Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-24 / 242. szám

1928. október 21. J^YÍEVIDEK. Mezőgazdaság A nyírségi borokról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A gazdasági élet. szemlélői ma -csaknem kivétel nélkül a most folyó nagy szüreti munkát figyelik. Milyen lesz a szüret eredménye, milyen minőségű lesz a szűrt bor? Ez a kérdés vár feleletre. Bennünket is közelről érint ez a kérdés, hiszen a Nyírségnek éppen Nyíregyháza közelében levő területei eléggé be vannak ültetve szőlővesszőkkel, úgyhogy azok terméshozama jelentős a nemzetgazdaság szempontjából is. Ezekről a területekről kívánunk szólni s vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy milyen helyzetre számithat a nyiri bor az általános borpiacon. Az idei termésű borokban általában csalódás érte a termelőket. A meleg nyár azt a reményt keltette mindannyiunkban, hogy a szinte tropikus hőségü nyár az olasz borok édességével vetekedő bort fog termelni, sajnos azonban lehűtötte e reménykedést elég korán a teljes csapadékhiány, ugy hogy elegendő nedvességet nem kapott a szőllő s a szemfejlődés ben erősen hátramaradt. Még rontotta a helyzetet az is, hogy szeptember végén és október elején nagy mennyiségű csapadék hullott alá s igen sok termelő attól tartva, hogy az eső állandósulni iog, idő előtt hozzálátott a szüreteléshez, hogy a megmaradt kevés termést megmentse. Láttunk mustokat u —15 fokos klosteneburgi cukortartalommal, amelyekből 6—9 maiigán fokos borok lehetnek s amelyekből igy csak savanyu lőre lesz. A földmivelésügyi miniszter belátta a helyzet tarthatatlanságát s rendeletet bocsátott ki, amelyben megengedte a mustok erősítését sűrített musttal. Nálunk Szabolcsban a must sűrítését eddig nem . alkalmazták, már csak azért sem, 8 mrte a készítése és használata a különféle engedélyek miatt igen sok nehézségbe ütközik. Pedig a szaboicsi boroknál igen nagy szükség volna a sűrített must használatára még normális termésű években is, nem szólva itt a sóstószőlIőtelepi borokról, ahol ezidén 18 —20 fok cukortartafmu borok vannak. Az értékesítési lehetőségek a nyiri boroknál a lehető /egroszszabbak. Majdnem minden község határában nagy kiterjedésű szőilők vannak, de a kistermelőknek sem hordóik, sem pincéik nincsenek. A termés zúzását és taposását nyílt helyen végzik s ha rájön az eső, napokon keresztül szaporodik a must és gyengül a cukortartalom. Természetesen azután a kereskedő, aki klostemeuburgi fokozóval és malligand mérővel, dolgozik, nem hajlandó a borért olyan árat adni, mint amennyit a termelő kér érte, mert hiszen rentábilis csak az erős cukortartalmú must, vagy az erős fokú, kellemes izü és nem savanyu bor lehet, csak a jó bornak van piaca. Hihetetlenül drágitja a bort a városi fogyasztási adó. Ennek az adónak számszerű értéke a bor literenként, tekintet nélkül arra, hogy milyen erős, mennyiben használható, jó-e a bor, 19 fillér, vagyis a bor eladási árának 80—100 százaléka. Ez pedig lehetetlen helyzet. Ha nem jön országos intézkedés, amely leszállitja a- városi fogyasztási adókat és nem keres exportra alkalmas összeköttetéseket a szakértő kereskedelem bekapcsolódásával, ugy évről-évre nagyobb lesz a belföldi megmaradt borkészlet, évről-évre esni fognak a borjárak, a szőlő kezelése, a befektetett tőke és munkaerő nem fogja megtalálni ellenértékét, a szőlő termelése nem lesz többé rentábilis s a nemzetgazdaság egy értékes alanya el fog sorvadni: a magyar szőlős'gazda. Nekünk nyírségieknek különösen a C

sap állomáson keresztül lebolitható csehszlovák és lengyelországi fogyasztó piac hiányzik. Emlékezzünk csak vissza a békebeli szüretek forgalmára. A len9 gyei zsidók százai sürögtek-forogtak a Korona kávéházban és előtte, ahol a bortőzsde volt és vitték a borainkat illő áron, tul a határokon fihol a magyar bort mindenütt megbecsülték. Ma a szabolcsi termelők összetett kezekkel várják a belső piac fogyasztóit és közben hozzuk a kecskeméti, gyöngyösi, Kunszentmárton vidéla borokat, melyeknek minősége jobb s az ára alacsonyabb a szabolcsi borokénál, kivéve a sóstószőlőtelepi borok minőségét, melyeknek kellemes ize kiválóvá teszi e borokat a nyiri borok közül. De a sóstószőiőtelepi borárak is magasak a belföldi piac részére, éppen a városi fogyasztási adóterhek miatt. És ezzel kapcsolatosan nem hibáztatjuk eléggé egyes elárusítóknak azt a ténykedését sem, akik üzletükben a bor literjéért 1 pengő 80 fillért, vagy 2 pengőt kérnek s ezzel a termelőkben jogosan azt a hiedelmet keltik, hogy az ő boruk többet ér, mint amennyit a megfontolt, szakértő kereskedők Ígértek érte. S. G.^ IIIIIM MM IH

