Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-24 / 242. szám
2 JSíVfRYIDáK. 1928. október 24. Útjeizés a feltámadás felé. * H. Idézet: Szohor Pál főjegyző megnyitó beszédéből a Fedák Sári és dalostársa előadása alkalmából: »Néhány héttel ezelőtt Nyitrán jártam, ebben az ősi püspöki városban. Az utcán magyarul köszönnek az emberek. A cukrászdá-j ban magyarul kínálja karkötős kis-l asszony édességeit. A városháza előcsarnokában áll egy mellszobor, — Kétkedve ismerek rá Tisza István arcára. Most ugyan átmenetileg Massaryk neve van a márványra vésve, be ha még egyszer útlevél nélkül mehetek Nyitrára, letörlöm onnan a bitorló álnevet. Ebben a városban minden magyar. A vendéglőben magyar cigány játszik. önök pedig Uraim — végbeli vitézek, Balassa Bálint osztályosai — kikergetik ebből az órszágból a magyar dalt. Néger zenére csillog a szemök s járnak hozzá olyan táncot, melytől nagyapáink csárdáshoz szokott Iába gipszbe kerülne.« Most már mellékeljük ehhez a miniszterelnök beszédjéből, ismételve a következőket: »Nem szükséges-e, hogy ujjá alkossuk öszszes intézményeinket, hogy fejleszszük és terjesszük ősi kulturánkat, hogy uj virágzó gazdasági életet és admininsztrációt teremtsünk és talpraállithassuk mindazt, ami hozzátartozik az állami és társadalmi élethez. Félre kell tennünk mindent, ami megoszthatja e nemzet fiait lélekben és felfogásban, hogy egyesíthessünk mindenkit e nagy feladat megoldásában.« 0 Dii immortales! — ö halhatatlan Istenek! — fohászkodhatunk mi szegény meggyötört magyarok is, a nagy rómaival —hát micsoda megpróbáltatás jő még reánk, hogy élnivaló életre ébredjen a nemzeti akarat! A tót Nyitrában minden magyar; a magyar miniszterelnök pedig azon gyötrődik, hogyan kelj ujjáalkotni összes' intézményeinket. Kulturát, gazdaságot, adminisztrációt, lelki életet, mindent-mindent, ami csak hozzátartozik az állami és társadalmi élethez. Még az ajak és arcmázoló pamacsokat is, a banán-majszolásokat is, és sok-sok éretlen gyerekeskedéseket, a nemzeti megélhetés kimondhatatlan kárára. , Igaz, hogy a világőrület kegyetlen vérvesztesége és nyomorúsága, uj életutak iránya felé kényszeríti a komoly gondolkodást mindenfelé. A sok jövés-menés, tanácskozás, alkudozás, erőszakoskodás és több eféle, mind arra vall, hogy ha nagy felfordulással is, de változtatni kell azon egyéni társadalmi és nemzetközi viszonyokon, melyek a multidők, főleg politikai elgondolásokon alapulva, folytonos bizonytalanságokban nyugtalanították a népeket. És pedig mindazért, mert alapjában nyers uralmi vágy és törekvés volt indító oka és célja az emberi életnek. Belátták ugyan mindkét részről, győzők és legyőzöttek, ennek az uralmi alapnak erkölcstelen és igazságtalan voltát s e belátásból szerveztek is többféle kiegyenlítési bizottságokat, tanácsokat, bíróságokat, de hát két haragos ember közt is mily nehéz az egyességre jutás, hát még ebben a világzavarban. Nem hiába hangoztatják a megfontolt lelkűek a türelmet, a csillapító várakozást, az okos mérsékletet, a nemzetközi viszály mérgező magvainak alapos kiismerését, mint az életszervezetek megbetegedésének okozóit. Ezért a sok jövés-menés Kelettől-Nyugotig, szárazon-vizen-Ievegőben, zárt ajtóknál és nyílt terken. Most lehet elmondani a Petőfi nagy lelki látásával: a század viselős. Ebben az egyetemes vajúdásban szenved a mi kormányunk is, főként annak feje, akinek lelke szinte már megszülte azon irányító gondolatokat, terveket, melyek kellő ápolás, dajkálás mellett, formába öntik, kialakítják a szabadulás szebb jövőjét. Mint a többi komoly belátó lelkű hazafi, ugy a miniszterelnök ur is, a magunkrautalt erősödést, egybeforrt akaraterőt állítja első föltételül elsősorban. Szakítani jóformán az egész múlttal, lényegben és formában is. Lényegben, amennyiben országunk, nemzetünk kiszabadult abból az örökös viszályt szülő osztrák kapcsolatból, melynek emléke is gyászos-sötét lesz minden időben. Formában, amennyiben felszabadult a nemzet, a maga természete és hajlama szerint való állami berendezkedésre, amely berendezkedésben emberi éltenük találja meg mindazon segítő és ápoló erőket, melyek az ! egyeseknek és összesnek, nyugodt, szabad testi-lelki mozgást és fejlődést engednek, sőt biztosítanak. Ha pedig ezt a szabad mozgást és fejlődést önző, ártó erők zavarnák, igazságon alapuló, nyugodt és éber hatalom háritsa el, bárhonnan indulna, bármerre vezetne. És e nagy tervnél, nagy ígéretnél, nagy nemzeti érték megszervezésénél, a kölünböző eszközök — legjobbak