Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-27 / 245. szám

jMmimk 1928. október 27. vidék összes lapjai. A harmadik emeleten helyezték el a Telefonhírmondó komplikált műszaki berendezését s a Magyar Filmiroda laboratóriumát, ahol a Magyar Filmhíradó is készül. Min­denütt a kor igényeinek megfelelő szép és kényelmes a berendezés. A központi székházat és a Stú­dió különálló házát Gerlóczy Ge­deon építész tervezte és a Stabil Épitő Rt. építette. A virágos, napsütéses udvar csendes hátsó részén áll a Stúdió kétemeletes, stílusos szép palotája, fent a homlokzaton a rádió ismert villámvonalaival övezett földgömb­bel. Maga a nagy Stúdió, amely a legmodernebb Stúdiója Európá­nak, a földszinten van. Husz méter hosszú, tiz méter széles és hat mé­ter magas ez a helyiség, ahol süp­pedő szőnyegek fogják fel a lé­pések zaját. A terem hátsó fala márványból készült, hogy tökéletes legyen a hangvisszaverődés és tor­zított visszhang ne zavarja a hang­verseny továbbítását. Számos, min­den irányba mozgatható vörös düf­tin függönyökkel gondoskodnak ar­ról, hogy ha eőadás közben a szi-­nész távoli morajló zajról, zene­foszlányokról beszél, ezt is tökéle­tesen lehessen érzékeltetni. Külön érdekessége az uj magyar Stúdiónak — s ez úgyszólván egye­dülálló ma még az európai rádió­állomásoknál — a hermetikusan el­zárt karmesteri fülke. A karmes­ter, aki dirigálja a Stúdióban fel­állított zenekart, közvetlenül sem­mit sem hall a hangversenyből, a hármas üvegfal mögül csak látja és dirigálja a zenészeket, n. kar­mester a fülkéjében felszerelt hang­szóró révén épen csak ugy a rá ; dión keresztül hallja a hangver­senyt, mint a közönség. Ez azt a célt szolgálja, hogy a karmester igy könnyebben észlelhesse azokat az esetleges disszonancákat is, ame­lyekről közvetlenül a teremben alig vehetne tudomást s ezzel tökélete­sebbé tegye az előadást. Ha vala­melyik zenésznek, vagy az ének­karnak utasítást akar adni, akkor megnyom bizonyos gombokat s a figyelmeztető táblán kigyullad­nak ilyenféle jelzések: »oboa erős«, vagy »énekkar gyorsabban«, »ismé­telni«, »elfordulni« stb. A nagy Stúdió mellett van a figyelő szoba, majd a kis Stúdió, amely a nagyhoz hasonló beren­Diadal Mozgó dezésével a kisebb előadások cél­jaira szolgál. Mellette a próbate­rem, ahonnan az ünnepélyes meg­nyitásig az előadásokat továbbí­tották, azután a kedvesen be­rendezett müvésszobák, a zené­szek szobái, könyvtár stb. kö­vetkeznek. Ezt a három helyiséget egészíti ki az első emeleten levő legkisebb Stúdió ,amely felolvasá­sokra és a hirek továbbítására szolgál. Az első emeleten van a rádió Stúdió másik legofntosabb része, az úgynevezett erősítő, amely ftiódot ad arra, hogy a Stú­dió összeköttetésbe jusson a la­kihegyi leadóállomással és igy az előadás kimenjen a világűrbe. A technika csodáit rejtegeti ez a terem hatalmas kapcsolótábláival, erősitő készülékeivel, jelző, el­Október hó 27. és 28. szombaton 5, 7 é« 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor; Saxophon Zsuzsi Modern vigjáték 8 felv. Főszerepben: ANNY ONDRA Győzelem vagy halál Cowboj dráma 6 felv. Főszerepben: Fred Thomson. Héttőn Kedden Sfrogoff Mihily Főazerepben: Iván Mosjoukin és Nathalie Kovanko. Ipartestületek kerületi értekezlete A kereskedelmi és iparkamara a folyó évi október hó 27-ére kerü­leti értekezletre hivta össze az ipar­testületeit. A szétküldött meghívó a következődet mondja: » Tekintetes Elnökség! Közöljük, hogy a kamarakarület ipartestületeinek a folyó év utolsó negyedében tartandó kerületi érte­kezletét a kamara