Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-05 / 226. szám

6 júímrmK. 1928. október 5. mmmmm

mmmmm

mmmmmmmm Víg esetek Az első gyermek. Vizitációs körúton van Kun Bertalan püspök a Tiszáninneni egyházkerületbe. A monoki kálvinista parókiára érkezik, amelynek ekkor a nagybajuszu, nagyhangú és nagycsaládu Kun Miklós a lelkész, ki szintén a püspök famíliájából, a kókai Kunokból való. A tiszteletes ur most is egy kis fiút tart a karján. — Hányadik gyermeketek már ez Miklós öcsém? kérdi jóságosan a főpásztor. — Az első, méltóságos uram — feleli készségesen a családapa. — Az első? De hiszen már régi házasok vagytok — csodálkozik a kegyes öreg ur. — Az első, méltóságos uram — adja meg a felvilágosítást a büszke apa — de a második tucatból! És elégedett mosollyal töröli kétfelé hatalmas bajuszát. A TÖTÖK LEGÁTUSA. Egy felsőzempléni tót falucskában papol a pataki diák. Zengi a beszédet gyönyörűségesen, természetesen magyar nyelven. A tótok álmélkodnak rajta. Dicsérik is, ahogy kijönnek a templomból, a magok módján. — Milyen szép volt! Milyen gyönyörű volt 1 És sóhajtva teszik hozzá: — Hát még ha értettük volna! A SZERSZÁM. Egy öreg pap mindig ugyanabból a könyvből olvasta híveinek a vasárnapi prédikációt. A hivei megsokallák s egyik értésére adta, hogy olvasson már más könyvből is. Az öreg népatya igy vetett véget a további elégedetlenségnek: — Mennyiért veszed te a kaszádat, Jancsi? — Egy pengőért — feleli a magyar. — Egy pengőért? Oszt mindig használod ? — Amig csak el nem kopik — mondja magától értetődően Elégé# detlen János. — No látod, én ezt a könyvet három pengőért vettem. Hát én akkor, hogyne használnám, mig csak el nem kopik ? AKI AZ ÉGIG AKAR NŐNI. Mádon egyszer az egyik urasági szőlőnek egy idegenből jött ur volt a kezelője. Biróválasztás idején a takarékpénztárban beszélgetnek a tisztujitásról. Valaki kérdezi a szőlőkezelőt: — Uraságod nem lép fel bírónak ? Mások rámondják: pedig talán lenne is pártja. — Mit ? vágja ki büszkén, a magas önérzetü ur — hiszen, ha én akarom, Atyaisten is lehetek Mádon. Nem állhatja ezt meg az öreg Teutelbaum s igy inti le a nagyratörőt. — No, no, majd csak, ha az az állás is megüresedik! Hegyaljai. Megérkeztek| Váradi Testvérek • férfiruhaházába Nyíregyháza, Bessenyei-tér 16. Öszí- és téli yjdoosagsk, Mélyen leszállított árak. „Taka- j rékosság"-i könyvecskére is. i 7MB—26 1 fi szivárvány alatt. Irta: ERDÉLYI JÓZSEF. Aki átmegy a szivárvány alatt, az a csudák csudás földjére ér s ha fiú volt, lány, ha lány volt, fiú, más lesz azonnal, mert szivet cserél. Csudák földjén, tündérek birtokán járhattam én, száll meg a gondolat, átmentem egyszer észrevétlenül, egy láthatatlan szivárvány alatt. Régóta érzem már, hogy szívemen valami szép, nagy változás esik, amitől féltem s amit mégis úgy kívántam régen, rám következik Vad fiú szivem helyén egy szelíd leánysziv dobog ma és úgy szeretem a világot, mintha nem volna más: az én rakoncátlan kis gyermekem. * Szerzőnek most megjelent „Az utolsó kirá vsáí" ciaiü verskötetéből. Mezőgazdaság. Gazdasági Egyesület közleményei, gzakelőadás Nyíregyházám az állatok takarmányozásáról. v. £ ! 