Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-27 / 245. szám

2 •fltV

fRYipfre. 1928. október 27. Ok már megkezdték a revíziót! Ivánffy Tamás. Irta: Ünnepi köntösben: a fővárosi nagy lapok terjedelmében jelent meg e napokban a «Ieghüségesebb nemzetségnek, Rákóczi katonáinak, a ruthénségnek Kárpáti Hiradóo cimü, élet-halálküzdelmet folytató kis lapja. Csehszlovákia ünnepel e hóban, fennállásának tíz éves diadalmámorában ünnepálésre kényszeríti összes kisebbségeit. Ez ünneplésből veszi ki a részét, de a maga módja szerint ez a kis újság, mely «vakmerően és hivatlanul» a velszi bárdok nyíltságával leplezi le Európa e legújabb áállamának tíz éves csalásait, törvénytiprásait és hitszegéseit, amikor alaposan megcenzurázott mellékleten adja Korláth Endre dr. képviselő nem rég elhangzott kongresszusi beszámoló beszédét. A fenzura ezúttal hiába működött. Hasztalan hagyott üres mezőket a vallási harcok, a Ruthénföld gazdasági leromlásának, az őslakosság elszegényedésének, a jogfosztásoknak, a népszámlálásnak, az állampolgárságnak, sőt még a határozati javaslatnak rovatában! Amit meghagyott, ami oly nyilvánvaló, hogy letagadni sem lehet, az nemcsak hangosan beszél, de égbekiált! Számos cikkünkben beszéltünk már a Ruthénföld rettenetes nyomoráról, tönkretételéről és a cseh őrjöngő cézarizmusról. Ezeket taglalja egyik legelterjedtebb napilapunkban a revizióskérdés legagilisabb tollú ősz publicistája Korláth beszéde nyomán. Ez alkalommal csak arra a szenzációra terjedünk ki, amelyet Korláth napnál világosabban mutat ki, hogy a békeszerződés revízióját, — persze a maguk módszere szerint — már tiz eszténdeje csinálják a csehek, anélkül, hogy Európát sarkaiból kifordítanák és az egész béketákolmány összedűlne, amitől tartanak Genf urai bármily revízió hallatára. A csehek által foganatosított «revizió» ugyan magyarul és magyarán egy kissé másként hangzik: minálunk és magunkfajta elmaradt népnél azt alighanem csalásnak és hamisításnak neveznék. De hát minden nép a maga politikai módszere szerint cselekszik és üdvözül. Lássuk tehát az ő revíziós munkájukat. A prágai revízió első ténykedése, hogy Alkotmánytörvényéből teljesen kihagyja a St. Germainben aláirt békeszerződés 13-ik szakaszának utolsó mondatát, amely szerint a Ruthénföld képviselői a prágai parlamentben nem fognak oly ügyekben szavazhatni, «melyek a russzin országgyűlés hatáskörébe tartoznak)). E kihagyással megsemmisíti a ruthén nép békeszerződésileg biztosított jogát, hogy mint autonóm terület külön országgyűlésen gyakorolja elvitathatatlan .törvényhozói jogát. A revízió következő szelíd ténykedése az volt, hogy alkotmánytörvényében a békeszerződés sei ellentétben megcsorbitotta a Ruthénföld kormányzójának méltóságát és önálló cselekvési lehetőségét, amikor önhatalmúlag beszúrta azt a kormányzónak a köztársasági elnök által való kineveztetése elé, hogy őt az elnök törvényhozáson lcivül az elnöknek és a kormánynak is f el e 1 ő s . így a Ruthénföld legnagyobb közjogi méltósága egyszerű cseh «beamterré» degradálódott. 5 1923-ban még tovább ment prága a revízió terén. 171. számú kormányrendeletével még csak nem is törvénnyel e szegény, agyonsanyargatott földnek a békeszerződésileg is biztosított közigazgatási autonómiáját helyezte ravatalra és ellenérték gyanánt kormányzót nevezett ki a Prágának teljesen behódolt Beszkid Antal személyében. Hogy is mondja Horatius? ((Kacagnak rajtatok barátaim!» Előbbi lépésével előkészítette tudatosan Prága a következőt. — Mit neki a békeszerződés, amely a legmesszebbmenő önkormányzatot biztosítja a Ruthénföldnek, mint önálló tartománynak ?! Immár n a g y z su p á t alakit e földből, tehát azt a megye színvonalára degradálja. Mindezen önkényes és a népjogot megtipró revízióit betetőzi immár eddigi utolsó (de valószínűleg nem legutolsó) intézkedésével, amellyel a közigazgatási reformot a Ruthénföld meghallgatása nélkül ,sőt minden tiltakozása ellenére önkényével egyszerűen ráoktrojálta a Ruthénföldre. Erre szórói-szóra azt mondja Korláth: «Nem gondol arra a csehszlovák kormány, hogy a ruszsinszkói autonómia nem egyedül ruszin politikai érdek és hogy a ruszinszkói autonómia gondolatát a világháború után a békecsinálók azért vetették fel, mert ennek a területnek az európai béke szempontjából különösen jelentőséget tulajdonítottak. Ennek a területnek autonómiájára tehát nemcsak e területnek kis népessége vigyáz, hanem vigyáz arra Európa is. Ha talán időlegesen az európai hatalmak figyelme másfelé terelődött is, minden pillanatban megjöhet az alkalom arra, hogy a csehszlovák kormánytói számonkérjék a Ruszinszkó részére meg nem adott autonómiát.)) Hogy útban van-e már ez a számonkérés ,azt nem tudjuk és nem is hisszük. Azt azonban tudjuk, hogy a béketákolmány revízióját a csehek már tiz éve a maguk szája ize szerint foganatosítják. Igy tehát még azt sem vethetik szemünkre, hogy azt a revíziót, ame'

