természetes, hogy ilyen kalan­dok hallatára a legnyárspolgáribb gondolkodású ember homlokáról is elsimulnak a felháborodás redői és könnyen hajlamosak arra, hogy Terhume csinyjét sportbravurként, még pedig ötletes bravúrként köny­veljék el. A fiatalember azt mon­dotta, hogy ezen a réven óhajtott olyan világhírnévre szert tenni, amely garantálni fogja biztos állás­ban való elhelyezkedését és remé­nyeiben nem is csalódott, mert a léghajó még többezer mértföldre volt az európai kontinenstől, ami­kor szikratávirat érkezett a fedél­zetre, amelyben a hatalmas berlini Tietz-áruház egy azonnal elfoglal­ható állást ajánlott fel a potya­utasnak. Azonfelül a megérkezés­nél sincsenek kellemetlenségei hi­ányzó útlevele és beutazási engedé­lye miatt, mert a stuttgarti ameri­kai konzul a kikötésnél kiállítja számára a szükséges okmányokat, sőt bürokratikus német hatóságok is eltekintenek ez alkalommal a for­maságoktól és lehetővé teszik szá­mára, hogy a léghajó kabinjából Németország földjére léphessen. Valamikor a tudásvágy és a ka­landorvér kergette ismeretlen vi­lágrészek felé az ifjúságot, ma pe­dig veszélyes és könnyen balul is végződhető vállalkozásokba fognak csak azért, hogy ezen az áron vég­re-valahára egy fbefizetéses állás­hoz juthassanak. Szomorú perspek­tívája azoknak a viszonyoknak, ame lyek az egész világ ifjúságát arra kényszeritik, hogy eredeti hivatásá­tól eltérő módon és eszközökkel igyekezzék exisztenciáját biztosítani Mert hiába igyekszünk beállítani Terhume kalandos utazását egy jól­sikerült csínynek, a vállalkozási kedv egészen 'újszerű és frappáns megnyilvánulásának, a napjainkban annyiszor emlegetett soffőr-tipcis egyéni akciójának, ha lehántjuk a külsőségek mázát, a lényeg nem marad más, mint az a betevő falat kenyér, amelynek megszerzéséért emberfölötti feladatokra és bolond­ságokra is képes a fiatalember. És így van ez Budapesttől New­yorkig és Tokióig az egész vonalon. Kezdve azoktól az eszközöktől, ami­kor erőszak és ököl alkalmazásával kénytelen a régi generáció bűnei­ért ártatlanul bűnhődő uj nemzedék harcolni, hogy a létért folyó küz­delemben biztos pozíciót küzdjön ki magának, egészen a kalandorre­gényekbe illő hős.si iekig, vagy őrültségekig, amelyek közt a határ­vonalat biztosan meg sem lehet húzni. Szomorú kor és szomorú fia­talság, amelynek tagjai csak ugy érvényesülhetnek, hogy nem is egy fejjel, hanem egy világra szólóan kell kiemelkedniük. Hiszen hősünk is évek hosszú sora óta küzd ezért az érvényesülési lehetőségért, mi­után Amerikát már bejárta New­yorktói Alaskáig és az Ővilág föld­jére kellett életének veszélyezteté­sével átjönnie, hogy álláshoz és jö­vedelemhez juthasson. Az utókor talán egyéni kiválóságként fogja elkönyvelni Terhume sikerült csíny jét, de mi, akik kortársai vagyunk és önkénytelenül is kiérezzük a hu­mor mögül a mélységes tragikumot is, egészen más szemszögből és a pesszimizmus fekete pápaszemén keresztül kell, hogy kommentál­juk azt. November 11 én nagy gaztaap lesz Gaál (teszion, Czeltier Jenő, Bsraáíi István jönnek is a fővárosból (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyházának és környékének gazdái nagy esemény előtt állanak. November 11 -én, vasárnap dél­előtt a Gazdaotthonban nagy gazdanap lesz városunkban. — A gazdanapra a fővárosból a gaz­datársadalom több kiváló vezére jön le városunkba. így megérkezik Gaál Gaszton, Czettler Jenő, Ber­.náth István, akik mind felszólal­nak a gazdagyülésen. Kállay Mik­lós dr. főispán, a Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara elnöke lelke­sen támogatja a Gazdanapot elő­készítő akciót és maga is fel fog­szólalni a november n-i nagy­gyűlésen. á teljes siker jegyében indáit meg a nyíregyházi „Hangya" szövetkezet házépítő tőkegynjtési akciéja Hat-nyolc százalékot kamatozó szövetkezeti részjegyek, mint házalapítványi üzletrészek (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nyíregyházi «Hangya» szövet­kezet vezetőségének indítványára julius hóban megtartott évi rendes közgyűlés egyhangú lelkesedéssel határozta el a szövetkezeti