Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-06 / 227. szám

6 WMW jsfVí BVinsK 1928. október 6. MOZL Vidám kacagó-esték a Diadalban A »Strandszerelem« és »Zigoto, a mesterdetektiv« cimii vigjátékattrakcióknak pénteken kezdődik a bemutatója. A Diadal Mozgó agilis, fáradhatatlan direktora mindenkor tudja, hogy milyen filmeket kell szállítania a publikumnak. Most is két olyan pompás vigjáték-attrakciót kötött le a hét három utolsó napjára, amelyekről a legszigorúbb filmkritikusok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak világszerte. Ami elképzelhető humor, ötlet, szellemesség és vidámság csak van, azt mind megtaláljuk ebben a két csodafilmben. Az egyik Harry Liedtke darab, a cime: »Strandszerelem«, vagy ugy is mondhatnók: »Eljegyzés a zöldbem. Ezt a filmuj donságot is, amelyet egyébként a rendezők egyik leghiresebbike, Rudolf Walter Fein készitett, az jellemzi, ami a többi Harry Liedtke képeket: csordultig teli életvidámság, üditő történet keretében pergő tökéletes játék és Harry Liedtke férfias bájossága. A darab középpontjában egy csinos, de léha fiatalember, Heinz Sattorius (Harry Liedtke) áll, aki gondtalan könnyelműséggel szórja nagybátyjának Jonathan Frenzen nyugalmazott hajóskapitánynak a vagyonát mindaddig, amig a nagybácsi jogtanácsosa ezt meg nem sokalja. Heinz pénz nélkül maradván, uj életet akar kezdeni, de sehol nem boldogul, pedig végig próbál a parkettáncosságtól a pincérségig mindent. Végre csavargásai közben egy strandra vetődik, ahol a véletlen összehozza Franz Huberrel, egy jámbor baromfikereskedővel, akinek természetesen egy ragyogó szépségű huga is van, Fritzi (Marié Paudler). Hogy ezek után mi történhetik, könnyű kitalálni, de hogy ez a mese a humornak milyen elragadó pompájával van föltálalva, azt látni kell. A másik darab: » Zigoto, a mesterdetektiv^ hajmeresztő történet kopasz emberek részére. Erről a darabról elég annyit tudnunk, hogy benne a főszerepet maga Őfelsége a nevetés koronázatlan királya: Zigoto játsza. A nagyszerű bohózat meséje egyébként a következő : A kies Pletyka-faluban Zigoto, a mesterdetektiv ügyelt a rendre. Különösen figyelemmel kisérte dr. Torzon Borzot, egy rablógyilkos családnak rossz útra tért fiát, aki alkoholcsempészettel foglalkozott. A városka szállodájába érkezik Treber S. és leánya, akiknek azonnal szükségük van az alkoholra. Zigoto azonban leleplezi dr. Torzon Borzot, de az alkoholcsempész is résen áll és bosszút forral. Terve azonban nem sikerül, mert Zigoto lefüleli és álruhában most már a cinkostársak felkutatására indul. A szomszéd faluban van Bits, Buts bácsi boltja. Mint kereskedősegéd állit be Zigoto ás számos bonyodalom után megállapítja, hogy dr. Torzon Borz barátja. Borzon Torz elakarja rabolni Bits Buts bácsi leányának gyöngynyakékét. Zigoto visszaszerzi a gyöngyöket s ráadásul övé lesz Bits Buts bácsi legdrágább ékszere: a leánya. A két nagyszerű vigjáték-uj donság iránt, amelyet pénteken, szombatop. és vasárnap mutat be a Diadal Mozgó, városszerte óriási az é

