Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-30 / 247. szám

JtflrÍRYIDBK. 1928. október 30. Takarékossági nap Irta : Vitéz dr. Jármay Pál, TÉBE titkára. Közeledik október 3i.-e, a takarékosság napja, amely napon a Takarékossági Propaganda Bizottság újból elárasztja plakátjaival és röpcéduláival az ország minden részét és ezen a napon fogunk ugy a sajtóban, mint az iskolákban, az egyesületeknél és hatóságoknál a takarékosság nemes eszméiért Iánd zsát törni Ezen a napon az egész világolt, hasonló eszközökkel mutatnak rá a takarékosság szükségességére és hasznosságára. Az 1924. október végén Milánóban tartott takarékpénztári kongresszusnak egyik határozata alapján honosodott meg az egész világon a nemzetközi takarékossági nap megtartása és ez évben negyedszer fogják megülni. Nálunk Magyarországon tavaly elő ször rendeztek takarékossági napot és azóta az egész év folyamán igyekszik a takarékossági pro pagandabizottság a takarékossági eszme ébrentartásán. Évközben a sajtóközlemények utján, előadások tartásával buzdított különböző társadalmi rétegeket takarékosságra Az iskolaév kezdetén az iskolák utján, takarékosságra buzditó tanrendeket osztottak ki az ifjúság között. Kétféle tanrend készült. Az egyik, Manno Miltíades tanrendje, inkább a középiskolai ifjúság részére, a másik, Ocsvár Rezső rajztanár tanrendje, inkább az elemi iskolákban kerül szétosztásra. Az idei takarékossági nap előkészítését a Takarékossági Propaganda bizottság részletesen kidolgozta. Az idén is kifüggesztésre kerül a tavalyi, Mannó Miltiadesféle plakát, továbbá egy uj plakát is készült, Feiks Jenő művész munkája. Körülbelül 12.000 példányban fognak a plakátok szétosztásra kerülni: a tavalyi röpcédulák helyett uj röpcédulát választott a Takarékossági Propaganda Bizottság, melyet Ocsvár Rezső rajztanár tervezett. E röpcédulák 1 milliónál nagyobb példányszámban fognak terjesztetni az ország minden részén. A Takarékossági Propaganda Bizottság mindent elkövetett, ffogy az egész országban a hatóságok, egyesületek, az iskolák, továbbá a papság, intenzív propagandát fejtsen ki. Körülbelül 30 ezer helyre mentek a felszólítások, hogy a propagandamüködés megfelelő adatok alapján előkészítessék. A pénzügyminiszter ur nagy súlyt helyez a takarékossági nap és a takarékossági propagandamozgalom fejlesztésére és közgazdaságunk legkiválóbbjai is nagy reményeket fűznek ehhez az akcióhoz, mert hiszen a belső tőkefejlődés egyike a legfontosabb tényezőknek közgazdaságunk és pénzügyeink további fejlődése tekintetében. Hogy a takarékossági mozgalom hatása csak később fogja az eredményeket meghozni, ezzel a Takarékossági Propagandabizottság tisztába van, de már most is rámutathatunk arra, hogy a Postatakarékpénztárnál és az egyes pénzintézeteknél a betétek a tavalyi takarékossági napot követő hónapban lényeges emelkedést mutattak. Igy a Postatakarékpénztárnál a betétek más hónapokhoz képest 1928 november havában 24 0/0-kai emelkedtek. -A takarékossági propaganda fősulya a takarékosság eszméjének az ifjúság között való terjesztése. Ha a mai sivár gazdasági viszonyok között, takarékoskodni nehéz is és ha az infláció a takarékosság eszméjére súlyos csapást mért is, legalább a fiatal generáció neveltessék takarékosságra, hogy majd a szebb jövő idején ugy a maga, mint a nemzet hasznára, megtegye kötelességét a takarékosság terén, a mostaniaknál sokkal könnyebb gazdasági és pénzügyi viszonyok közepette. De nem céltalan, sőt valósággal szükséges, hogy már most, a nehéz gazdasági viszonyok között is, minden téren és minden társadalmi réteg takarékoskodjék. Hogy közgazdasági szempontból mennyire fontos a takarékosság azt igazán fölösleges volna itt fejtegetni De egyéni szempontból nézve is, oly hagy előnyöket rejt magában, amelyek minden erőfeszítést indokolttá tesznek. Egy férfiiparos önállósításához pl. 2000 pengő elégséges már, amely öszszegnek megtakarítása kis összegek rendszeres félretétele mellett nem elérhetetlen. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy mindenki, aki takarékoskodik, hazafias kötelességet teljesít, mert a belső tőkék megfelelő kifejlődése nélkül szegény megcsonkított és tönkretett országunk nem fog soha olyan gazdasági és pénzügyi viszonyok közé jutni, amely nemzetközi hivatásához okvetlenül szükséges. „Nagyszerűek az ntak Szabolcsban, de a gutaütésig fokozódik az örökös vámfizetés" írja Fedák Sári nyíregyházi útjáról Az Ötszázéves Magyar Dal és a nyíregyházi közönség Zsazsa napjójegyzeteiben (A «Nyirvidék» tudósítójától). Fedák Sári naplójegyzetei során most érkezett azoknak az impresszióknak feltárásához, amelyeket nyíregyházi utján és itt az ötszáz éves Magyar Dalesten szerzett, íme ezeket irja naplójában rólunk: Ebéd után robogtunk Nyíregyháza felé. Nagyszerűek az utak Szabolcsban. Az is igaz, hogy a gutaütésig fokozódik az örökös vámfizetés. Lépten-nyomon «kérek hatvannyolc fillért» zavarja meg a remek ut élvezését. Azóta már kitanultam és a legnagyobb raffinériával állandóan a kezemben tartom a hatvannyolc fillért, ha kell, ha nem kell. Végtelenül szeretem Szabolcsot. A Nyírséget. Mennyi kedves gyermekkori emlék... Bereg, Szabolcs, Szátmár.... örülök, hogy Nyíregyháza volt az első stáció Nyiritház, ahogy gyermekkoromban édes apámtól mindig hallottam. Amint megérkeztünk, rögtön éreztük, hogy ünnep van a városban. Nyíregyháza ünnepet csinált a napból, melyen az ötszázéves magyar dal bevonulását tartotta. A színpad függönye fölött a város címere, a város szinei. Nyíregyháza kitűzte lobogóját a régi magyar zene utja elé. Nyíregyháza megérezte, hogy itt nem szereplő egyénekről van szó. Itt a mi gyönyörűséges régi muzsikánkról van Kössön csomót zsebkendőjére, mert elfelejti, hogy RAMON NOVARRO idei első vllágfilmje A ZSARNOK szerdán-csUtörtökön jön az APOLLÓBA. Hétfőn NORÜA SHEARER Kedden idei első attrakciója: Ketten a lejté Nagyvárosi erkölcsdráma 8 felvonásban. CHARLIE CHAPLIN két attrakciója Chaplin és az olímpi