ház fel­építését. Bár a szövetkezet itt Nyíregyházán nagy kiterjedésű tag­létszámmal rendelkezik, ez idő óta a nyilvánosság előtt mintha lezá­rultak volna ennék a nagyjelentő­ségű mozgalomnak az aktái. Nem­csak az utóbbi időben nagy len­dületet vett szövetkezeti mozga­lom érdekében, de a szorosan vett esztétika szempontjából is szüksé­gesnek tartjuk ennek a kérdésnek újból napvilágra való hozatalát, mert hiszen városunk egyik leg­forgalmasabb, — legszembetűnőbb helyének rendezéséről van szó. E tárgyban illetékes helyen szerzett információnkat alább közöljük, a melyből örömmel állapítjuk meg, hogy a «Hangya» valóban han­gyaszorgalommal és kitartás­sal munkálkodik azon a nagyjelen­tőségű épületen, amely ha megvaló­sul, büszke öntudattal kell, hogy eltöltsön minden szövetkezeti em­bert, s amely a szövetkezeti moz­^alflhiban rejlő hatalmas erőről fog tanúskodni az idők végezetéig. Illetékes helyen informálódtunk a tervbevett «Hangya»-palota ügyé­nek állásáról, s a következő fel­világosítást nyertük: — Valóban az volt a célunk, PETROVICH SZVETISZLÁV ANOORVOS a Doctor Scháffer című filmben, partnere: EVELIN HOLT Y^S.inház Hét{ő íjj, Yftrosi Sziuhásr. flfozjrö észetes amikor ebbe, a mi szerény anyagi erőnket meghaladó ingatlan-vásár­lásba bocsájtkoztunk, hogy ami­lyen gyorsan csak lehet, felépít­sük szövetkezetünk székházát. Min­ket nem csupán az a cél vezetett, hogy az olyan szépen hangzó «sa­ját ház»-zal dicsekedhessünk, sem az, hogy városunkat egy ujabb, szép modern házzal ajándékozzuk meg, hanem különös súllyal birt jaz a tény, hogy a közelmúltban oly nagy lendülettel megindult szövetkezeti mozgalomnak itt váro­sunkban is ujabb lökést adjunk, hogy módot és alkalmat nyujtsunk mindenkinek egy teremteni tudó, alkotni akaró szövetkezetbe való tömörüléshez. Azt hisszük s remél­jük nem hiába, hogy nem fog akadni városunkban egyetlen olyan fogyasztó polgár, aki legalább egy i o pengős üzletrésszel ne lenne ala­pitója annak a nagyjelentőségű épületnek, amelynek egyetlen hi­vatása : a szövetkezeti mozgalom olymérvü kiépítése, melyből egy egész nemzet gazdasági kulturája és jóléte fog fakadni. Nem frázis ez kérem! Aminthogy minden élő­lénynek, létének fenntartásához, szüksége van oxigénre, éppúgy minden nemzet gazdasági életében szükség van egészséges szövetke­zeti hálózatra. A szövetkezeti moz­galom teljesítményeiről csodákat lehet beszélni. Hogy mást ne em­lítsek, itt van a kis Dánia, ez a szegény, a koldusságig nyomorúsá­gos kis állam, mely szövetkezetei révén ma Európa egyik — gaz­daságilag — mintaállama. Ámde ebben az országban nincs talán egyetlen egy olyan család, amelyik valamely szövetkezetnek ne lenne tagja. De visszatérve a mi ügyünkre — ezideig a terveken dolgoztunk, no meg régi szövetkezeti barátainkkal végeztük az előkészítés munkáját. Eddigi sikereinkből ítélve, jogos reménnyel tekintünk a jövőbe, an­nál iskább, mert olyan keretet ál­lítottunk fel, hogy akciónkban a legszegényebb népréteg is részt ve­hessen. A házalapítványi üzletré­szek 10, 20, 50, 100 és 500 pengő névértéküek s tetszésszerinti meny­nyiségben jegyezhetők. A részje­gyek 6—8 százalékai kamatozó pa­pírok. Mint köztudomásu, a szövet­kezeti részjegyeknek meg van az az előnyük, hogy ha tulajdonosuknak valamely nem várt ok miatt pénz­re van szüksége, a tulajdonában levő részjegyeket bármikor vissza­válthatja a szövetkezetnél. A mai naptól tehát »a nyilvános­ság® előtt is megkezdettük mun­kánkat. Végül meg kell említenem, hogy a közeli napokban az üzlet­részjegyeztető bizottságok is akció­ba lépnek, városunk minden pol­gárát otthonukban fogják felke­resni, hogy ezáltal is közelebb jus­sunk a »rnindenki legyen tagunk« célunkhoz. Ennyit mondott informátorunk. Nemsokára tehát egy büszke és ha­talmas »Hangya«-palota fogja hir­detni Nyíregyházán a szövetkezeti eszme diadalát. keserűvíz gyomor és$ b éltftszt itó fa-atása páratlan. Az Igmándit ne tévesszo ő&mzu másfajta keserű vizzsl I Kipteté aiadenfltt kis ét mj? ü?egbn. Setolfluiir kitrillallt SoBároa

Next

/
Thumbnails
Contents