Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-10 / 230. szám

2 J^VÍRYIDEK. 1928. október 110. Házszabályrevízió és közgazdaság Irta: Br. Almásy László, az egységespárt .ügyvezető elnöke A magyar közvélemény általá­nos érdeklődéssel tekint a parla­ment őszi tárgyalásai elé. Amint köztudomásu, a képviselőház el­sősorban a házszabály-revízióval akar foglalkozni, amelyet az egy­ségespártnak e célból kiküldött bi­zottsága készít elő. A házszabály­revízió a parlament tárgyalásainak érdekében készül, természetesen, a szólásszabadság megvédelmezé­sével. A magyar parlamenti házszabá­lyok mindig közfigyelem tárgyát képezték; különösen a régi idő­ben, az ellenzék, rendkívül heve­sen védelmezte azoknak érinthet­lenségét, mert hiszen a kérdés szorosan összefüggött a magyar alkotmány lényegével. Mikor Ausztriával közösségben éltünk, a házszabályok érinthet­lenségét, a közvélemény előtt, könnyebb és hálásabb feladat volt megokolni és védelmezni. Ma azonban más a helyzet. Egy nemzeti kormány és a nemzet összes társadalmi osztályának kép viselőiből alakult parlament sem­miféle idegen érdeket nem köte­les tekintetbe venni, csak a ma­gyar nemzetnek mindenekfelett álló közérdekét. A házszabályrevizió az érdeklő­dés homlokterében áll, azonban a nemzetre vonatkozólag leglényege­sebbek a közgazdasági kérdések. A nemzetgyűlés és az ebből ala­kult kormány működése, a közgaz­dasági élet fundamentumait le­rakta, az önálló magyar nemzeti bankot felállította, az állami költ­ségvetés egyensúlyát helyreállítot­ta, a pénz értékét állandósította, mindezek olyan alapvető tényke­dések, amelyek bizonyítják a to­vábbfejlődés lehetőségét. Mindennek alapja volt a jó kül­politika, az állami élet rendezése, a vagyonnak és a jogok gyakorlá­sának biztosítása. Ezeken épült fel a szanálás, amelynek keresz­tülvitele által értük el az itt vázolt eredményeket. A nemzetgyűlés akkori munkás­sága 16 órás ülésekben biztosítot­ta a szanálás alapjául szolgáló törvénycikk megalkotását és a külföld is arról győződött meg, hogy az immár nyolcadik évében levő kormány — a külföld összes kormányainál régebbi kormány — stabilitásában erős értéket képez és legnagyobb részben erre volt visszavezethető az újraépítés le­hetősége. Bethlen István gróf okos külpo­litikája, az országnak a romokból való újra építésénél megnyilatkozó kormányzati bölcsessége, a fejlő­dés szempontjából alapvető volt. Senki sem állithatja azt, hogy már minden megtétetettt, amire az országnak szüksége van. Meggyőződésem szerint, csak a fundamentumok lettek lerakva, amelyre egy egészséges közgazda* sági élet lefektethető. És még igen sok a teendő. Vasutaink, közutaink fejlesztése s a földmivelés terén a feladatok hosszú som áll előttünk és külö­nösen arra kell törekednünk, hogy a már annyira igénybe vett, jófor­mán, teherviselő képességét meg­haladóan megterhelt ország lakó­sainak az adóterhei könnyittesse­nek, enyhittesenek. Az újonnan kinevezett pénzügy­miniszter a gyakorlati élet embere, ellensége a bürokráciának és is­mervén az adózó közönség súlyos terhét, nem fogja kivánni az adó behajtását ott, ahol az adó behaj­tása nagyobb költséggel jár, mint a zaklatásokkal behajtott adók ér­liífc* « tárén viseli a nép érdek** és törekvése az, hogy ennek terhén könnyítsen. Az egészséges pénz­ügyi politikának az egészséges köz­gazdasági politikával kell párotul­nia és ma, amikor az állam gazda­sági élete már rendezve van, leg­főbb teendő a nép közgazdasági életének szanálása, mert a szaná­lás csak abban az esetben egész­séges, hogyha az állami költség­vetésnek szanálása nem jár a köz­gazdasági élet megterhelésével. A kormánynak és a kormány­pártnak főtörekvése különösen az alsóbb társadalmi rétegek kulturá­lis és vagyoni jólétének emelése. A magasabb társadalmi rétegek is belátják, hogy a mult tanulsá­gai alapján, a legelső feladat az alsóbb néposztályok szociális és kulturális jólétének fokozása. Erre kell törekednünk s akkor tudunk egy valóban állandó és biztos alapot teremteni nemcsak az ország újra építésére, de mind an­nak visszaszerzésére is, amit elve­szítettünk. áz iskola állítására kötelezett érdekeltségek huzavonája miatt még sok analfabéta fog felnőni Szabolcsban Mikecz István alispán jelentése az iskolábajárás akadályai­ról, az iskolák faültető akciójáról, a háziiparról és nép­/ könyvtárakról (A «Nyirvidék» tudósítójától). Mikecz István alispán félévi je­lentésének itt közöljük az iskola­ügyre vonatkozó érdekes részét: A félév folyamán (1928. május i-től október i-ig) az iskolák mű­ködését