áaz. Csütörtökön Chaplin és a banánhéj. Szerdán RAMON NOVARRO idei évad első attrakciós filmje A ZSARNOK Regényes kalandor történet 8 felvonásban és a METRÓ" kísérő műsor

. Előadások kezdete: S, 7 é« • órakor. November 1-^n f v » megnyílik Sípos Gaza Mumnn«nn» i na Minlacuxraszűafa a róm kath bérpalota Bethlen-utcai frontj in szó, melynek rögös ösvényéről mindjárt az első nap Nyíregyháza oly nagy szeretettel és megértéssel dobta félre az útban lévő köveket. Egy szőke, kicsit sápadt úriembert mutattak be az előadás kezdete előtt: Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. Később megtudtam róla, hogy «Aranyszáju főjegyzőnek)) nevezik. Nem csodálkozom rajta. Amiket mondott a hangverseny kezdete előtt a közönségnek és ahogyan mondta, belőlem is kiváltotta az elismerés, a hála és a lelkesedés legnagyobb fokát. — «A régi magyar dal, — kezdte kedves hangján mondani —, mely mellett anyáinknak csordult kí a könnye a füredi Anna bálokon amit Blaháné énekelt holdvilágos pste a Sóstó tölgyei alatt, amit tárogató búsongott porrá lett kuruc asszonyok ablakánál, amit a Mohi pusztára induló magyar vitézek sóhajtottak utoljára — tehát egyszerűen a régi magyar dal —, bekerült a muzeum poros polcaira. — Megfakult hangjegyek alusszák százados álmukat dalos fiókok mélyén. ...Most jött egy nő és egy JJérfi, akik lementek a muzeum pincéjébe és régi kotta-lapokról letörölték az évszázados port ....a nő maga is megszállt területről való... most elindult lelkesíteni a Végeket... visszalopni a szivekbe az ötszázéves magyar dalt... Kitörölni szivük érzékeny grammofon lemeztérői a néger zene ejtette kusza karcolásokat... Mi áhitattal hallgatjuk őket és ebben a vérrel áztatott jó magyar munkától felmagasztosult nyírségi végvárban szeretettel szorítjuk meg a hűséges fegyvertársak kezét)). A színházban, hol az esténket tartottuk, nem lehetett egy gombostűt letenni, olyan zsúfolásig volt. A hölgyek estélyi toilettekben, az urak mind szmokingban. Ünnepi hangulat volt és lélekmelegítő siker. Közönség is, sajtó is ugy viselkedett az «ötszázéves magyar dallal» szemben, ahogyan azt vártuk és ahogyan az Nyíregyházához méltó volt. — Gondolod, hogy ha én ezt az «Ötszázéves magyar dal»-estéket megcsinálom, hozzájárulok ahhoz a munkához — hacsak egyetlen porszemmel is — amelyet Nagymagyar országnak nevezünk ? Ezeket a szavakat én Pécsett, mondtam Szilágyi Imrének. Igaz örömmel néztem Nyíregyházán a közönséget, mikor is a megszámlálhatatlan sok zsebkendővel ezeket a porszemeket a szemeikből törülgették. — LILA-PÍROS Remington írógépszalag 20°/» százalék felár nélkül kapható a Jóba-nyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9.lelefon 139. 3*