Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-13 / 233. szám

2 •tKuU-WUtHKJWi J&ÍKÍIVW. sgaaaammi utmumemum waujM*m*um 1928. október 13. beton Részletes táviratok adtak hirt arról a megdöbbentő katasztrófáról, amely az saranyos Prága« egyik főterén történt tegnap délután. Mint ismeretes, egy épülő hétemeletes áruház irtózatos dörejjel öszszeomlott és az álványokon dolgozó munkásokon kivül a téren sétáló járó-kelők közül is többet romjai alá temetett. Abban a percben, amikor e sorokat irjuk, még megközelítő képet sem alkothatunk a halálos áldozatok számáról, de a napfényre került adatokból arra lehet következtetni, hogy az eléri, sőt talán meg is haladja a százat. Amikor minden emberi részvétünk az áldozatoké és az áldozatok hozzátartozóié, nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne mutassunk arra a kézenfekvő szimbólumra, amely szinte önként adódik összehasonlításul és amely a csehszlovák köztársaság felépítésének szervi hibáit tárja elénk. Amint a szakértők megállapították, a tömegkatasztrófát az okozta, hogy az épitkezést gyorsított tempóban hajtották végre és a betont nem szárították 21 napig, amint azt kellett volna. A beton ily körülmények közt nem tudta megszerezni a szükséges szilárdságot és hordképességet. Azonkívül pedig az építkező vállalat nem tartotta be az előirt szabályokat sem, amennyiben ötemeletes felső és egyemeletes földalatti építkezésre kapott engedélyt, holott az épület a föld fölött hétemeletes és a föld alatt kétemeletes volt. Pontosan két héttel a csehszlovák köztársaság megalakításának tízéves jubileuma előtt történt ez a nagyarányú szerencsétlenség, mintegy mementóként arra, hogy a torzszülött köztársaság építésénél sem tartották be a normális emberi ész által megkövetelt szabályokat, kapkodó, farkasétvágyu kontármunkát alkottak, amelynek előbb-utóbb arra a tragikus sorsra kell jutnia, mint a most összeomlott áruháznak. Telhetetlen mohóságukban az osztrák fönhatóság alól kikerült cse hek olyan területek bekebelezésére, • illetve elorzására vállalkoztak, amely sem történelmi, sem néprajzi alapon nem illethette meg őket. Áthágták annak a nagy építészeti hivatalnak íratlan szabályait, amely törvényen kivül helyezte és a lopással egyenrangúnak bélyegezte az indokolatlan területorzást. És amellett megfeledkeztek az építészet legelemibb szabályairól is, hogy tudniillik a különnemü anyagokat szívós kötőanyaggal kell egymáshoz kapcsolni. A cseh köztársaság területén a legnagyobb összevisszaságban élnek egymás mellett a cseh, tót, magyar, német, rutéo és lengyel nemzetek százezrei, de hiányzik az a belső kötőanyag, amely csak egyetlen eszme erejéig is össze tudná őket kovácsolni. Takarékoskodni akartak és ezért megfeledkeztek az együttélés lehetőségének összetartó betonjáról, a kisebbségi jogok lojális megadásáról, holott ha nem ezen a talapzaton nyugszik alkotmányuk, menthetetlenül szét kell züllenie. Ha viszszaemlékezünk a tíz év előtti mozgalmas napok történetére, eszünkbe kell hogy jusson, mint nőtt meg hirtelenében szomszédaink étvágya. Hiszen eredetileg csak a tisztán csehek által lakott területek önállóságáról volt szó, ez volt az a bizonyos ötemelet, amit hivatalosan engedélyeztek. De az uj honalapítók felfedezték magukban a velük legföljebb nyelvi és irodalmi téren rokontótokkal való szolidaritást és most már az Ő sfelszabaditá,sukat« is programmjukba vették. Mindezt pedig betetőzte a színmagyar területek indokolatlan elrablása és ha egy házépítés történetében io hónap alatt jutunk el a befejezésig, akkor egy állam életében talán tíz év az a terminus, amelynek letelte után a szabálytalanul ráhúzott emeletek befognak omlani és megsemmisítik az egész alkotást. A nyíregyházi rendőrség vezetője megújította a kerékpárok nyilvántartására és forgalmára vonatkozó korábbi rendeletét (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Majtényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, a nyiregyázi m. kir. államrendőrség vezetője a kerékpárok nyilvántartására és forgalmára vonatkozó korábbi rendeletét megújította. Az erre vonatkozó hirdetmény a következőkép hangzik: >>1925. évi október hó 3-án 11.167—

