Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-07 / 228. szám

4 fáimimiL V 1928. október 7. hogy miként oszlik el a szükség­let és a fedezet, később, a rész­letes tárgyaláson mutatta ki, de Riár az általánosság részben fog­lalkozott a nagyobb tételekkel. Nézzük előbb a szükséglet főbb tételeit: Illetmények 722.825 (37.980/0)., kölcsönök tőketörlesztése 383.000 (14.590/0), kölcsönök kamattör­lesztése 139.800 (5.320/0), várme­gyei hozzájárulás 136.700 (5.21 o/ 0), nyugdijak 107.000 (4.80/0), épüle­tek karbantartása 82.000 (3.120/0), fogatok, jármüvék 80.000 (3.05 °/o) rendőrségi hozzájárulás 58.000 (2.230/0), föld és házadótartozás 42.000 (1.60/0). A fedezet főbb tételei: Jövedék ágazatai (fogyasztási adók) 531.350 (20.230/0), községi pótadó 379.550 (14,460/0), föld­bérjövedelem 332.580 (12.660/0), ál talános kereseti adó és alkalma­zottak kereseti adója 331.718 (12.340/0), forgalmi adó részesedés 210.000 (80/0), epületek bérjöve­delme 194.410 (7.40/0). Az alapok költségvetésének főbb adatai : A költségvetéshez csatlakozik az alapok költségvetése is. Itt a fő­tételek a következők : Nyugdijalap 118.854 pengő. Itt a város hozzájárul 83.625 pengő­vel. Kövezet vám alap 157.300 pen­gő. Ebből az alapból jut a város háztartási pénztárának 69.963 pengő. Testnevelési alap 27.220 pengő. Itt a város házipénztára járul az alap költségvetéséhez 22.200 pengővel. Közmunka alap 38.779 pengő. Ebből az alapból jut a város há­zipénztárába 9982 pengő. Az üzemi R.-T. költségvetése 645.290 pengő. A város gazdálkodásának elvei Csekkentették a tisztviselőilletményeket A költségvetés általános ismer­tetése után Szentpétery Endre ta­nácsnok ismertette a szakosztá­lyok által a képviselőtestület elé terjesztett javaslatokat, amelyeket egytől-egyig elfogadott a képvi­selőtestületi közgyűlés. Ezek a következők : A képviselőtestület a tisztvise­lői illetmények tekintetében az 1928. évi költségvetésben felvett tételeket tartja olyanoknak, ame­lyeket a városi tisztviselők cs al­kalmazottak életszínvonalának fenntartása érdekében továbbra is szükségesnek tart megadni. Ezen­túl azonban több illetményt nem adhat a tisztviselőknek cs ezért a kinyomtatott költségvetés­ben felsorolt tételeket csak bizonyos redukcióval fogad­ja el. Érintetlenül hagyja a fizetést, a pótilletményt, hadi és családi pótlékot és a lakáspénzt, ijem érinti az alapilletményeknek kor­mányhatóságilag eszközölt mult évi 10—15 százalékos emelkedését, valamint az egyes tisztviselőknek a betöltött szolgálati idő alapján történő fokozatos előlépését, azonban az állandó jellegű meg­bízás alapján élvezett átalány­összegeket általánosságban mint­egy 40 százalékkal mérsékli és az e cimen előirányzott 39.720 pen­gőt 12.192 pengővel 27.528 pen­gőre redukálja. Bilire fordítják a megtakarításokat ? Az igy felszabadult összeget a'l képviselőtestület az Árpád-utcai óvoda felépítésére fordítja, és ennek építkezési költségei egy ne­gyedrésze cimén felvesz a költség­vetésbe most 10.500 pengőt, a hősök szobrára előirányzott költ­séget pedig 1600 pengővel 4600-ra emeli fel. Az uti számláknál az eddigi készkiadásos rendszerről át keli térni az állami rendszerű napidi­jakra. Az apróbb parcellákat, amelye­ket eddig nagyon elhasználtak és nem tápláltak, igyekezzék a tanács hosszabb ideig tartó kishaszonbér­letekké alakítani és a bérlőktől a föld táplálását követelje. A fogatokra, illetve jármüyekre előirányzott 80.000 pengő kiadási tétel mérséklésére terjesszen elő a tanács részletes javaslatot. A természetben való szolgáltatás végleg megszüntetendő. A szegőd­vényesekvényesek, a majorkerti üzem alkalmazottainak számát re­dukálni kell. A szemétfuvarozásra vonatkozó­lag kössön a tanács szerződést va­lamelyik vállalkozóval. Vigalmiadó visszatérítés ezentúl szigorúan csak a képviselőtestület határozata