Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-02 / 223. szám

« • júíwmm, .^ccuy ^^wfi^v'B/eMÉius^»tstíp^jesi^w^m^^^i!^: u&'y^M . m&zsKZKsesa tmi 1928. október 2, WBozsssamiűiiMMm xaaozmTtfitfKV* Országos Kamara Színház. Igazgató: Alapi Nándor. fMüsor.^ Október 1. Hétfő. Dárió Nicodémi: A kis senki. Vígjáték 3 felv. Október 2. Kedd. Wilde Oszkár: Bunbury. Köznapi komédia 3 felv. Fordította: Karinthy Frigyes. Október 3. Szerda. Tolstoj Leó centennáriumára: Az élő halott. Szinmü 4 felv. Október 4. Csütörtök. Szenes Béla: A buta ember. Vigjáték 3 felv. Előkészületben: Öltöztessük fel a mezteleneket, A házasságok az égben köttetnek, Rosmerskolm, Az ördög cimborája, X. Y. Z. Pénztárórák 9-től fél l-ig, délután 3—5 óráig a Jakabovits Fanny dohánytőzsdéjében, este 7 órától a színháznál. Az ezredes. Kedvező auspiciumok között kezdte meg nyíregyházi előadássorozatát az Országos Kamara Színház. Szombaton félház mellett ugyan, de lelkes közönség előtt játszották el Herczeg Ferenc 3 felvonásos vígjátékát : Az ezredes-t. Alapi Nándor igazgató a címszerepben excellált, s pompás humorával, első felvonásbeli groteszk öltözékével sokszor harsogó kacajt csalt Ifi a közönségből. Herczeg Ferenc sziporkázóan szellemes humora eredeti, hamisítatlan zamatjával hatott a kitűnő együttesben, amely simán pergő, akadálytalan összjátékot produkált A régi ismerősök : Mágori' Dóra, Miskey Józseí, Ihász László, Witt Erzsébet a régi rutinnal játszottak, míg az ujak közül Gyarmathy Anikó és Ditrói Ica fognak a közönség §zivébe férkőzni. Vasárnap délután Molnár Ferenc A doktor ur című 3 felvonásos bohózatát, este pedig a jubiláns szerző Játék a kastélyban cimü 3 felvonásos anekdotáját adták élénk érdeklődés mellett, nagy sikerrel. Ma este Dárió Nicodémi A kis senki cimü 3 felvonásos vígjátékát adják Mágori Dóra, Gyarmathy Anikó, Witt Böske, Bíró László, Bánhidy László, Miskey József, Kováts Antal, és Ihász László szereplésével. Holnap a Bunbury megy, Wilde Oscar darabja. Ballag Haga Jánosi a Nyíregyháza környékét fosztogató tolvajbanda vezérét két fegyházra, Pálóczí ándrást hét ítélte a nyíregyházi kir. fél évi á cigányokat felmentették és szabadlábra helyezték. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyíregyháza környékén az utóbbi években sorozatos betöréseket és tolvajlásokat követtek el. Nyilvánvaló volt, hogy a város közelében nagyarányú tolvajbanda működik. A nyár folyamán a csendőrök és a nyíregyházi államrendőrség emberei ártalmatlanná tették a bandát és kétségtelenül megállapították, hogy a banda vezére Hága János és orgazdája Pálóczi András, aki különben egy sertéslopásban is részes volt. Velük együtt egész sereg cigány került akkor a csendőrség kezére és a kir. ügyészség fogházába. Most volt a monstre per tárgyalása. Egész sereg tanú vonult fel és a bizonyítási eljárás során kitűnt, hogy Haga János már két izben büntetve volt lopás miatt. A bíróság a visszaeső bűnöst két és fél évi fogházra ítélte a sorozatosan elkövetett lopásokért. Pálóczi András orgazda 6 havi börtönt kapott, amelyet azonban a vizsgálati fogságban eltöltött idővel kitöltöttnek vett a bíróság. A bünperben vádlottként szereplő cigányokat felmentették, mert nem bizonyult be, hogy közvetlen részesek voltak a tolvajlásokban. Annyi bizonyos, hogy amíg Haga János és társai a fogházban voltak, megszűntek a sorozatos lopások Nyíregyháza környékén és a volabbi falvakban. rancsolja. — Kívánságunk nem' egyes emberek vagy elszigetelt csoport kívánsága, hanem az ország minden komoly vadászának régi óhaja, amelynek teljesítésétől sok és szép eredményt várunk. lég nem találták meg azt a szekerest, aki összeütközött a Tokaji sitoi Batfa Béla motorkerékpárossal. