Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-23 / 241. szám
10 JNÍYÍRVIDÉK. 1928. október 23. üf jelzés - a feltámadás felé Idézet a miniszterelnök nagycenki beszédéből: »Kérdezem, nincs-e szükség, hogy újból alapjaiból építsük ezt az országot, úgy, mint azt Széchenyi tette, kezdve a rombadőlt tróntól, le a falusi életig. Nem szükséges-e, hogy újjá alkossuk összes intézményeinket, hogy fejlesszük és terjesszük ősi kulturánkat, hogy új virágzó gazdasági életet és adminisztrációt teremtsünk és talpraállitsuk mindazt, ami hozzátartozik az állami és gazdasági élethez. Ezer év után ez az ország többször darabokra szakadt és egy foszlányokra tépett nemzetet keli újból egyesíteni. A jelen generációnak ez a legfőbb föladata, amely mellett minden másnak el keli törpülnie és némulnia. Mi nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy j'elszavas politikát kövessünk. Félre keli tennünk mindent, ami megoszthatja e nemzetnek fiait lélekben és felfogásban, hogy egyesíthessünk mindenkit a nagy föladat mego!dásában«. Tehát tekintsünk el a »jelszavas politikátók, váltsuk csak forgalmi aprópénzekre eme nagyértékü bank jegyeket, hogy a piaci kofa is hasz nálhassa és akkor a következő pengők és fillérek gurulnak a közhasználatba : Altalános keretként: alapjából kell újraépíteni a darabokra szakadt és foszlányokra tépett országot, a rombadőlt tróntól le a falusi életig. Eszközei igy hangzanak : ösi kulturánk fejlesztése, melyből kivirágozzék a gazdasági élet. Uj adminisztráció teremtése és talpraálIitása mindannak, ami hozzátartozik az állami és társadalmi élethez. Mert káros fényűzés a jelszavas politika, megosztván a nemzet fiait lélekben és felfogásban, holott egyesülés a legszükségesebb, a nagy nemzeti munkához. Most már bontsuk kellő megértésre mindezeket. Alapjától kell újraépíteni az ezeréves, rombadúlt országot. Mit tesz ez ? Nyíregyházán ez év folyamán, többek mellett két hatalmas palotát építettek. Az építkezés napi látványszámba ment, alapjától tetejéig. Ahova építették, elsó tekintetre szolid épületek állottak ott. Falun bizony úri lakásokként állhattak volna évtizedeken át. És íme fundamentumát is kihányták s a romok közül a nyíregyházvárosi élet kívánalmainak megfelelő pompás paloták épültek. Vájjon mit szólottak volna ahoz a tervhez, mely a meglevő falakra rakta volná a pompázó emeleteket ? Most már kicsinyről nagyra víve át a hasonlatot : — egész országunk a magyar élet nagy épülete, melyben »éinünk-halnunk kella. A magyar nemzet minden alkotása, a föld porától, intézményein keresztül a mennyország magaslatáig, az emberi élet fejlesztő, erősítő eszköze. Akárcsak egy lakóház, udvarával, kertjével, gazdasági-ipari-kereskedelmi berendezésével. S »ha folt nem állja, foltozni kára. Bizony, új tervet kell beállítani, fundamentomtól tetőig. Olyan tervet, mely a nemzet életének mai megváltozott viszonyai szerint, az egyéni, társadalmi és nemzeti élet egységére, testi-szellemi és erkölcsi erőinek fejlesztésére alkalmas. És hol kezdődik ezen erők fejlesztése ? Hát bizony legelői, az élet kezdetén, jóformán már a születés előtt. Olyan testi és lelki viszonyok közé állítva a leendő anyákat, hogy gyermekeiket Isten legnagyobb áldásául és tulajdonának tartva, önmagukat mintegy Isten megbizottainak érezve, minden mozdulásukat leendő gyermekök életútja irányítsa és szabja meg. Lássák abban egy leendő magasabb élet vetését, kikelését, aratását, igazi életértékekre és örömre. Bizony uj érzés, uj gondolkodás, uj alapvetés kell ehez. »Kezdve a rombadőlt tróntól, le a falusi életig«. Bizony, nem a hóhóbortos divat esztelensége, az »egy -bolond százat csinák példaszó szerint s ez uton magát, gyermekét, családját dobja az ördög malma garadjába ! Mert az elgondolhatatlan nagy életnek, kisebb és nagyobb körzetében, minden létező szervezetnek, adva van fejlődési menete Isten örök törvénye szerint. És ebbe a keretbe tartozik emberi életünk is, az egyéni élettől, minden társadalmi alakulatokon át a végső egyetemes emberiségig. Valami fenséges uj tudomány az életfejlődés tudománya — a biológia. Induljunk ki csak a magunk egyéni életéből. Például egy pici tövis szúr az ujjamba, alig érzem meg, de kevés idő múlva élénkül a fájdalom s figyelnem kell a szabadulás felé. S richtig keresésre megjelen az alkalmatlan vendég, egy alig látható szálka, fis ez a piciség képes volt megzavarni egész szervezetem működését. Hát még ha nagyobb szervek egyikemásika kap valamely akadályt, minő kavarodás áll elő szervezetünkben. Van aztán lótás-futás, orvoshoz, patikába — és tovább, kórházakba, fürdőkbe s számanélxüli gyógyító szervezetekbe. Csak végig kell nézni a ipici tövistől —• az utolsó kenésig s feltűnik tisztán a látni képes lélek előtt, minő szétszakithatatlan láncolat van az életfejlődés, vagy sorvadás utján. És szakasztott e törvény alatt áll társadalmi