Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-07 / 228. szám

Nyíregyháza, 1928. október 7. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 228. szám Klftflxatésl árak halyban ét vldékan: Kfy kör« 2'60 pengő. Nagyadévro T60 pangS. RflajfestoaeMknefe és teáitoknak 2ü»/» engedmény. mmmmmmmmmamammmammKtmmmmmat Alapította JÓBA ELEK FSszarkaaztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős tw«rk*«zt6 : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon szám 139. Postsohsqus Kéziratokat nem. adunk vissza* Két víz: Egy - igazság Irta: sasi Szabó László. ur Sietek válaszolni Becsey Antal cikkére, melyet a vizvezeték kérdésében tegnapelőtt közreadott. Mindenekelőtt nagy hálával tar­tozom ugy neki, mint városunk polgármesterének és főjegyzőjé­nek, hogy múltkori fejtegetéseim folytán elmentek Nyitrára s ott a nekem küldött adatokat még bő­vebb adatokkal egészitették ki, ami egy helyszíni tanulmány keretében természetesen könnyebb feladat is, mint madártávlatból, levelezés ut­ján. Az ekként beszerzett és közzé­tett adatok azonban engem még jobban megerősítettek abban a fel­fogásomban és meggyőződésemben, amit eddig is vallottam, hogy t. i. a vizvezeték és csatornázás prob­lémájának megoldása, a kivitel Nyíregyházán most egyáltalán nem időszerű. Az én eddigi álláspontomnak ez a veleje és mielőtt ebbeli meg­győződésemet a közölt adatokkal is megindokolnám, hangsúlyoznom kell, hogy a vitának erről a teré­ről semmiképen nem engedem ma­gam mellékvágányokra szorítani, még akkor se, ha ez a kísérlet olyan megejtő eszközökkel történik is, mint amilyenekkel Becsey An­tal ur cikkében találkozom. Mellékvágány ebben a cikkben a miniszteri jóváhagyásra való hi­vatkozás. A miniszter tudtommal 'nem a költségvetést és nem a kivi­telt hagyta jóvá, hanem a terveket. Szerintem a terv és kivitel két kü­lönálló dolog. A terv ellen nekem sincsen semmi kifogásom és telje­sen megbízom a cikkíró ur ország­szerte elismert kapacitásában és el­hiszem, hogy kitűnő terveket ké­szített, csak azt vagyok bátor hoz­zátenni, hogy nem a mai Nyíregy­háza számára és nem a mai gaz­dasági és pénzügyi viszonyok szá­mára. A miniszteri jóváhagyás előttem csak akkor inponálna, ha a miniszter a költségeket is elvál­lalná. Ám rmikor a költségeket nekem és polgártársaimnak keil vi­selnünk, akkor a kivitel kérdéséhez nekünk is van egy kevés szavunk és ez nem lehet más a mai nehéz viszonyok között, mint az, hogy várjunk! Várjunk a kivitellel, mig a gazdasági helyzet javul és amig az alábbiak szerint a helyzet egyébként is megérik a megvaló­sításra. Addig terv és próbakut pi­henjenek egy kicsit! Mellékvágány a Nyitra-folyó szabályozása is. Hogy jön a »lenge nyári ruha a téli bundához ?« Én se keverem a kártyába se a Ló­nyay-csatornát, se a Nyirviz-szabá­lyozást, pedig azokkal nekünk is súlyos terheink vannak. Mi cimen keveri cikkiró ur a nyitrai vízve­zetékbe a Nyitra folyó szabályozá­sát ? Azért, mert ott az is megol­dandó probléma ? Akkor én is tud­nék még itt Nyiregyházán egyne­hány hasonlóan súlyos problémá­val előhozakodni, amelyek azonban a jelen kérdéssel ép ugy nincsenek szerves összeköttetésben, mint a Nyitra folyó szabályozása az otta­ni vízvezetékkel, amelyet már meg­oldottak, holott a szabályozás még csak távoli jövő zenéje! Ott azon­ban ugy látszik tudnak lépést tar­tani "és számolnak a polgárság te­herbíró képességével s egyelőre csak annyit t. i. csak a vízvezeté­ket készítik el, amivel meg is bír­nak I Hát hagyjuk ezeket a mellékvá gányokat és maradjunk szigorúan a tárgynál: a vízvezetéknél és ha nálunk ez a másik nélkül meg nem oldható: a csatornázásnál. Ide 'vonatkozólag, — mint már legelői emiitettem, — köszönettel tartozom a cikkiró ur adataiért, mert azok engem megerősítettek eredeti álláspontomban, hogy t. i. a kérdés most nálunk nem aktu­ális. És pedig most már nemcsak azt mondom, hogy a kivitellel, a súlyos gazdasági és pénzügyi hely­zet javulásáig kell várnunk, hanem iezt a várakozási időt kitolni java­solom addig, amig a város nép­rajzi vonatkozásban is megérik a kivitelre! A közölt adatok szerint ugyanis Nyitra városa 230 hektár terüle­ten fekszik és lakosainak száma 20.000, ugy, hogy egy hektár te­rületre 88 lélekszám esik. Nálunk a terület 500 hektár, a számbajövő lakosság száma 28.000, úgyhogy nálunk a fajlagos népsűrűség csak 56. Ebből is láthatom, hogy