elnöksége a fo­lyó évi október hó 27-én, szomba­ton délelőtt 9 (kilenc) órára tűzte ki. Szükségessé tették a kerületi ér­tekezletnek e határnapra való ösz­szehivását egyrészt azok a szervez­kedési mozgalmak, amelyek a kéz­müiparosok társadalmát különösen az utóbbi időkben nagymértekben foglalkoztatják, valamint azok az általános érdekű ipari kérdések, melyeknek beható, közvetlen meg­tárgyalását és azokban a kézmüipa­rosok kívánságait és óhajait hí­ven feltüntető egységes állásfogla­lás kialakulását tartja kívánatosnak a kamara vezetősége. A debreceni kereskedelmi és iparkamara kézműiparos érdekelt­sége ismételten mondotta ki, hogy uj törvényes központi szerv felál­lítását sem indokoltnak, sem szük­ségesnek nem tartja. Ebben a te­kintetben tehát a kamara kézmü­iparosságának felfogása és állás­pontja tekintetében semmi kétség nincs és nem is lehet. Felvetődött azonban és mind jobban érlelődik az az eszme, hogy általános kéz­műipari szempontból nem volna-e kívánatos egy olyan alakulatnak a megteremtése, amely szabad érdek képviselet lenne, amelynek az ipar­testületek szabad elhatározásuk és tetszésük szerint lennének tagjai, vagy maradnának attól távol s amely alkalmas lenne arra, hogy a jelenleg részekre bontott kézmű­iparos társadalmat egységesen ösz­szefoglalva igyekezzék az általános ipari érdekek szempontjából jóté­kony működést kifejteni. Ezt a célt szolgálja az a mozgalom, amely ezt az uj alakulatot gróf Ha­dik János vezetése alatt Országos Kézműves Testület neve alatt akar­ja létrehozni. Az ezidőszerint aktuális s az ipa­rosokat közelről érintő kérdések közül, mint legfontosabbat emeljük ki a kisiparnak megfelelő olcsó és hosszú lejáratú, a termelésre al­kalmas hitellel való ellátását és a több mint két évtizeddel ezelőtt alkotott s a mai kívánalmakhoz és viszonyokhoz már nem teljes egé­szében simuló Közszállitási Sza­bályzat megfelelő módosítását.« Mint a meghívóból látszik a ke­rületi értekezletnek nagyon fontos 1 lenőrző berendezésével, izzitó te­lepeivel, anódgépeivel. Ez a techni kai berendezés is a legmoder­nebb az összes európai állomások között. Mellette az első emeleten he­lyezték el még a karnagyok, ren­dezők és a Magyar Rádió Újság helyiségeit is. A második emeleten kapott helyet az igazgatóság, élén Szőts Ernő vezető igazgatóval és dr. Havel Béla igazgatóval, aztán a titkárság, a Telefonhírmondó kereskedelmi osztálya stb. A Magyar Távirati Iroda és a rádió Stúdió grandiózus, a leg­modernebb követelményeknek megfelelő berendezkedése a cson­5 kaország e legfontosabb szervei­j nek hatalmas fejlődéséről tesz ta­3 nuságot. • s az iparosokat közelről érintő kér­kések a tárgyai, amelyek kétségte­lenül teljes számban gyűjtik egybe a kereskedelmi és iparkamara ipar­testületeit. November 1-én megnspílíl* Sipos G éza Minta­cukrászdája a róm kath. bérpalota Bethlen-utcai frontján. M o Treuga Dei A nép sohasem akarja a hábo­rút, a nép mindig békepárti. De a háború utáni tömegpszichózis még a békés természetű, csöndes embereket is egymás ellen lázítot­ta. Miután a csatatérre kimenni már r.em lehetett, a fellázított, iz­ga.ott állapotban levő emberiség saját honfitársát gyűlölte. Ennek a lelki folyamatnak ered­ménye volt az antiszemitizmus meg erősödése a legtöbb országban. De a kedélyek — bizonyos mértékben — lecsillapodtak és az antiszemi­tizmus heves kurzusa már lefelé tendál. Az emberek megértik és főleg meg akarják érteni egymást. A művészetben lassankint teljesen eltörpülnek, elenyésznek ezek a szempontok és maga a művészet lép előtérbe. Ezt