19

25- köz. sz. alatti rendeletemmel a kerékpárok rendszámtáblával való ellátását és nyilvántartásba vételét rendelem el. Rendeletemet 7054—1926. köz. sz. alatt 1926. szeptember 20-án s 1927. szeptember hó 29-én megújítottam s ezúttal ismételten meg ujitom s igy az 1928. évi december hó 31-ig érvényben marad. Rendelet. A kerékpárnak a közlekedési 'forgalomban tapasztalt szaporodása, a kerékpáron közlekedők által a közlekedés szabályainak be nem tartása, a közönség személybiztonsága, a közrend és a közlekedés rendje^ iránt tanúsított nemtörődömség következményeként 42.159—1897. B. M. és a 39.820— 1921. B. M. sz. rendelet 38. §-ában biztosított diszcretionális jogomnál fogva Nyíregyháza r. t. város egész területén lévő összes kerékpároknak nyilvántartásba vételét, vázlat és a kormány mögött a váz között -a. vezetésem alatt álló kapitányság által kiadandó egységes rendszámtáblával való ellátását rendelem el s ezért felhívom Nyíregyháza r. t. város összes .kerékpár tulajdonosait, hogy rendszámtáblával el nem látott kerékpárjaik nyilvántartásba vétele s rendszámtáblával való ellátása, valamint rendszámtábla átvétele végett a rendőrkapitányság 25. sz. szobájában a hivatalos órák alatt jelenjenek meg. A kerékpárral való közlekedésre a 42,159—1897. B. M. sz. körrendeletben foglaltak az irányadók. A Nép-, Károlyi-, Dessewffy-, Kossuth-, Bessenyei-kertekben az Erzsébet-ligetben, valamint a Sóstó-gyógyfürdő utjain való kerékpározást eltiltom. Kerékpárra második személyt felvenni tilos. • Aki a rendeletemben foglalt felhívásnak eleget nem tesz, illetve az abban foglalt rendőri tilalmat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s a 39.820—1921. B. M. sz. rendelet 38. §-a és a 63.800—1926. I. M. sz. rendelet értelmében 16 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással fogom büntetni. Ezen rendeletem 1928. évi december hó 31-ig marad érvényben.« — Passepartoukat olcsó árban készít a Jóba-nyomdakönyvkötészete, Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Telefon 139. 1 • EDNA PURV1ANCB • 1 AZ APOLLÓBA* HÉTFŐM CHARL1E CHAPLIN elvált felesége játsza a főszerepet BALKÁN HERCEGE 1 cimü udvari történetben, mely a „Koenigsmark" testvérfilmje. - • - - . • AZ APOLLÓBAN KEDDEN B . cafe CHARL1E CHAPLIN elvált felesége játsza a főszerepet BALKÁN HERCEGE 1 cimü udvari történetben, mely a „Koenigsmark" testvérfilmje. - • - - . • mm

mwT Péntakfli OBtk I napiul 3 részes kalandor film Idahó, a veszélyes zóna Kalandor történet 15 f«jesetb«. HALTON HAMILTON a leghíresebb bravur»»iné*s«el a főscerepbea. MHtHIMMIMMnHBHMHHBMMMaMMnna Szombat Vasárnap LUCIANO ALBERTINI RINALDQ A BILLINCSTÓRÖ (A legyőzhetetlen kalandor) Egy vakmerő férfi bravúros kalandjai 0 felvonáson keresztül *« a ragyogó klaérő afiwy. Ní«dá««k kednta: f * • 'qen fontos

! ^^ 0 5" felirattal van ellátva és csak eredeti ,,Baver"-csomagolásban topható. — Ügye'jen erre! A város bérbeadta a Véső-utcai házát «Nyirvidék» tudósitójától). A Véső-utca 4. számú házas belsőséget a város megvásárolta. A volt tulajdonos, Weinberger Simon kiköltözik az eladott házból és most a város a házat bérbeadta. Özv. Láczay Szabó Gusztávné vette ki a város házát négy esztendőre, évi 3000 P bérért. Gazdát cserélt az egyik Buza-téri árusító pavillon {A «Nyirvidék» tudósitójától). A Buza-téren Róth Mór árusító pavillonjának bérlete lejárván, a város ujabb árlejtést hirdetett. A megejtett tárgyalás eredményeként a pavillont a legtöbbet ígérőnek, Weiszhausz Jenőnek évi 450 pengőért bérbeadták. A Koronában már csak ideiglenesen adják bérbe az üzlethelyiségeket (A «Nyirvidék» tudósitójától). A város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén Szentpétery Endre tanácsnok a városi tanácsnak több jelentős javaslatát terjesztette elő, amelyeket a közgyűlés rendre magáévá tett. Ilyen volt a Korona épületében megüresedett Auspitz-féle üzlet bérbeadása is. A képviselőtestület kimondotta, hogy kifejezetten ideiglenesen adja bérbe az üzlethelyiséget Wasserman Sámuelnek háromnegyed évre. A határozat indokolásául szolgál az a körülmény, hogy a város a Korona épületét rövidesen átalakíttatja és igy hosszabb időre nem adhatja ki egy helyiségét sem. A város gondozás alá véteti a kiuzsorázott földeket (A «Nyirvidék» tudósitójától). A város költségvetésének tárgyalásával kapcsolatban a szakosztályokban sok életrevaló és a takarékosabb gazdálkodás szempontjából figyelemre méltó javaslat hangzott el. Ezeket a javaslatokat a képviselőtestület el is fogadta és most már a javaslatok végrehajtásáról kell gondoskodni. A képviselőtestület a takarékossági javaslatok egyikét, a mely a városi földek jövedelme zőbbé tételét célozza, máris végrehajtja a város. A kisebb parcellákat bérlők rend szerint elhanyagolták a föld trágyázását, minthogy amúgy is csak egy esztendőre bérelték a földet. Most több olyan földterületet, a melyet igy kiuzsoráztak a bérlők, hosszabb időre ad bérbe a város és a bérleti feltételek közé beiktatja annak kötelezettségét, hogy a földterületet gondosan trágyázni kell. Igy történt két bolgárkertészetre kért földterület bérbeadásával. Petrovics Márton bolgárkertész az orosi úttól északra a köztisztasági telep mellett 32 hold földet kap bérbe, magyar holdanként 80 pengő évi bérért, Nonovics András bolgárkertész pedig a Mintakert alatt elterülő földekből kap 28 holdat bérbe. Az első három évben 60 pengőt, a második három évben évi 80 pengő bért fizet. Különösen ez a terület nevezhető kiuzsorázott földnek, mert itt voltak hosszú időn át kisebb parcellák.