Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-24 / 242. szám

2 JSíVfRYIDáK. 1928. október 24. Útjeizés a feltámadás felé. * H. Idézet: Szohor Pál főjegyző megnyitó beszédéből a Fedák Sá­ri és dalostársa előadása alkalmá­ból: »Néhány héttel ezelőtt Nyitrán jártam, ebben az ősi püspöki vá­rosban. Az utcán magyarul kö­szönnek az emberek. A cukrászdá-j ban magyarul kínálja karkötős kis-l asszony édességeit. A városháza előcsarnokában áll egy mellszobor, — Kétkedve ismerek rá Tisza Ist­ván arcára. Most ugyan átmene­tileg Massaryk neve van a már­ványra vésve, be ha még egyszer útlevél nélkül mehetek Nyitrára, letörlöm onnan a bitorló álnevet. Ebben a városban minden magyar. A vendéglőben magyar cigány ját­szik. önök pedig Uraim — végbeli vitézek, Balassa Bálint osztályosai — kikergetik ebből az órszágból a magyar dalt. Néger zenére csillog a szemök s járnak hozzá olyan táncot, melytől nagyapáink csár­dáshoz szokott Iába gipszbe ke­rülne.« Most már mellékeljük ehhez a miniszterelnök beszédjéből, ismé­telve a következőket: »Nem szük­séges-e, hogy ujjá alkossuk ösz­szes intézményeinket, hogy fejlesz­szük és terjesszük ősi kulturánkat, hogy uj virágzó gazdasági életet és admininsztrációt teremtsünk és talpraállithassuk mindazt, ami hoz­zátartozik az állami és társadalmi élethez. Félre kell tennünk min­dent, ami megoszthatja e nemzet fiait lélekben és felfogásban, hogy egyesíthessünk mindenkit e nagy feladat megoldásában.« 0 Dii immortales! — ö halha­tatlan Istenek! — fohászkodha­tunk mi szegény meggyötört ma­gyarok is, a nagy rómaival —­hát micsoda megpróbáltatás jő még reánk, hogy élnivaló életre ébredjen a nemzeti akarat! A tót Nyitrában minden ma­gyar; a magyar miniszterelnök pe­dig azon gyötrődik, hogyan kelj ujjáalkotni összes' intézményeinket. Kulturát, gazdaságot, adminisztrá­ciót, lelki életet, mindent-mindent, ami csak hozzátartozik az állami és társadalmi élethez. Még az ajak és arcmázoló pamacsokat is, a ba­nán-majszolásokat is, és sok-sok éretlen gyerekeskedéseket, a nem­zeti megélhetés kimondhatatlan kárára. , Igaz, hogy a világőrület kegyet­len vérvesztesége és nyomorúsága, uj életutak iránya felé kényszeríti a komoly gondolkodást minden­felé. A sok jövés-menés, tanács­kozás, alkudozás, erőszakoskodás és több eféle, mind arra vall, hogy ha nagy felfordulással is, de vál­toztatni kell azon egyéni társadal­mi és nemzetközi viszonyokon, melyek a multidők, főleg politi­kai elgondolásokon alapulva, foly­tonos bizonytalanságokban nyug­talanították a népeket. És pedig mindazért, mert alapjában nyers uralmi vágy és törekvés volt in­dító oka és célja az emberi élet­nek. Belátták ugyan mindkét rész­ről, győzők és legyőzöttek, ennek az uralmi alapnak erkölcstelen és igazságtalan voltát s e belátásból szerveztek is többféle kiegyenlítési bizottságokat, tanácsokat, bírósá­gokat, de hát két haragos ember közt is mily nehéz az egyességre jutás, hát még ebben a világza­varban. Nem hiába hangoztatják a megfontolt lelkűek a türelmet, a csillapító várakozást, az okos mérsékletet, a nemzetközi viszály mérgező magvainak alapos kiisme­rését, mint az életszervezetek megbetegedésének okozóit. Ezért a sok jövés-menés Kelettől-Nyu­gotig, szárazon-vizen-Ievegőben, zárt ajtóknál és nyílt terken. Most lehet elmondani a Petőfi nagy lelki látásával: a század viselős. Ebben az egyetemes vajúdásban szenved a mi kormányunk is, fő­ként annak feje, akinek lelke szin­te már megszülte azon irányító gondolatokat, terveket, melyek kellő ápolás, dajkálás mellett, for­mába öntik, kialakítják a szaba­dulás szebb jövőjét. Mint a többi komoly belátó lel­kű hazafi, ugy a miniszterelnök ur is, a magunkrautalt erősödést, egybeforrt akaraterőt állítja első föltételül elsősorban. Szakítani jó­formán az egész múlttal, lényeg­ben és formában is. Lényegben, amennyiben országunk, nemzetünk kiszabadult abból az örökös vi­szályt szülő osztrák kapcsolatból, melynek emléke is gyászos-sötét lesz minden időben. Formában, amennyiben felszabadult a nemzet, a maga természete és hajlama szerint való állami berendezkedés­re, amely berendezkedésben em­beri éltenük találja meg mindazon segítő és ápoló erőket, melyek az ! egyeseknek és összesnek, nyugodt, szabad testi-lelki mozgást és fej­lődést engednek, sőt biztosítanak. Ha pedig ezt a szabad mozgást és fejlődést önző, ártó erők zavar­nák, igazságon alapuló, nyugodt és éber hatalom háritsa el, bár­honnan indulna, bármerre vezetne. És e nagy tervnél, nagy ígéret­nél, nagy nemzeti érték megszer­vezésénél, a kölünböző eszközök — legjobbak között