Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-25 / 243. szám

JSíIfÍRYIDBIL 1928. október 25. Az ntca politikája Néhány nap óta a főváros ut cáin és éppen a legforgalmasabb utvonalakon olyan jelenetek játszódnak le, amelyek a legkevésDé alkalmasak arra, hogy a külföld szimpátiáját és bizalmát, ame lyekre pedig égetően nagy szüksé günk volna, fenntartsák számunkra. Az utcai mozgalmak előidézője az a tény volt, hogy az egyete mekre a módosított numerus claususban biztosított arányszámon tul a rendes beiratások után még több zsidó vallású hallgatót vettek föl a kultuszminiszter egyenes utasítására. Az ifjúságnak egy vérmesebb csoportja felizgatva azon tendenciózus híresztelések ál tal, amelyeknek az úgynevezett li berális sajtó e pótfelvételekkel kapcsolatosan helyet adott, az intézkedéssel szemben táplált ellenszenvét oly módon juttatta kife jezésre, ami talán túlhaladta a for mákat egy felelős miniszter hivatali ténykedéseivel szemben. A zavargásokat megelőző napon épen a kultuszminiszter beszélt azokról az ugratókról, akik kihasználva az egyetemi ifjúság izgatott hangulatát, mesterséges módon mégcsak fokozzák ezeket az izgalmakat. És lehetetlen észre nem vennünk azt a tendenciát, amely a szó szoros értelmében úgyszólván kiprovokálta ezeket a zavargásokat Viszont az éremnek van §gy másik oldala is: azokra a külföldi lapbejelentésekre kell utalnunk, amelyek szerint Budadapest utcáin vér folyik, a tüntetéseknek halottjai vannak, egyszóval a velünk szemben ellenséges hangulatu külföldi sajtó pecsenyét süt ebből az egyszerű utcai randalirozásból és ugy állítja be a helyzetet, mintha egy liberális napilap kirakatablakának betörése a konszolidáció teljes hiányának jele volna. A módosított numerus clausus tudvalevően nem ismeri a fajok és felekezetek szerinti osztályozást hanem a szülők foglalkozása és az ország geográfiai megosztottságának figyelembevételével állit ja fel azokat a kategóriákat, amelyeken belül a hallgatók felvehetők az egyetemre Nincs szükségünk az eddiginél is nagyobb számú szel lemi proletáriátus kitenéysztésére és egyedül ezt a preventív célt szolgálja a módosított törvéqTi amelynek kifejezett törekvése, hogy a lateiner osztály helyett produktívabb pályák művelőit szaporítsa. Hogyan is állunk ezen a ponton a zsidó kérdéssel? Objektíven megállapítva e problémát, meg kell állapitanunk, hogy nem teljesen helytálló az a megvilágítás, mintha a zsidó egyetemi hallgatók nagyobb számú felvétele exisztenciájában fenyegetné a keresztény diákságot. Valljuk be, hogy az ügyvédi és orvosi pálya, különösen a kezdet kezdetén súlyos nélkülözésekkel és minimális kereseti lehetőségekkel jár. Valamikor a néptanítói hivatás volt az, amelynek vállalója úgyszólván szégenységi fogadalmat tett, amikor "kezébe kapta a diplomát. Ma ugyanez a helyzet a lateiner pályákon és mi élénken kétkedünk abban, mintha a zsidóság legvagyonosabb rétege óhajtaná elözönleni ezt a pályát. Ellenkezőleg: a gazdag zsidó diploma nélkül is elhelyezi a maga fiát vállalatánál, kereskedésében, irodájában, mert nem hajlandó vele vállaltatni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek ma a szabadfoglalkozású, tehát nem fixkeresetü foglalkozások velejárói. Maradna tehát a szegénysorsu zsidó gyerek. Ez a fiu is ugyanolyan végzettséggel fog kikerülni a főiskoláról, mint a keresztény hallgatótársa. Ugyanolyan vékonypénzü orvosként, vagy ügyvédként kezdi meg praxisát, mint a keresztény fiu, akinek azonban ezenkivül meg van az az előnye is, hogy elhelyezkedhet az államnál, megyénél, városnál. Saját magát kicsinyli le tehát az az egyetemi hallgató, aki olyan bizonyítványt állit ki vele azonos körülmények közt az életbe kilépő zsidó pályatársáról, hogy az akár észbeli. akár produktivitási téren előnyösebb helyzetben van nála. Ezt is tekintetbe kell venni azon megfontolás mellett, hogy ha fiaink a politikát kiviszik az utcára, azzal többet ártanak maguknak is, mintha a tanulás és tudás fegyvereivei vivnák meg küzdelmüket riválisaikkal szemben, ahelyett, hogy mesterséges provokációknak ugranak be. 36 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni a forgalmi adó után!! Az adózók sürgős Intézkedést kérnek a példátlanul magas bírság megszüntetése tárgyiban!! Egy alkalmi esetből jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy a forgalmi adónál még mindig életűén van a közadó-hátralékokra korábban érvényesített az a méltánytalan rendelkezés,, hogy a késedelmes adózótól havi 3 0/0 vagyis évi 36 <Ye késedelmi adót szedtek be. A közadók egyéb nemeinél ezt az indokolatlan és kegyetlen rendelkezést már megszüntették, a forgalmi adónál azonban még mindig hatályban áll s a szerencsétlen hátralékosra irgalmatlanul kivetik és behajtják ezt a rettenetes kamatot, ami már nem is kamat, hanem bátran nevezhető birságnak. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez az adó egyébként is a legellenszenvesebb, mert talán a legkevésbé szociális adónem s ha tekintetbe vesszük, hogy a kiszabott adón kivül egyébként is kell egy jókora százalék kb. 25 0/0 adópótlékot fizetni, — akkor megérthető az adózó elkeseredése, amikor hátralék esetén még további 36 0/0 késedelmi kamatot is felszámítanak a terhére. Unos-untalan emlegetik, hogy az adókon enyhíteni fognak s az adózók iránt kíméletesebb adópolitikát fognak inaugurálni. Ilyen kormány-nyi'atkozatok napirenden vannak. Teljesen érthetetlen, hogy ezek dacára ez az elavult és semmivel sem indokolható drákói intézkedés még mindég hatályban lehet. Idevonatkozólag a legsürgősebb orvoslást kéri a közönségnek épen az a része, amelyik a hátralékosoknak szomorú osztályához tartozik, vagyis azok, akik fizetési nehézségekkel küzdenek. Ilyen késedelmi kamatot nMr a bíróságok régen nem ismernelc és nincsen olyan biró, aki ezt a hal; latlanul magas kamatot a kései delmes adós ellen megítélje. Mij ként történhetik, hogy az állam a maga adósaitól a jelen nehéz közgazdasági viszonyok között mégis ilyen horribilis kamatot szed! ? ? Ugy gondoljuk, hogy maguk a Í

>énzügyi hatóságok örülnének egjobban, ha ettől az ellenszenves feladattól mentesülnének, mert meggyőződésünk,hogy a pénz^ I ügyi hatóságokban meg van a jóindulat és a belátás, de addig amig a sérelmes kormányrendelkezés fennáll, ők a maguk, hatáskörében és a maguk felelősségére semmi könnyítést nem tehetnek. A hátralék»sok tehát magától a kormánytól várják a legsürgősebb orvoslást és azt kérik, hogy ez irányban az illetékes fórumok a legérelyesebb felterjesztést mielőbb tegye meg a pénzügyi kormányhoz. Szóló. Klebelsberg Kúnó gróf kultuszminiszter levélben, iayer János főldmivelósügyi miniszter táviratban mentették ki távolmaradásokat a bősök szobrának leleplezési ünnepségéről (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A szabolcsi és nyíregyházi hősök szobrának leleplezési ünnepsége országos esemény volt. A kormányzó megjelenése, impozáns fogadása és bevonulása, az avatóünnepen elhangzott beszédek, az az elismerés, amellyel a kormányzó és kísérete az ünnepség minden részletét fogadta, országos érdeklődés középpontjába emelték ezekben a napokban Szabolcsvármegyét és Nyíregyháza városát. Az ünnepségre meghívott, de elfoglaltságuk miatt meg nem jelent előkelőségek közül többen írásban mentették ki távolmaradásukat dr. Kállay Miklós főispánnál. Klebelsberg Kunó gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő levelet intézte vármegyénk főispánjához: Tisztelt Barátom! Megkaptam a szabolcsi Hősök A Diadal szenzációja szerdán, csütörtökön és pénteken Várkonyi Mihály Jetta Goudal J. Sehildkraut szerdától a Diadalban. Emlékszobrának leleplezési ünnepélyére szóló szives meghívásodat. őszinte sajnálattal kell azonban közölnöm, hogy az ününnepélyen nem tudok megjelenni, mivel azon a napon, október hó 21-én kerületemben már várnak. Figyelmedet hálásan megköszönve, szives üdvözlettel vagyok hived: Gróf Klebelsberg Kunó. Mayer János m. kir. földmivelésügyi miniszter táviratban tudatta távolmaradását. Távirata a következő: Méltóságos Kállay Miklós főispán urnák Nyíregyháza. A szabolcsi hősök emlékszobrának leleplezési ünnepélyén hivatalos elfoglaltságom miatt őszinte sajnálatomra részt nem vehetek. Mayer János, földmivelésügyi miniszter. Lukács György miniszteri tanácsos levele: Méltóságos Uram! Kézhez vettem a világháborúban elesett szabolcsi vitéz fiuk dicsőséges emlékezetére emelt emlékmű leleplezési ünnepélyére szóló meghívót. A megtisztelő meghívásért hálás köszönetet mondok, legnagyobb sajnálatomra azonban ez emlékünnepélyen nagy elfoglaltságomra való tekintettel meg nem jelenhetek. Felkérem Méltóságodat, hogy elmaradásomat indokoltnak tekinteni s erről a szoborbizottságot is értesíteni méltóztassék. A hazafias kegyeletérzésben és gondolatban a vármegye ünneplő közönségével lelkileg összeforraszt és arra indít, hogy a vármegye közönségét hazafias célok szolgálatára irányuló munkájában szerény működési körömben tőlem telhetőleg támogassam Kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok Méltóságodnak őszinte hive: Lukács Ödön, miniszteri tanácsos. A Budapesti Államépitészeti Hivatal főnöke, Kurczky Sándor miniszteri tanácsos levele a következő : Méltóságos Uram! Amidőn a Hősök emlékmüvének leleplezése alkalmából hozzámjuttatott becses meghívásért őszinte köszönetet mondok, A marokkói kémnő Főszerepben: Várkonyi Mihály, Jetta Goudal és J. S«hildkraut.