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A napokban történt, hogy Batta Béla nyíregyházi motorkerékpártulajdonos Tokaj felől jött Nyíregyházára. A városi sorompótól mintegy egy kilométerre találkozott egy vele szembe érkező szekérrel. Az egylovas kocsi szabályszerűen kitért és a motorkerékpár szabályos távolságra igyekezett mel lette elsurranni. Mikor a szekér mellé ért, a ló leugrott és a szekér összeütközött a motorkerékpárral. Batta Béla lezuhant a kerékpárról egy kőrakásra és jobb alsó karja eltörött. A motorost bevitték az Erzsébet kórházba, a szekeret pedig keresi a rendőrség. a kell a vadállományt. — Be keli vezetni a vadászvizsgát. mar a yen a Diadalban. Vadászatokon mindig voltak balesetek, de sohasem történtek ezek oly sorozatos egymásutánban,mint mostanában; komoly férfiak már sokszor tárgyaltak e szerencsétlenségekről és mindannyiuk nézete akként alakult ki, hogy az inditó ok esetről-esetre a meggondolatlan könnyelműség. A régebbi időkben — megfelelő törvények hijján — szigorú társadalmi szabályok voltak érvényben és azokat be kellett -tartania annak, aki társas vadászatokon )részt kivánt venni. A háborús és a konjunkturális idők ezt a helyzetet felborították. A vagyonok eltolódása révén, olyan elemek tódultak be a vadászatba, akiknek még a legszükségésebb alapismeretük sem volt meg. Mint játékszerrel bántak a puskával, töltényeiket ugy készítették a roppant erős füst nélküli porokkal, mint hajdan a nagyon sokkal gyöngébb füstöseket. Nagyon természetes, hogy ez mind súlyos következményekkel járt, puskáik elromlottak, szétrobbantak, s baj, baj után következett. Mig a vadász társadalom az országcsonkitás után szerte szóródott és erejét vesztette, a felszínre került uj vadászok hihetetlen pusztítást kezdtek. Ennek a pusztításnak nem rosszakarat volt az alapja, hanem ismét a tudatlanság és a konjunkturális idők okozta könynyelmüség. Halomra lőttek minden állatot, melyet elébük hozott a sors. Nem törődtek a holnappal, hiszen ők a ma poharát itták. Nagyon természetes, hogy ez a gazdálkodás azután csaknem végső veszélybe sodorta a vadász ügyét. De ezzel a fékeveszett vadpusztítással nemcsak a vadászatnak, vagy a vadászoknak okoztak roppant kárt, hanem mert az élő vagy lőtt magyar vad a külföldön igen keresett áru, súlyos kárt okoztak az ország közgazdaságának is. Egy télen lőtt nyúlért a német piac a mult évben 4—5 pengőt fizetett. — A fentiekben csupán két szempontból világítottuk meg a vadászat mai helyzetét. Ez a két szempont is elegendő azonban arra, hogy meggyőződjünk arról, miszerint a vadászatban a közérdek igen jelentékeny és ezért felette kívánatos, hogy az arra hivatott hatóságok a vadászat ügyeivel foglalkozzanak. Kívánjuk megvizsgálását annak, hogy a vadászati jegyért jelentkező egyének birtokában vannak-e azon ismereteknek, — melyeket egyenesen megkövetel a ma már igen előre haladott fegyver és lőszer technika ? Tudják-e mily nagy fokban felelősek vadászatokon társaikkal és alárendeltjeikkel szemben ? Foglalkoztak-e egyáltalán