is — első he­lyen áll a kultura. Az egyének lel­kületének tiszta belátása, ugy sa­ját, mint a nemzet biztos haiadás­utjának, tiszta meglátása. Mint midőn valaki hosszú útra indul, megállapítja útravaló szükségleteit az eshetőségeket, a siker biztosítá­sának minden lehető eszközeit és céljára figyelve indul, egy látha­tatlan, de mindig érzehető lelki megnyugvástól biztatva, halad, Igy a nemzet is, egyetemében, egyazon célra, sok águ-bogu esz­közökké), de mindig a célt tekint­ve indul, mozog, munkálkodik. Mert csodás világ az ember vi­lága. Célja egy, de eszközeiben sokfelé ágazó. A teremtő bölcses­ség nem akarja, sőt nem tűri az egyformaságot, sehol az életmoz­gás terén. Az élet anyagi vonatko­zásában sem, a lelkiség terén sem. A célban egy ... A mi isteni út­levelünkben, a Bibliában, többféle formában, de ugyanazon lényeg­ben, igy van megírva: »a mi meg­tartó Istenünk azt akarja, hogy minden ember idveZüljön és az igazság ismeretére eljusson.« Jé­zus ielke igy jelzi ugyanazt: »én világosságul jöttem e világba, hogy senki sötétségben ne maradjon.« Tehát üdvösség, világosság, min­denki részére. Vagy hát mondjuk igy: tiszta, nyugodt érzés, erőtel­jes munkakedv. A mi Istenünk ezt akarja. A világosságot hozó életmi/fta, a maga élettényeiben mutatta fel a sikerre vezető esz­közöket, testében, lelkében. Gyö­nyörű hasonlatban az épület alap­jára mutatott, mely minden vihar­ral dacoló szikla. Legnagyobb apostola egyenesen rámutat erre. a fundamentumra, amelyre lehet és kell is építeni egy nemzet éle­tét is. »És eljő a vihar, rohan az árvíz, megütköznek a házban, de Kedden Kedden OSWALDA Süsra* A BAKFISKIRÁLYNŐ Egy bájos leány szomorú és vig törtenete 9 felvonásban SZEMÉLYEK: A bakfis . . 0<«i Oswaídt A házvezetőnő . Gi-elia Werberirk A vedőagyvéd . Alfous Frylmd A tanár . . . R A. Róbert* Az ügyvédbojtar Síöreghi Gyula A recdir . . Albert Pániig A hró . . . W. Dipgg'm»n p A tiot«Dytl á Hmr^ B<»nd*r Szerdán Csfitörtökön Pályadijat nyert „Szépségek' 1 filmje Ragyogó kiállítású szarelmi regény 8 fel?. Irta: Douglas Furber. Rendezte; Graham Cutts. JACK BUCHANAN a főszerepben. és a paz ar „I J -'fl" kisérő i műaor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. [ el nem ronthatják, mert kősziklán j épült.« Száz politika, ezerféle erő­szak kísérletezett ezredeken át ez igazság ellen, sőt kigunyolásában s a vége: nyomor és pusztulás. Nemzetfenntartó s általában élet­fenntartó isteni fundamentum: az eggyéforrasztó szolgálat elve, vagy kölcsönös segítő készség. Mint egy gyümölcsfa szétágazó gyöke­rei összeszedik, gyűjtik a külön­böző tápláló elemeket s aztán a törzsön és ágakon át, rügyekbe, levelekbe, mig megjelenik a virág­csoda s végcélban a gyümölcs. Jézus is igy oktat: »én vagyok a szőlőtő, ti a termővesszők. A vesz­sző nem teremhet gyümölcsöt,, csak ha a tőből veszi táplálékát.. Igy ti is csak belőlem nyerhetitek az édes gyümölcs táplálékát. Es az iesz az Atya dicsősége, ha sok édes gyümölcsöt teremtek.» Ha­sonlat nélkül rámutatva: a legdú­sabb tőből is, a legerőteljesebb vesszőn át is, kellő müvelés foly­tán terem és fejlik a gyümölcs. A miniszterelnök kulturáról beszél. Kultura, gazdasági virágzás, u] adminisztráció, lelki egység és minden-minden, amikkei űjjá le­het alkotni minden erősítő intéz­ményünket. Tehát kultura, emberben, föld­ben, közigazgatásban, templomok­ban. Ez a teremtő, alkotó erő, minden földi és földöntúli üdvös­ség kiinduló pontja, az uj életre támasztó erő. Szónak is valami titokzatos, megértésnek még titokzatosabb, megtanulni lehetetlen, ennek nyo­mát, betűjét mutatják, jelzik ez­redévek építményei és romjai, mu­zeumok, kiállítások, szóval: áldá­sok és átkok! Mégis megható tartalmában, az ember. Az ember, amilyen volt, amilyen most és amilyen lehet és lennie kell. És erről érdemes egy külön cikkben próbálkozni, gon­dolkozni, segíteni abban a legna­gyobb célban, melyre a miniszter­elnök lelke mutat. Ámbár a költő lelke szelíden int és figyelmeztet: Hagyjátok a meddő vitát, Bölcs Isten, aki rendel. Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása Istennek S poígára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának. Andrássy Kálmán. A jó gazda I ARIM! INF" motor- és trak­„LHnUUUNC torolajakat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza Széchenyi-ut 1. 4612. Telefon: 507. Naponta frissen készült finom ! kapható Sípos Géza cukrásznál Zrinyi Ilona-.utca 3. szám. Telefon: 313. Szőrme bundát és szőrmét legolcsóbban ntmiklössy ^het beszerezni. Széchenyi-tér 6. szám. szűcsnél 8178-2

Next

/
Thumbnails
Contents