semmi sem gátolta. Mint az 1928. julius 12-én tar­tott vármegyei közigazgatási bi­zottsági ülésben a kir. tanfel­ügyelő a vármegye népoktatásügyé­nek erős fejfödését, izmoso­dását jelentésében feltárta, joggal tölt­het el a remény, hogy vármegyénk népnevelésügye, annak az utóbbi időben egyre fokozódó erős fejlő­dése teljes sikerre jut. Erre a fejlődésre igen nagy szükség van, mert a tankötelesek számának Kik játszanak az Apollóban legközelebb? LTfl ridM a cigánybáró főszereplője HARRY HALM ,,A magyar rapszódia" főeeereplóje LOV1S LERCH „A szerelmeskedés" fösser^lője MARIETTA AZ ÉLET KIRÁLYNŐJE c. filmben. MARIETTA AZ ÉLET KIRÁLYNŐJE c. filmben Ma utoljára Ma utoljára ITEL A DNYESZTER OLGA CSEHOTA hatalmas attrakciója. Szerdán LTA mARA Csütörtökön idei legújabb „ speciális" attrakciója MARIETTA AZ KIRÁLYNŐJE Egy bájos hollandi leány szerelmi kalandjai a világ körül 0 felv, é» < fény burlmk wűmp Előadások kezdete: 5, 7 é« 0 órakor. ugyszólva ugrásszerű emelkedése még igy is igen sok gondot okoz, abban a tekintetben, hogy a lépten-nyomon előálló zsúfoltság megsz üntettessék. Az iskoláknak legutóbbi félévi jelentésemben említett tulnépes­sége igen kevés kivétellel, ujabb és ujabb tantermek építésével már orvosolva lett, csak 1—2 esetben javíttatott a helyzet oly módon, hogy az uj tanterem építéséig megbízott tanító beállításával ideiglenesen felváltó oktatás al­kalmaztatott. Az iskolázás ügye tehát e helyeken is biztosítva van. Súlyos a helyzet az előbbi félévi jelentésemben kimutatott 23 ér­dekeltség : iskola megszervezésé­nek ügyénél. Ezek közül még csak a büdszentmihályi gróf Dessewffy féle birtok Paulaliget tanyáján épült fel az 1926. évi VII. t.-c. alapján elrendelt érdekeltségi is­kola. Az iskola állítására kötelezett többi érdekeltség húzza, -ha­lasztja az iskolák szervezési ügyét. Minden fel arra mutat, hogy az érdekeltek a törvény által kije­lölt hatósági építkezésre kénysze­ritik az ügyet, ami anyagilag na­gyobb megterhelést fog maga után vonni. Az a fájdalmas dolog, hogy e birtokon levő tankötelesekből a létesítendő iskoláik felépítéséig igen kevés jut el iskolába, a nagy távolság miatt. A fuvarral való beszállításra köteleztetés sem bizonyult sikerre vezetőnek. E területek miatt még jelen­tékeny számú analfabéta fog felnőni a vármegye területén addig, amig az 1926. évi VII. tc. idevágó rendelkezéseinek érvényt _lehet szerezni. A birtokokat terhelő érdekelt­ségi iskolák leszámításával a len­dületes fejlődést az is elősegíti, hogy a tantermek szaporításával állandóban fogy az osztatlan is­kolák és növekedik az osztott és részben osztott iskolák száma, ami az oktatási érdekek szempontjá­ból kívánatos is. Az oktatás eredményessége szempontjából kí­vánatos az is, hogy az ugyanazon községben működő iskolák coope­rációba hozva, jobban meg tudja­nak felelni tanítási feladatuknak. Az elemi iskolák munkájának nem ishierése a lakosság részéről gyakran nyilvánult meg a beisko­lázásnál bizonyos ellenállásban, de felvilágosításokkal igen kevés ki­vétellel mindenütt megszűnt ez az ellenállás. W ' 1 1 A rendes iskolábajáratásnál a ritkás tanyarendszer sok aka­dályt gördít. A vármegyénkben a rendes is­kolábajárás tekintetében a nehéz­ségek aránylag legjobban legyőz­hetők a homokos talajú területe­ken s aránylag kevés területen ta­lálkozunk e tekintetben nehéz aka­dályokkal csakis ott, ahol a talaj kötött, mert esős, sáros időben a zsenge korú gyermekek nem tud­ják a nagyobb távolságra fekvő iskolát nap-nap után megközelite­ni. Azért erre a körülményre az uj iskolák helyének megválasztásánál nagy gond fordíttatott. A vallásos élet ápolását is előmozdították az uj iskolák. Ott, ahol templom nem volt a községben és számos tanyán, isten­tiszteletre is alkalmas módon épül­tek az iskolaépületek. Az uj iskolaépületekbe az isko­lánkivüli népmüvelés is fellendült, analfabéta tanfolyamok szervez­tettek és igy a tanyák népe bevo­natott az erősen fejlődő kulturtan­folyamba, különösen a nemzeti ön­tudat ápolásával. Az uj iskolák, fő­ként a nagyon is kulturálatlan te­rületeken létesített tanyai iskolák telke, kertje befásittatott. Az isko­lák udvarai árnyas, hpsszuéletü fákkal lettek beültetve, a kertek legjobb fajtájú nemes gyümölcs­fák nemes ojtások utján szapori­tassanak az egész környéken. A gyermekek megtaníttatnak a fák ápolására, nemesítésére és az élőfa szeretetére nevel­tetnek. Élőkerités, díszcserjék nevelése, kerti növények, vetemények ápo­lása erősen hozzátartozik a tanyai iskolák munkájához.

Next

/
Thumbnails
Contents