alapján adható, kivé­teles esetekben. A közmunkaváltság részesedés felemelése tárgyában kérelem ter­jesztendő a vármegyei törvényha­tósághoz. Dr. Kováck Elek e tárggyal kapcsolatban rámutat arra, hogy a községek részesedése, a várme­gyei állandó választmány javaslatá­nak határozattá emelkedése esetén mindössze 10 százalék lesz a vár­megyei törvényhatóság 90 százalé­kos részesedésével szemben. A köz­ségek ilyen körülmények között vagy nem tudják fenntartani az útjaikat és műtárgyaikat, vagy más forrásokból kell, hogy ezeket a kiadásokat fedezzék. A képviselőtestület javaslatára elhatározza, hogy amennyiben a törvényhatósági bizottság az állan­dó választmány indítványát elfo­gadja, a város jogorvoslattal él és a Közigazgatási Bíróságnál ke­resi igazát. A költségvetést a képviselőtes­tület általánosságban elfogadja. A részletek tárgyalás előtt Bencs Kál­mán dr. polgármester nagy figyel­met keltő deklarációt tesz, amely­ben megvilágítja Nyíregyháza gaz­dálkodásának irányító elveit a leg­közelebbi években. Már ez a költ­ségvetés elárulja, hogy a város nem gondol egyelőre uj létesítmé­nyekre. Ennek az oka elsősorban az, hogy a legutóbbi időkben fel­vett nagyszámú adósságok törlesz­tésére van beállítva a költségve­tés. Több oldalról tették a tanács­nak azt a javaslatot, hogy a város vegyen fel hosszúlejáratú kölcsönt, fizesse ki a függő kölcsönöket, hogy igy évenként 7—800.000 pen­gő megtakarítást érhessen el. Ez­zel a javaslattal a tanács két ok­ból nem élt. Először azért nem, mert ma minden nyíregyházi előtt az a nagy mii lebeg, amely nélkül a város nem város, a vízvezeték és a csatornázás amelyet a közeli években meg kell építenünk és amelyre fel­veendő kölcsönünket nem lehet egy másik hosszúlejáratú kölcsön­nel megelőzni. De nem vesz fel a város hosszú­lejáratú kölcsönt azért sem, mert a szoros takarékosság mellett nem költhet, mig ha a pénz rendelke­zésére állana, a város ujabb léte­sítményekre költene. Még néhány évig szigorú takarékosság mellett törlesztgeti kölcsönét a város, amint törlesztette a kövezési köl­csönöket is. Ez a gazdálkodási irányzat nyilvánult meg akkor is, amikor Nyíregyháza tartózkodott a Speyer kölcsön felvételétől, mig sok város sietett a kölcsön elő­nyeit kihasználni. Ezek a városok ma csak a hátrányait szenvedik a kölcsönnek, mig Nyíregyháza ment maradt ezektől a válságok­Bogdán Ferenc hetvenezer pen­gő forgótőkének felvételét java­solja, hogy a város házipénztára minden körülmények között meg felelhessen fizetési kötelezettsé­geinek. Bencs Kálmán polgármester a javaslatot nem találja tárgyalásra alkalmasnak, mert ebben a kér­désben a tanács készül javaslatot tenni, Bogdán Ferenc erre javas­latától eláll. Szentpétery Endre pénzügyi ta­nácsnok azután részleteiben ismer­teti a költségvetést. Hoffer Bertalan a költségvetés méltatása után rámutat arra a gondosságra, amallyel a város ta­nácsa a költségvetést minden egyes képviselőtestület kezébe ad­ta és javaslatára a képviselőtest ü let köszönetet mond a költségve­tés elkészítésében fáradó tanács­nak és az 1929-1 költségvetést részleteiben is elfogadja. Szohor Pál főjegyző ismertette ezután a tisztviselői illetményre vonatkozó belügyminiszteri ren­deletet, majd több kisebb tárgy következett. A Nykise kérelmét készséggel teljesítette a közgyű­lés és megszavazta a húszezer tég­lát, amelyet az öltözőhöz való hoz­zájárulás cimén kért. DIADAX* MOZGÓBAN Harry Liedtke legnagyobb vígjátéka 8 fel?. Ezt a képet csordultigteli élet, vidámság, üditő történet keretében levő tökéletes játék s Harry Liedtke férfias bájossága jellemzi. Az előadásokat ZIGOTO, mint mester detektív és 7 tagu jónevü salor^enekarjrik kíséri ^firmát bármilyen minőségben, legnagyobb ftml/nuipO OlUIIIIuI választékban, előnyös áron UllllIVUllllO szűcsnél vehet. mn-K

Next

/
Thumbnails
Contents