a mi városunk csaknem falusias terjen­gőséggel épült, amit annak az egészségtelen városfejlesztési poli­tikának köszönhetünk, amely sze­rint a város belterületéhez hozzá­vették telekspekulációdból az »Ér­melléket« és a még kevésbé al­kalmas Bujtost s igy a város egészséges belterületének sűrűbb beépítési lehetőségét visszavetették. Am a helyzet most igy áll s ezzel számolni kell! Számolnunk kell te­hát ezzel a szétterjengő adottság­gal és ki kell mondanunk, hogy erre való tekintettel a város nem érett meg a vizvezeték és csatorná­zás megoldására. Amit elbir 88 ember sokkal kedvezőbb talaj- és vizbőségi vi­szonyok között, azt nem birja el 56 lélek sokkal kedvezőtlenebb vi­szonyok, egy sereg többakadály el­lenében! Tudomásul vettem, hogy ná­lunk 16—18 méter mély kutak he­lyett 120—140 méter mélységű ku­takat kell fúrni. Tudomásul vet­tem, hogy nálunk 1 km. helyett 12 km. főcsővet keli alkalmazni kuttól a víztoronyig, tudomásul vettem, hogy nálunk Víztornyot kell építeni a nyitrai Zobor-hegy magaslata helyett! Meg'tudtuk azt is, hogy Nyitrá­nak 3 millió cseh korona megta­karított pénze van, amiből a viz­vezeték költségeinek 3/ 5 részét kápé kitudja fizetni, — viszont ezzel szemben nekünk nemhogy megtakarított pénzünk nincs, de máris 2 és fél millió pengő (18 millió cseh korona) adósságunk van ! Ezek mind adottságok és pedig a mi hátrányukra, amelyek sok többlet ki­adást jelentenek. Ám ebből arra a helyes lekövetkeztetésre kell jut­nom, hogy épen ezek miatt vár­nunk kell a kivitellel addig; amig mi is elegen leszünk ezeknek az akadályoknak a legyőzéséhez! Vár­nunk kell, amig mi is legalább 88-an , 100-an leszünk egy hektár területen és meg fogunk tudni bir­kózni a ránk váró súlyos problé­mával! Ebbe beletelhetik még 20 30 esztendő! Addig pedig segít­sünk magunkon átmeneti megol­dással. Építsünk még vagy 20—30 mély furásu nyilvános kutat, ame­lyek elég jó és egészséges vizet szolgáltatnak s amelyekre vizveze­ték mellett is meglesz a szükség épugy, mint központi fűtéssel ellá­tott házban a cserépkályhára, mert hiszen a vízvezetékkel is történhe­tik baj és üzemzavar (még Buda­pesten is előfordul) s akkor bizony nagyon jó, ha más források is van­nak a vízszükséglet kielégítésére és emellett használjuk addig a^ utcák és terek, kertek locsolására a kitű­nően bevált mai rendszert, hez a gyönyörű öntöző-autó is megérkezett s ezekkel a provizóri­umokkal nyugodtan kivárhatjuk a fejlődésnek azt a stádiumát, amely­ben a végleges vízvezetéket tényleg kiépíthetjük. Ez itt a lényeg és a problémá­nak a veleje! És az a lényeg, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzet se alkalmas. Ide vonatkozólag múlt­kori érveimre semmiféle cáfolatot nem kaptam s azokat is minden­ben fentartom. A pénzügyi hely­zetre való tekintettel még meg is toldom annak a szomorú ténynek a leszögezésével, hogy időközben minden várakozásunk ellenére a pénzkamatláb még egy 0/0-kai emelkedett is, tehát mindazok a nyomós érvek, melyek a mai pénzdrágaságra voltak alapítva, most még nyomósabban érvénye­sülnek ! Maradjunk tehát ennél a ver­bum regensnél. Maradjunk annál az állításomnál — ami szintén nem k* megcáfolva, — hogy Nyitrán egy köbméter víz 34 f.-be s igy egy normál háztartás évi vízszük­séglete 25 P-be kerül, amivel ami­vel szemben nálunk ez százakra van előirányozva. Ezt tessék meg­cáfolni s akkor elismerem, hogy meg vagyok győzve. Én a cikkiró urat részletes szak­vitába nem követhetem, bár ott is volna egy-két szerény megjegy­zésem. Többek között az, hogy miért kalkulál ő 9 km. hosszú fő­vezetékre 600.000 P-t, holott Nyit­rán az egész 25 km. csőhálózat, a fővezetéket, sót a kutakat, sőt a szűrő berendezéseket, gépeket és medencét is beleszámítva mindösz­sze 833.000 P-be kerül! És miért irányoznak elő nálunk 2800 köbmé­teres kapacitást 28.000 lakosra, AZ ISKOLAI ÉV KEZDETÉRE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! 26—29 . saámig , Gyermek fekete erős iskolacipő 10' Intézeti lewwSr komödcipő K-50 u peago Női fekete magas cipő lakk orral 1080 IO pengő Férfi erős őszi, magas szárú fekete és 1Q 80 divat félcipő Gyermek patent harianyák mjnden színben és nagyságban. Benedekffynél, a HUNGÁRIA CÍPŐÁBUHAZBAN, Nyíregyháza, Irinyi Hona ucca 5. Telefon: 196. - Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. Egyes %zám ára 16 fillér,

Next

/
Thumbnails
Contents