a vad telepítésével, megóvásával, nevelésével. Avagy röviden: komoly vadászok-e érdemesek-e arra, hogy vadászati engedélyhez jussanak? Ezekkel a kívánságainkkal nem óhajtunk senkit sem kizárni a vadászatból, hanem azt akarjuk elérni, hogy a vadászok a vadászat komoly felfogására kényszerittesenek. Legyen egyszer már vége a közelmúlt oly sok szerencséüenségének s tanuljuk meg, hogy a vad: nemzeti vagyon s azzal ugy kell bánnunk, mint hazánk mai súlyos gazdasági helyzete kívánja: és pa- 1 A íérfidivat jövője. A modern kor divatosan öltözködő férfiainak nagy súlyt kell helyezni arra, hogy öltözékük, mindenkor az alkalomnak megfelelő legyen. Ne a formák s színekkel való különcködésre fektessük a fősúlyt, mint a párisi közönség (a felső tízezret kivéve) teszi, hanem vegyük tekintetbe mintaképnek a mindig szolid eleganciával öltözködő londoni gentlemant. Egy séta a Strandon, látogatás a színházba, klubba, s egy kis betekintés az angol családi életbe, már némi képet nyújt az igazi uri öltözködésről. A rikító színek helyett kellemesen hat ránk az a jóizlés amely itt a ruházat helyes összeállításában nyilvánul. Kalap, ruha, cipő, ing és nyakkendő mind összhangban van. A készülődések az őszi idényre már befejeződtek. Az előkelő angol szokásnak megfelelően, a változások az egyik évről a másikra nem jelentékenyek. Azonban éppen a kis jelentéktelennek látszó újítások azok, amelyek az angol divatban a finom izlést, mely mégis a legnagyobb vonzóerővel bir, jellemzik. Az uj őszi divatban leginkább feltűnik, hogy az utóbbi évek túlzásai letűnnek. A szélesbitett vállak, a legömbölyített ujjak helyett visszatérünk a természeteshez. A vattának kisebb szerepe lesz és nem tudják be bűnnek, ha a természetes lecsapott vállat nem teljesen egyenesre tömik ki. A túlzottan bő formák helyett több az izlés a ruházatban. Nem a különcködések túlzása az elegáns, hanem az ízlésnek a formában való érvényesülése. Egyszóval a «vonal» az,, amit a szabómüvészeknek esetről-esetre egyénileg meg kell találni, mert elérkeztünk ahhoz az időhöz, mikor divat és izlés egyet jelent. A kihajlás hosszúsága, a sokak által fontoskodással hangsúlyozott gombok száma másodrendű tényező, ez az egyéniség helyes tekintetbe vételével önmagától adódik. A hosszú kabátok és a túlzottan bő nadrágok már a multaké. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy erős az irányzat arra. hogy a nadrágoknál a már több mint husz év óta divatos felhajtás eltűnjék, de ez egyenlőre még a jövő zenéje. A formának megfelelően diszkrét minták és szinek: jellemzik az uj angol szöveteket. Újra fődivatszin a kék, mely sokszor a feketét helyettesíti. Nagyon sokat fogunk látni a zöldes árnyalatban, mely a nem karcsú alakoknál különösen előnyös hatású. ' Az ember, mint mindenben, — ugy a divatban is mindig ujabbat és jobbat kiván a meglevőnél, de a régi megunt dolog, legyen az bármi, a feledés homályában a ked ves emlékek közt szerepel. A jövőbe senki sem lát és nem lehetetlen, ihogy a XIV. Lajos korabeli öltözékek, a divatos túlzások hatása alatt, ismét divatosak lesznek. Ezáltal Etienne ismert mondása a divat terén is igazolást nyerne: «on revient toujours á ses premiers amours». — a stnger rarrófény bármely varrógépre utólag felszerelhető — praktikus es kíméli a szemet! — Kérje annak gyakorlati 1: Tjtatisát Singer varrógép fíóküzJt., Vay Ádám-u. 2.