között is — első helyen áll a kultura. Az egyének lelkületének tiszta belátása, ugy saját, mint a nemzet biztos haiadásutjának, tiszta meglátása. Mint midőn valaki hosszú útra indul, megállapítja útravaló szükségleteit az eshetőségeket, a siker biztosításának minden lehető eszközeit és céljára figyelve indul, egy láthatatlan, de mindig érzehető lelki megnyugvástól biztatva, halad, Igy a nemzet is, egyetemében, egyazon célra, sok águ-bogu eszközökké), de mindig a célt tekintve indul, mozog, munkálkodik. Mert csodás világ az ember világa. Célja egy, de eszközeiben sokfelé ágazó. A teremtő bölcsesség nem akarja, sőt nem tűri az egyformaságot, sehol az életmozgás terén. Az élet anyagi vonatkozásában sem, a lelkiség terén sem. A célban egy ... A mi isteni útlevelünkben, a Bibliában, többféle formában, de ugyanazon lényegben, igy van megírva: »a mi megtartó Istenünk azt akarja, hogy minden ember idveZüljön és az igazság ismeretére eljusson.« Jézus ielke igy jelzi ugyanazt: »én világosságul jöttem e világba, hogy senki sötétségben ne maradjon.« Tehát üdvösség, világosság, mindenki részére. Vagy hát mondjuk igy: tiszta, nyugodt érzés, erőteljes munkakedv. A mi Istenünk ezt akarja. A világosságot hozó életmi/fta, a maga élettényeiben mutatta fel a sikerre vezető eszközöket, testében, lelkében. Gyönyörű hasonlatban az épület alapjára mutatott, mely minden viharral dacoló szikla. Legnagyobb apostola egyenesen rámutat erre. a fundamentumra, amelyre lehet és kell is építeni egy nemzet életét is. »És eljő a vihar, rohan az árvíz, megütköznek a házban, de Kedden Kedden OSWALDA Süsra* A BAKFISKIRÁLYNŐ Egy bájos leány szomorú és vig törtenete 9 felvonásban SZEMÉLYEK: A bakfis . . 0<«i Oswaídt A házvezetőnő . Gi-elia Werberirk A vedőagyvéd . Alfous Frylmd A tanár . . . R A. Róbert* Az ügyvédbojtar Síöreghi Gyula A recdir . . Albert Pániig A hró . . . W. Dipgg'm»n p A tiot«Dytl á Hmr^ B<»nd*r Szerdán Csfitörtökön Pályadijat nyert „Szépségek' 1 filmje Ragyogó kiállítású szarelmi regény 8 fel?. Irta: Douglas Furber. Rendezte; Graham Cutts. JACK BUCHANAN a főszerepben. és a paz ar „I J -'fl" kisérő i műaor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. [ el nem ronthatják, mert kősziklán j épült.« Száz politika, ezerféle erőszak kísérletezett ezredeken át ez igazság ellen, sőt kigunyolásában s a vége: nyomor és pusztulás. Nemzetfenntartó s általában életfenntartó isteni fundamentum: az eggyéforrasztó szolgálat elve, vagy kölcsönös segítő készség. Mint egy gyümölcsfa szétágazó gyökerei összeszedik, gyűjtik a különböző tápláló elemeket s aztán a törzsön és ágakon át, rügyekbe, levelekbe, mig megjelenik a virágcsoda s végcélban a gyümölcs. Jézus is igy oktat: »én vagyok a szőlőtő, ti a termővesszők. A veszsző nem teremhet gyümölcsöt,, csak ha a tőből veszi táplálékát.. Igy ti is csak belőlem nyerhetitek az édes gyümölcs táplálékát. Es az iesz az Atya dicsősége, ha sok édes gyümölcsöt teremtek.» Hasonlat nélkül rámutatva: a legdúsabb tőből is, a legerőteljesebb vesszőn át is, kellő müvelés folytán terem és fejlik a gyümölcs. A miniszterelnök kulturáról beszél. Kultura, gazdasági virágzás, u] adminisztráció, lelki egység és minden-minden, amikkei űjjá lehet alkotni minden erősítő intézményünket. Tehát kultura, emberben, földben, közigazgatásban, templomokban. Ez a teremtő, alkotó erő, minden földi és földöntúli üdvösség kiinduló pontja, az uj életre támasztó erő. Szónak is valami titokzatos, megértésnek még titokzatosabb, megtanulni lehetetlen, ennek nyomát, betűjét mutatják, jelzik ezredévek építményei és romjai, muzeumok, kiállítások, szóval: áldások és átkok! Mégis megható tartalmában, az ember. Az ember, amilyen volt, amilyen most és amilyen lehet és lennie kell. És erről érdemes egy külön cikkben próbálkozni, gondolkozni, segíteni abban a legnagyobb célban, melyre a miniszterelnök lelke mutat. Ámbár a költő lelke szelíden int és figyelmeztet: Hagyjátok a meddő vitát, Bölcs Isten, aki rendel. Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása Istennek S poígára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának. Andrássy Kálmán. A jó gazda I ARIM! INF" motor- és trak„LHnUUUNC torolajakat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza Széchenyi-ut 1. 4612. Telefon: 507. Naponta frissen készült finom ! kapható Sípos Géza cukrásznál Zrinyi Ilona-.utca 3. szám. Telefon: 313. Szőrme bundát és szőrmét legolcsóbban ntmiklössy ^het beszerezni. Széchenyi-tér 6. szám. szűcsnél 8178-2