UI

I Mo z 1 Confetti a „Szépségek" filmje az Apolló szerdai premierjén Szerdán, csütörtökön kerül az Apollóban bemutatásra az «Ufa» színházban két hét előtt bemutatott szenzációs film újdonsága a «Confetti». Az újjáéledő angol filmgyártás első reprezentáns alkotása a «Confetti», amely minden tekintetben igazolta a hozzáfűzött várakozásokat. A filmet a népszerű angol rendező, Graham Cutts készítette, egy ismert angol regény nyomán. A «Confetti» minden tekintetben eltér a sablontól. Meséje, rendezői beállításai, fotográfiája, de még a _ színészek alakításai is uj utakon haladnak. Van egy-két jelenete: Carneval herceg bevonulása az ujongó városba, a gondolák felvonulása, melyek felejthetetlen impressziókat keltenek a nézőben. A film Philips Rádió- és Villamossági Folyó hó 25-én, csütörtökön este 8 órakor a Korona-szálloda nagytermében a modern rádiókról ingyenes előadást tartanak a Philips Rádió- és Villamossági R.-T. mérnökei, melyre az érdeklődő közönséget és rádió amatőröket tisztelettel meghívjuk. Tisztelettel Philips Rádió- és Villamossági R.-T. Várkonyi Mihály Jetta Goudal J Schildkraut szerdától a Diadalban. főszereplői, Jack Buchanan és Annette Bensőn, a londoni Drurv Lane színház kitűnő művészei. E ritka szépségű filmet az Ufa kisérő filmjei fogják bevezetni, mely előadásai iránt máris szokatlan érdeklődés nyilvánult meg. / A marokkói kémnő Pierre Benőit hires regénye elevenedik meg előttünk. A marokkói kémnő rendkívül irgalmas, fordulatos, megkapó filmjében. A rifkabilok vitéz törzse hiába harcol a francia túlerő ellen. Belátják ,hogy most már csak ravaszság segithet. Anita (Jetta Gondal) a törzsfőnök csodaszép leánya, belopódzik a franciák táborába, körülhálózza Gantier ezredest, a parancsnokot, ugy, hogy az ezredes a tündérszép ' Anitát nőül veszi. Anita most kényekedve szerint kémkedhet. Gantierta főhaditanács Párisba szólítja. — Anita hajón követi férjét, de útközben halálosan szerelmes lesz Jean de Costa nevü hegedűművészbe, aki nem más, mint Gantier ezredes testvéröccse. Jean rajongással csüng ezredes bátyán és hősiesen küzd szerelme ellen. Anita Jeannak egy monogrammos cigarettapapirosán üzenetet küld a rafkabiloknak. Az árulás folytán a francia segitőcsapat nagy részét lemészárolják, de az árulás kitudódik és az ártatlan Jeant halálra Ítélik. A kivégzés előtti éjjei Jean bevallja Anitának, aki a börtönbe lopódzik, hogy őt imádja és Anita rögtön felfedeizi árulását, hogy imádottját megmentse. Másnap reggel a franciák Jean helyett Anitát lövik főbe és Gantier ezredes boldogan öleli keblére megmentett fivérét. A kitűnően rendezett és igen érdekes filmet a bűbájos Jetta Goudal, Várkonyi Mihály és Schlidkraut József mesteri játéka viszik győzelemre. Kisérő műsor: A nyugalmas jó vidék burleszk. Bemutatja Szerdán csütörtökön és pénteken a Diadal Mozgó. Nagy reprizek a Diadalban Bánky Vilma és Rudolph Valentino legcsodásabb filmjét, Puskin világhírű novellájából készült «Fekete sas»-t újította fel tegnap a Diadal-Mozgó. A közönség szokatlan mfeleg érdeklődést tanúsított a gyönyörű repriz iránt, ami nem is csoda, mert Bánky Vilma és Rudolph Valentino összjátékának ragyogó varázsát nem homályosíthatja el az idő, de még a filmtechnika rohanó fejlődése sem. A műsor másik felét szintén repriz film töltötte ki, mégpedig a kínai tárgyú «Sanghayi fogoly», Bernhard Götzke hátborzongató szuggesztiv erejű alakításával. — Ezt a műsort még csak ma vetíti a Diadal Mozgó, hogy holnap helyet adjon a szezon legparádésabb filmjátékának: «A marokkói kémnő»-nek. ^ — Piros-tekete Remington írógépszalag 20 o/o felár nélkül kapható a Jóba-nyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. — Telelőn 139. 3X