100 kg. Bnxakorpa — — — — — — — Uazktakarmánjliszt — — — — — 77 kg os buza — — — — — — Ö-teogeri — — — — — — — Takarmányrépa — — — — — — Zab -_- — — — —Malomkonkoly — — — — — — Hántolt napmforgópogácsa, 45 50 °/t prot. -+- zsír — — — — — Kzezámpogác»a, 4í—:"0 % prot. -+- zsír Extrahált szójalia«t — — — — Tükpogácsa 55— 60 % protein -+- z»ir Lenmagpogácia — — — — — — Fenti adatokból kitűnik, hogy a gabona magvak közül a zabban a legdrágább, rozsban a legolcsóbb i kgr. tejhozam érték. A buza é® rozs olcsóbb a takarmány lisztnél utóbbi pedig jóval olcsóbb a korpánál. Az olajpogácsák közül az 55— 60% nyers proteint és zsirt tartalmazó hántolt tömegpogácsa lenne a legolcsóbb, csakhogy ez a pogácsa, a kis készlet folytán, sokszor nem kapható. Aránylag elég jutányos a lenmagpogácsa, amely után a szójaliszt, következik, már drágább a napraforgó és sezámpogácsa. A tejhozam értékét nemcsak különböző piaci árral biró takarmányok összehasonlítására használhatjuk, hanem megállapíthatjuk ezen adat segélyével, hogy milyen árban vásárolható valamely olyan takarmányozási célokra- szolgáló anyag, amely a takarmány piacon nem szerepel. A jelen viszonyok között a tejhozam érték szerinti számítást tartja a legcélravezetőbbnek, az abrak takarmányok bel- és pénzértékének összehasonlítására. Ha ismerjük az abrak takarmányok keményítő értékét, fehérje tartalmát és piaci árát, ugy az 1 kg. tejhozam értékének megállapítása nehézséget nem okoz, mert ha 100 kgr. s _ n. su Era. Kem. TejhoPiaci O J3 feh. ért. X&LQ k£ kgért. kg. ár,P. • -CS a* 1H 100 43-0 480 43 75 lS-n 60'0 660 J5-— 37 88 9-0 71-S 75-8 27*— 3V62 86 71-3 75-K 2v— 33 07 80 80 0 8*0 38*— 38*10 80 70 0 74-0 18"— 37-84 Ti 600 636 27 — 4245 1*0 60 0 t60 S1-&0 34 09 26-0 760 83-0 32'75 39-46 350 P4*0 81-5 3Í-75 40 18 420 72 0 9? 0 36 — 38-71 3

;U 80 0 960 36 — 36 46 ^7 6 70-í R4 1 3238 0) vételárát elosszuk annak tejhozam értékével, ugy megkapjuk 1 kgr. tej hozam értékének az árát. Az Állat-Élettani Kísérleti Állomás kívánatra közli a beküldendő anyag keményítő értékét és emészthető fehérje tartalmát is és készséggel ad meg minden szükséges felvilágosítást. Balogh Gyula m. kir. gazdasági tanácsos, a Gróf Dessewffy-féle királyteleki uradalom főintézője figyelmébe ajánlja a* gazdáknak a mai takarmányozási viszonyok között igen aktuális u. n. »rapid« sertés hizlalási eljáiást. A jelenlegi csekély és drága tengeri, burgonya és árpa viszonyok mellett az uradalom ezen eljárással 90 nap alatt, napi 80—95 deka suly gyarapodással, 1 50—1 60 kgr sulyu, elsőosztályu hizott sertést állit «lő, amely a kereskedelemben előnyösen értékesíthető. A három hónapi hizlalási idény alatt ugyanis a legnagyobb szárazanyag kihasználást tudja elérni és igy a drága takarmány a legjobban értékesül. Négy öt havi hizlalásnál tulajdonképen a finomító hizlalást célozzuk, azonban itt csak 12—16 0/0 száraz anyag kihasználás lehetséges, amely a mai drága takarmány árak mellett nem rentábilis. Az uradalom a »rapid« hizlalásnál