v tői ugy dideregnek, mi kezdtük volna. Mi csak folytatjuk meg nem rendíthető energiával, addig, amíg a maga teljes egészében be nem következik. Hogy azonban nem Prága szájaize szerint, arról már igazán nem tehetünk! Még lesz ünnep e világon! A Ruthénföldön is! A vérengző biharkeresztesi cigányok Bercelen (A «Nyirvidék» tudósitójától.) Most, hogy meghalt a tiszaberceli vásáron történt gyilkosság másik áldozata is, teljes mértékben kibontakozik az a vérengzés, amelyet a gávai erdőben teknővájással foglalkozó Balog János és fiai elkövettek. Balogék Biharkeresztesről kerültek Gávára, ahon nan a közeli Tiszabercelre mentek át a vásár alkalmával. Kis Istvián tiszarádi birtokost, aki biciklin igyekezett hazafelé, a főúton maga Balog János támadta meg. Hatalmas csapást mért a teknővájó késsel a biciklin ülő gazdára, akinek kulccsontját érte az ütés. A kulccsont kettészakadt, utána több mély szúrást kapott még Kiss István, akit behajítottak az árokba. Egy sárospataki embert és egy másik cigándi vásárost is késsel támadtak meg. — Megölték a sárospataki vásárost is, akit szintén az árokba taszítottak. A vizsgálat erélyesen folyik tovább. Október hó 31-étőI kezdve csakis engedéllyel lehet Ingkövet vásárolni Csakis szappanfőzés céljaira szolgáltatnak ki lugkövet. Intézkedések a mérgezések elkerülésére A lapokban ismételten közöltetett már m. kir. Kereskedelemügyi miniszter urnák 98.982—1928. K. M. sz. rendelete, amellyel a lugkő és lugkőoldat forgalombahozatalát újonnan szabályozta. A rendelet a folyó évi október hó 31-ik napján lép hatályba s igy indokolt annak újra emlékezetbe hozása. A rendelet értelmében lugkő és lugkőoldat a folyó évi október hó 31-étől kezdődőleg a közMiben vesz részt Zigo

ttó a „Kis parádé"-bati? Szombaton az Apollóban Tűzben-bajban I Rajvonalban! Tankharcban! Kémek harcában! Elsöprő ütközetben! Vasárnap az Apailóban .^Sk*. JÉ

3

8* ^Ot^ JEL*s» JIL,®, ö Pinteken csak 1 napig LILLIAN GiSH-RONALD COLMAN leghíresebb trerepében A FEHÉR APÁCA Egy forró szerelem regénye 12 felv. Teljesen uj példányban. Szombaton ISOTTO PARÁDÉ sárnap minden idők legnagyobb attrakciója I O ' A KIS (ZIGOTTO TŰZBEN) Egy katona kalandjai a harctéren 8 felv. A kanibálok földjén Izgalmas expedíció 6 felvonásban. Előadáso

k kend«te: i. 7 él 9 órakor vetlen fogyasztók részére háztartási célokra csak vásárlási engedély alapján szolgáltatható ki. A vásárlási engedélyeket bélyeg és díjmentesen a városokban a Városi Tanács által megbízott tisztviselő, kis és nagyközségben a községi Elöljáróság adja. Lugkövet (marónátrónt, marókálit, marószódát) és logkőoldatot, valamint ilyen anyagokat 5 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmazó készítményeket a közvetlen fogyasztók részére árusító üzletekben háztartási célokra, a házilag végzett szappanfőzés kivételével kiszolgáltatni tilos. Ipari célokra, továbbá a házilag végzett szappanfőzés céljaira lugkövet, marónátrónt, marókálit, marószódát és lugkőoldatot, valamint ilyen anyagokat két kilogrammos, vagy két kilógrammot meghaladó mennyiségben ki szabad szolgáltatni, azonban csak annak részére, a) aki az ipar űzését az iparjogositvány felmutatásával, vagy más módon igazolja; b) aki Városi Tanácstól, vagy a Községi Elöljáróságtól lugkő vásárlásra engedélyt kapott. Lugkő vásárlásra engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy állatelhullás folytán, vagy egyébként a háztartásban összegyűlt, legalább 10 kg.-nyi zsiradékkal stb. rendelkezik s abból házilag szappant kíván főzni. A vásárlási engedély csupán a szappanfőzésre felhasználni ldvánt és bejelentett nyersanyag súlyának egyötödét tevő lugkő vásárlásra szólhat. Ehez képest pld. az, aki szappanfőzésre alkalmas 25 kg.-nyi nyersanyaggal rendelkezik, csak 5 kg. lugkő vásárlásra kaphat engedélyt. Két kg.-nál kevesebb lugkő vásárlására engedélyt kiállítani nem szabad. A vásárlási engedély alapján csak az abban feltüntetett mennyiséget s csak a vásárlási engedély keltétől számított 30 napi időn belül szabad kiszolgáltatni. A kereskedő lugkövet csak a vásárlási engedély átvétele ellenében szolgáltathat ki s a vásárlási engedélyt annak keltétől számított hat hónapon át megőrizni köteles. Házilag végzett szappanfőzés céljaira 1 o kg.-nyi, vagy ennél kisebb mennyiségben lugkövet csak 128 fokos, illetőleg lefokozva csak 100 fokos minőségben és csak eltartás-