és nemzeti életünk berendezése. Egyén után a család. (Minő pompás intelem a Nyirvidék legközelebbi 236. számában Öregek-fiatalok! A ti filmetek! A ti regényetek! Tolcsvai Bónis Ferenc dr. »Milyen legyen a férj és feleség« c. ajánlása. A család az emberi élet megújulásának folyamatos eszköze, alkotó erőre, vagy sorvasztó gyengülésre a megsemmisülésig. S így tovább, bármely egyesület, alakulat, a nemzet is,' (Kell-e nagyobb példa a görög és római birodalom sorsánál ?) sőt az egész emberiség éietének#mintegy hullámvonala. —• Igy a komoly vizsgáló értelem mindenütt és mindenben, az ember lelkiségében és kint a mozgások milliárd alakzataiban ugyanazon életfenntartási nagy törvényt ismerte fel és állapította meg. S ha már most erre az életérték egyedül biztos serpenyőjére tesszük hazánk, és nemzetünk sorsát, jövőjét, vájjon nem a legkomolyabb intelem-é a miniszterelnök következő megállapítása : — >>Kérdezem, nincs-e szükség, hogy újból, alapjaiból építsük ezt az országot,. ugy mint azt Széchenyi tette,, kezdve a rombadőlt tróntól le a falusi életig ?« No már most, aki országupk és nemzetünk élettörténetét ismeri, alaposan, nem iskolakönyvekből,, hanem a tények és eredmények g)fekeréből indulva s úgy számol a jelennel, bizony odaáll a miniszterelnök lelke mellé, segitő társnak,. »a rombadőlt tróntól le a falusi életig«. .. Hogyan? Erről majd következik. Mezőgazdaság Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az újabb 1 éves ciklnsra ismét Kállay Miklós dr.-t választotta meg nagy lelkesedéssel elnökévé (JA »Nyirvidék« tudósítójától.) r A Mezőgazdasági Kamarákat | megalkotó törvény rendelkezésének értelmében, a Tiszáintuli Mezőgazdasági Kamara tagjainak hat éves mandátuma lejárván, a kamarakerület törvényhatóságainak mezőgazdasági bizottságai újra választottak kamarai tagokat. A régi tagok munkásságának értékét talán akkor tudjuk kellőképen érzékeltetni, ha vissza tekintünk azokba a súlyos és rendkívüli időkbe, amikor a Kamara 1922-ben első ízben alakult meg. — A Kamara régi elnöksége és tagjai higgadt megítélésükkel, kitartóan támogató munkásságukkal és értéke? közreműködésükkel ugy tudták a Kamarát irányítani, hogy az működésének első hat esztendeje alatt mély gyökeret tudott verni a Tiszán Hótfőn Kedáem icUl ejyítlen attrakció* film e OPWALDA A BAKFISKIRÁLYNO B^y bájos leány szomorú é» vig törtenete 9 felvonásban SZEMÉLYEK: A Hücfti . . 0«»i Oswa'dí A házveietönö . GLella Werbe-irk A T^dőftgjréd . Alíona Frylmd A taa»r . . . R A. RobarU Ai figjvédbojtmr S.őreg'ii Gyu'a * re»dír . . ilbart Paulií A birá . . W Piege'maB D A tintanyalá . Henry B*uder Szerdán Pályadijat nyert Csütörtökön ,Szépségek" filmje Ragyogó kiállítású szarelmi regény 8 felr. Irta: Douglas Furber. Rendezte: Graham Cutis. JACK BUCHANAN a főszerepben, és a pazar » UFA* * kisérő műsor. Előadások kezdete: 5. 7 éa 9 órabor. tulon. Ennek köszönhető, hogy sikerült a Kamarának érdekképviseleti és mezőgazdaságfejlesztési munkássága terén helyes uton haladva, eredményeket elérni. Most, október hó 19-én tartotta a Kamara ujraalakuló közgyűlését, meiyet dr. Kállay Miklós, a Kamara elnöke, Szabolcsvármegye főispánja nyitott meg, üdvözölvén a Kamara megválasztott és csaknem teljes számban egybegyűlt rendes tagjait és a hivatalból rendes tagokat. Dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató ismertette ezután az újjáalakulást s a törvényszerű un lefolyt tagválasztások eredményét. Melegen üdvözölte a Kamara uj tagjait s őket a Kamara közérdekű törekvéseiről és hivatásáról tájékoztatván, kérte, hogy e fontos nemzeterősitő munkában vegyenek részt olyan lelkes buzgalommal, mint az első ciklus alatt. Az elnökválasztás Ezek után dr. Kállay Miklós elnök bejelentette, hogy a közgyűlés következő feladata a tárgysorozat értelmében az uj kamarai elnök megválasztása s e célból az elnöklést átadta dr. Czeglédy Mihály m. kir gazd. főtanácsos, leg idősebb kamarai alelnöknek. Kállay Miklós dr. lelépő elnök szavaira közgyűlés egyhangú lelkesedéssel, közfelkiáltással nyilvánította rendithetetlen bizalmát s a Kamara elnökévé dr. Kállay Miklóst a következő hat éves ciklusra ismét elnökévé választotta. Az újonnan megválasztott elnököt Kölcsey Béla kamarai tag üdvözölte s egyúttal köszönetet mondott a Kamara elnökségének, igazgatójának és tisztikarának azért az odaadó, fáradságot nem kimélő munkásságáért, melyben az előző ciklusban is a Kamara hivatása és törvényszabta feladatait megoldani, előbbrevinni s a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáim törekedtek. Kállay beszéde Dr. Kállay Miklós elnök meghatottan köszönte meg a közgyűlés részéről megnyilvánult bizalmat s ismertette egyuttai azon irányelveket, célokat és feladatokat, melyek eddigi munkásságának s a jövőbeni tevékenységének is alapjául szolgálnak. ' Ehhez a munkához — úgymond —, a gazdatársadalom egysége,.