rd

e

klődés. — Emlékkönyvek díszes kivitelben kaphatók a Jó ba-nyo indában, Széchenyi-ut 9. Telefon 139Vasárnap nyílik meg a városháza nagytermében a „Szövetség" nyíregyházi kiállítása Fővárosi képzőművészek Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) § A »Szövetség« Magyar Festők Szobrászok, Építészek és Iparművészek Társasága a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör támogatásával október 7-től október 14-ig tartó kiállítást rendez a Városháza dísztermében. A kiállítást, amelynek védnökei Dr. Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán és Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, szeptember hó 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg. A kiállítás a megnyitástól kezdődően mindennap délelőtt 9 órától déli 1 óráig s délutánonként 3 órától 7 óráig van nyitva. A megnyitás napján 1 pengő a belépődíj, más napokon 50 fillérért tekinthető meg a kiállítás. A »Szövetség« nevében Horvát János m. kir. kormányfőtanácsos, szobrászművész elnök és Medgyaszay István m. kir. kormányfőtanácsos, műépítész h. elnök lesznek jelen a magyar művészet ma élő jelesei tekintélyes csoportjának művészi alkotásait jnagába foglaló kiállítás megnyitását. A kiállítás a szokásos kiállításoktól eltérően nagyon gazdag lesz tárgy tekintetében is. A képzőművészeteknek nemcsupán egy ága nyer képviseletet a kiállítás keretében, hanem mindmegszólal a festők, szobrászok és iparművészek munkáiban s az építészet jeleseinek tervezéseiben. A nagy műgonddal összeállított kiállítási anyag a legszélesebbkörü érdeklődést válthatja ki annál is inkább, mert ilyen sokoldalú kiállítás és nagyszámú művész alkotásának megtekintésére vidéken csak a legritkább esetben kerülhet sor. Automobil. —^aadSS? JBgSSBta... á BÉ1&C zempléni osztályának és a KYEISE motorosainak gyűlése Motorkerékpárverseny a miskolci ügetőpályán A mozgékony BÉMAC már két évvel ezelőtt kérte a magyar sportfőhatóságot, hogy a miskolci modern ügetőpályán motorkerékpárverseny rendezését engedélyezze, ez azonban akkor nem vált valóra. Most újból ezzel a kéréssel fordult a BÉMAC a sportfőhatósághoz, amely a KMAC megbízottjaként dr. Schmidt Gyula jeles versenyzőt küldte ki Miskolcra helyszíni szemlét tartani. Miután a BÉMAC nagy területén Egerben, Gyöngyösön és Sátoraljaújhelyen is vannak a miskolci központon kivül tagjai, kik közül nem egy már nevet is szerzett magának a motorkerékpáros küzdelmekben, igen nagy érdeklődéssel várják a KMAC kiküldöttjét és annak objektív és jóindulatúnak remélt véleményét, a miskolci 800 méter hosszú ügetőpályát illetően. Bár egy izben beszámoltunk a vasárnapi motorosgyűlésről, mégis leközöljük ezt a kis érdekes beszámolót, amely miskolci tudósítónk tollából való: Sátoraljaújhelyen, a Bükk- és Mátravidéki Automobil Club zempléni osztályának székhelyén, igen keaves összejövetelt tartottak szeptember 30-án vasárnap a Felvidék motorosai, mely alkalommal a nyíregyházi NyKISE motorszakosztály is oda rendezte megbízhatósági és válogató motorkerékpár versenyét. A levente csapatok ottani aznapi gyülekezése amúgy is mozgalmassá tette Sátoraljaújhely forgalmát, melyet nagyszerűen tarkított az autósok és motorosok nagy csoportja, akiket a rendőrség élén a BÉMAC zempléni osztályának elnökei Dr. Spéczián Gyula rendőrtanácsos és dr Székely László főorvos fogadták a városi fei lobogózott vámsorompónál. Hoszszu menetben indultak azután a trianoni határ megtekintésére és fájó szívvel tekintettek át a Ronyva patak túlsó partjára. Onnan a BÉMAC clubhelyiségébe, mely a Bujdosó cukrászda külön terme, autóztak, anol a zempléni osztály tartotta az érkezett vendégsereg jelenlétében dr. Székely László ügyvezető elnöklete alatt ülését. Dómján Zoltán jegyző referált arról az örvendetes fejlődésről, melyet a zempléni BÉMAC felmutathat s utána Siposs Géza, a BÉMAC miskolci központi igazgatója üdvözölte a számosan megjelenteket és minden hölgyvendégnek egy-egy szegfű és rózsacsokrot nyújtott át Dr. Székely László igen tartalmas előadás keretében adott tanácsokat az olaszországi autókörutja alkalmával szerzett tapasztalatok alapján, mely után egy lelkes autós, Boronkay Lászlóné igen élvezetes felolvasása következett, amely hangulatos beszámoló volt egy ausztriai autókirándulásról. A Nykise és annak megjelent vezetősége, Elekes Lajos ügyvezető alelnöke, Stark és Jáger titkárok külön is óvációban részesültek azon nagyszerű teljesítményért, melyet tagjaik a rossz idő és a sáros ut dacára elértek. Gyűlés után a Magyar Király-szállodában közös ebéd volt, melynek jó hangulatát fokozta a levente vonószenekar játéka. A vendégek egyrésze a sárospataki Rákóczi várba rándult ki, míg mások Széphalmon a Kazinczy mauzoleumot keresték fel. Nyíregyházán akció indnl meg a postafiók létesitese érdekében Nyíregyháza (A »Nyirvidék« tusitójától.) Minden olyan intézmény, amelyet évtizedekkel ezelőtt létesítettek szorongatóan szűk ma Nyíregyházán. Kicsi a negyven éves gőzfürdő, kicsi a színház, a Korona és pük a posta is. Állandóan halljuk a panaszt, hogy a közönség nem győzi a várakozást a főpostán, hogy mind nagyobb ott a tolongás a délutáni órákban különösen.^ Egy postafiók felállítása érdekében már hivatalosan is tettek lépéseket, de eddig sikertelenül. Most értesülésünk szerint a társadalom köréből indul erős akció a postafiók létesítése érdekében. Nem kételkedhetünk abban, hogy ha így a város nagy többsége és elsősorban maga a hivatalos város is kérelmet intéztek a kir. postaigazgatósághoz a fiók létesítése érdekében, az akció eredményes lesz. Az orosz vörös-szinház A forradalmi propaganda vörös-szinházai éyről-évre szaporodnak Oroszországban. 1914-ben az egész országban levő színpadok szá ma nem haladta meg a kétszázat, míg 1929-ben már hatezerre rúgnak. A színházaknak 1927. évről szóló statisztikáját még nem állították össze, de a Nevelésügyi Hi| vatal jelenti, hogy azóta százával létesítettek színpadokat a falvakban és a városokban. Azonban a régi Oroszország tradicionális színházai sem tűntek el egészen és Csehov, Gorkij, Tolsztoj darabjai ma is nagyszámú közönséget vonzanak. A vörös színháznak egyetlen témája a társadalmi rend: az egyéni élet kérdéseivel egyáltalán nem foglalkozik. Az uj színpad augurálója Meyerhold volt, kinek sikerült a színi műfaj számára megtalálnia azt a népies formát, mely megfelel az óriási orosz népproletáriátusnak; miután a színházat megfosztotta minden hagyományos régi diszétől, egyedül arra a célra újította meg, hogy a vörös propaganda, a szovjetpolitika igényeinek megfeleljen s ennek népszerűsítését elősegítse. Legszebb, legolcsóbb és Wsrfísabb piisséruhákri

ef

l

e minta kbaa kizirólag Friedmann Rózsi i.lisséüzeaiében készülnek, Zrínyi I[ona ucca 3. sz. az udvarban.TUitviselöknek srf ti" dnnén> 7rt?5 3