bizonyítja legalább a mozi. Néhány hónappal ezelőtt egész Európában óriási, hetekig tartó si­kert aratott a »Királyok királya« cimü hatalmas filmalkotás, amely izig-vérig, a keresztény • szellem ter­méke volt. Keresztény gondolat és keresztény szellem jutott ebben a • filmben kifejezésre és mégis siker | volt, mert a zsidó publikum is a megbékélt lelkek jóindulatával néz­te a filmet, .i Ennek az esetnek a fordítottjá­ról számol be most a sajtó, amely a világ filmeseményeivel foglalko­zik. A »Jazz-singer« cimü amerikai ' film, amelyet nálunk »Szombatok— ' szombatja cimen mutatnak be, ti­jj pikus zsidó téma és gondolat. És i ime, Európa és Amerika metropó­• lisaiban zsúfolt házak mellett mu ­tatják be. A zsidó téma is 4rdekli azt a publikumot, amely azzal az érzéssel, gondolattal és szándék­jkal ül íe a moziba, hogy a politi­kát és az elégedetlenséget künn hagyja a ruhatárban. A moziban már valóban a lelkek békéje, a Treuga Dei, válik döntő faktorrá. És annak, aki nem keres politikát a mozi vásznán, zavartalan élveze­tet nyújt az a film is, amely vallá­sos miliőben játszódik le. A régi mentalitás képviselői meghajlanak a tömeg előtt, 'amely békében akar élni, legalább min­dennapi életének határain belül és ha másutt nem, de a mozi sötét­jében magába mélyedve, felejti a gyűlöletet és fogadja szívesen a művészetet még akkor is, ha a vallással van kapcsolatban. E monumentális filmet október 31 -tői, szerdától kezdve mutatja be a Városi Mozgó. A szálloda őrangyala. Oíélia frakkban Bemutatta a Városi Mozgó. A Városi Színház Mozgó műsora mindig bőkezű. Tegnap is egy elő­adás keretében két »főfilm«-et mu­tatott be, mégpedig két frappáns, ötletes vígjátékot. »A szálloda őr­angyala?. szcenáriumát Vajda Ernő magyar szerző irta. Vidám meséje arról szól, hogy a párisi Ritz-szálló főpincére miként hódítja meg Ame­rika egyik leggazdagabb milliárdos kisasszonyát. A pincérfejedelem gáláns szerepében Adolphe Menjou ezúttal is utolérhetetlen alakítást nyújtott. »Ofélia frakkban« szintén igazi ragyogó humorral, sziporkázó szellemességgel összeállított vigjá­ték. Egy virágárus leányról szóló történet, amelynek középpontjában Madge Bellamy csodálatos tágra­nyiló szemével és, bájos szeleburdi­ságával valósággal rabul ejti a né­zőközönséget. A publikum a nagy­szerű műsort, amely még csak ma látható a Városi Színház Mozgóban, nagy tetszéssel fogadta. Zigotto a tűzvonalban az Apolló szombati premierjén A nagy filmalkotásokat eléri a végzet: kiparodizálják. Erre a sorsra jutott az amerikai filmgyár­tás remek háborús filmje, a Big Parade is, amelynek karrikaturáját Zigotto csinálta meg. Zigottót eddig csak két és öt­felvonásos burleszkekben láttuk, mig most az amerikai »Ferst Nacio­nal« filmgyár óriási befektetéssel elkészítette Zigottó minden idők legnagyobb attrakcióját, a »'Kis pa­rádét*. A történet színhelye a fran­cia—német front, ahol lelkesedéssel küzd Zigottó az önkéntes. Tankot, gyalogsági rohamot, ágyuk tüzét, a háború minden poklát igénybe vet­J:e a filmgyár, hogy Zigottó uj film­je minél hatalmasabb s minél le­bilincselőbb legyen. A műsor első félidejét a kani­bálok földjén és az Óceán sziget­világa cimü izgalmas expediciós film és egy nagyszerű burleszk egészíti ki, melyet szombaton és vasárnap mutat be az Apolló. FtGYELE Ml SVIát 1 nem Kossuth ucca 4., hanem Zrinyi Ilona u. 9. sz. alatt (bent az udvarban) van a Vulkán Gummijavitó Üzem. Ne dobja el rossz hó- és Bárcipőiét, 24 óra alatt pár fillérért Újjá­alakítja garancia mellett. 8197

Next

/
Thumbnails
Contents