j 1000 kg élősúlyra az első hónapban I 36 0/0, a második hónapban 33 | és a harmadik hónapban 30 0/o j szárazanyagot adagol, ami mellett j a* test gyarapodás olyan rohamosI lesz, hogy a csontképződés nem I tud lépést tartani a súlygyarapodással és az állatok lába nem bírja el a testet. Ezekből a csontképzés elősegítésére naponta 1.5— 2 deka szénsavas takarmány meszet, vagy ^ futort okvetlenül adagolni kell. Az emésztés előmozdítása minél érdesebb barna szenet célszerű a takarmányhoz keverni. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét a Köztelek szeptember havi 72—73 száma 1487 oldalán és a 74—75 száma 151 9 oldalán előadóur által közölt » Takarmányhiány és takarmányozás^ illetve »A szalmafélék és takarmány értékük fokozása« cimü közleményekre, amelyek fenti szakelőadást lényegesen kiegészítik, illetve megvilágítják, úgyszintén a Dr. Weiser István és Dr. Zaitschek Artúr kisérletügyi igazgatók által irt »Takarmányozástan« cimü nagybecsű munkára, amely a Légrády nyomdába (Budapest) rendelhető meg ésamely munka minden takarmányozási kérdésre a legteljesebb és legbővebb utmutatást nyújtja. A »Köztelek« hivatkozott példányai és jelzett Takarmányozástan egyesületünk olvasószobájában, (Vármegyeháza fdszt. 33.) minden gazdatársunknak rendelkezésére áll. Papp Géza, e. titkár. KÖZGAZDASÁG Három éíetrevaló határozatot hozott a «Magyar Hét» egri intézőbizottsága Egerből jelentik: A «Magyar Hét« egri intézőbizottsága csütörtök este Polatsik Jenő és Radil Károly elnöklete alatt az Egri Kereskedők Egyesületében ülést tartott, amelyen Fekete Soma, a kereskedők egyesületének titkára, Kertész Márton és Kornstein Sóin avett részt. Az intéző-bizottság a következő, életrevaló határozatokat hozta: 1. írni fog a nagyobb gyáraknak, hogy cikkeikből egy-egy díszes, művészi kirakatot készíttessenek Egerben, saját kirakatrendezőjükkel, — fővárosi mintára. 2. Felhivja a helybeli kereskedőket, hogy helybeli iparosok részére kirakatokat engedjenek át. 3. Felkéri az állomásparancsnokságot, hatóságokat, hivatalokat, hivatalokat, iskolákat, hogy ismertessék ezen hét jelentőségét és e héten magyar árut vásároljanak. A „Magyar Hét" rendezőségének gyűlése A napokban igen látogatott gyűlést tartott a «Magyar Hét» rendezősége a kereskedelmi és iparkamara székházában. Már több izben hirt kaptunk a rendezés előkészítési munkálatairól s ezúton is legnagyobb elismerés hangján szólhatunk csak a rendezőség fáradságot nem ismerő buzgalmáról, amikor megrendezi a «Magyar Hetet», amelyen a magyar termelés, a magyar kéz munkája kerül mindenütt bemutatásra. A kirakatok legnagyobb része e héten a magyar termelésben fogja gyönyörködtetni szemlélőit. A gyűlésen ,amelyen Székács Antal felsőházi tag elnökölt, nagyszámban vettek részt az érdekelt szakmák képviselői, akik kivétel nélkül lelkesedéssel csatlakoztak a szép eredménnyel kecsegtető mozgalomhoz. A gyűlésen Székács Antal elnök megnyitó szavai után részletesen ismertették a «Magyar Hét» ügyének jelenlegi állását, azokat az eredményeket, amelyeket az egyes szakminisztériumok-