Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-21 / 240. szám

jWlfÍRYIDÉK. Nyíregyháza szobrai 'Y radtál, csapásokat is férfiasan tűrő, hős magyar katona. Aztán jött az ármány. Megmé­telyezte Mked idegen nemzetközi jelszók hazug Ígéretével, s eldobtad a fegyvert. Bűnödért bűnhődve, csonka hazádban keseregsz már tiz év óta, rabságra ítélt gyászmagyar katona. De ha megszédültél is, meg­zsibbadt a karod, elejtetted a fegyvert, nem haltál még meg, hős magyar katona! Tetemre hív a sok halott s pi­henni nem hagy, mig ezeréves ma­gyar hazád földjéből egy talp­alatnyi is idegen járom alatt nyög. Addig nem lehet nyugalmad, nem lesz békés álmod, munkádon nincs áldás, jövődben nincs re­mény, mig, ha kell, fegyverrel is vissza nem szerzed gyermekeidnek ősi hazádat, melynek minden rö­gét őseid vére szentelte meg! Erről regél neked, s regéljen minden nap e szobor! Álljon ott szilárdan, nyugodni nem hagyva, mig vissza nem szerzed régi di­csőséged, hős magyar katona! á leleplezési ünnepség programja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Holnap, vasárnap délelőtt tiz órakor leplezik le Őfőméltósága, Horthy Miklós kormányzó Ur je­lenlétében a szabolcsi és nyíregy­házi hősök szobrát. A leleplezési ünnepság pontban tiz órakor kez­dődik, de már kilenc'óra után ti­zenöt perccel mindenkinek el kell foglalnia a jegye színeit megil­lető helyet. A később érkezőket a rendőrség nem engedi az ünnepség színhelyére. A nagyközönség be­lépőjegy nélkül is résztvehet az ünnepélyen a Bessenyei-térnek a Jókai-utca felől eső, szabadon ha­gyott részén. Az ünnepség sorrendje a követ­kező : 1. Magyar Hiszekegy. Énekli a Nyíregyházi Városi és Tisztviselő Dalegylet. 2. Az ünnepélyt megnyitja Dr. Kállay Miklós, Szabolcsvármegye főispánja, a szoborbizottság el­nöke. 3. Az emlékmű történetét ismer­teti és a szobor leleplezésére en­gedélyt kér Mikecz István Sza­bolcsvármegye alispánja. 4. A Kormányzó ur őfőméltósá­ga a már leleplezett szoborműre koszorúját emlékszavak kíséreté­ben elhelyezi. 5. Jőzsef kir. herceg őfensége emlékbeszédet mond és a szobrot megkoszorúzza. 6. Dr. Bencs Kálmán m. kir. kor mányfőtanácsos, Nyíregyháza vá­ros polgármestere az emlékmüvet átveszi. 7. A szobor megkoszorúzása. 8. Himnusz. Éneklik a Dalegy­letek. Ünnepély után 12 óra 45 perc­kor közebéd a Koronában. Délután 3 órakor vármegyei levente-verseny a Bethlen-utca vé­gén levő gyakorlótéren. A koszorúzás sorrendje : 1. Az Országgyűlés Felsőháza. 2. Az Országgyűlés Képviselő­háza. 3. A Magyar Királyi Kormány. 4. A m. kir. honvéd főparancs­nokság. 5. Az Országos Vitézi-rend. 6. Egyházi főhatóságok és egy­házak (róm. kath., gör. kath., jpf., ág. h. ev., izr.) 7. Katonai hatóságok, m. kir. csendőrség, m. kir. államrendőr­ség. Hadi özvegyek, hadi árvák és hadirokkantak. Levente felügyelő­ség. .8. Budapest székesfőváros. 9. Vármegyei törvényhatóságok (a bejelentés szerint abc. sorrend­ben.) 10. Magyar városok (a bejelen­tés szerint abc. sorrendben.) 11. Polgári hatóságok, közhi­vatalok. 12. Szabolcsvármegye közönsége 13. Nyíregyháza város. 14. Egyesületek, intézmények. 15. Szabolcsvármegyé községei. 16. Iskolaszék, cserkészek. A rendezőség felkéri a koszorut­tevő hatóságok, községek, egye­sületek képviselőit, hogy a ko­szorú lehelyezés alkalmával csu­pán a hatóság, község, vagy egyesület nevét említsék, kísérő beszéd nélkül. 1928. október 21. Ott áll az uj szobor a forgalmas Bessenyei-téren, a Bessenyei-szobor heiyén. Sokat vitázott megelőzően a szoborbizottság, mig a mai elhe­lyezésben megállapodott. Mikecz István alispán hangoztatta kezdet­től fogva ezt a megoldást és jói járt vele mind a Bessenyei szobor, mind pedig Kisfaludy Stróbl reme­ke, a hősök szobra. Most Nyíregy­házának három nagyobb szobra van Kettőre büszkén mutat az idegent kalauzoló nyíregyházi, a Kossuth szobrot nem kell magyaráznia, min­den idegen észreveszi hibáit, arány­talanságát, mintázásának nyo­masztó voltát. * V Annál szebb a másik két szobor. Bessenyeié és a hősi halottaké. Bessenyei szobra a legszerencsé­sebb invenció alkotása. Ha abból indulunk ki, Iwgy a művészeti al­kotás folyamatában a megérzés az első mozzanat, Kallósban dicsér­nünk kell az irodalmi elmélyedés szorgalmát, komolyságát. Igazi mestert az jellemez, hogy nemcsak ihletének sugallatára hallgat, ha­nem beható studiumok után fog az alkotás másik fázisához, a képze­let munkájához, a megformáláshoz. Herczeg éveken át tartó történelmi és művelődéstörténeti tanulmányai a Pogányok megírása előtt, a Bi­záncz, az Ocskay brigadéros előtt, Gárdonyi törökországi utazása az Egri csillagokat megelőzően és Kallós irodalomtörténeti elmélye­dése Bessenyei nyíregyházi szobrá­nak elképzelése előtt, mind arra. vallanak. A megérzés világosságát fokozzák és a fantázia megformáló erejét növelték ezek a studiumok. Igy látta meg a szobrász Bessenyei, életeszméjének hármasságát, a dalia, a poéta, a filozót nemzétne­veló lelki képét. Ezt a hármasságot nagy átéreztető erőve/ és jellemző művészettel juttatja kifejezésre a szobor. Amikor Imre Sándor Nyir­" egyházán előadást tartott Bessenyei nemzetnevelői aktivitásáról, elmon­dotta, ő olyannak látja ezt a szob­rot, mintha gondolkozna azon, mit fog cselekedni, mit kellene csele­kedni a nemzetért. A kor lelke muzsikál itt a park előtt merengő szobor vonalaiból, annak aki érti, hallja a kő és a bronz titkos nyelvének sugallatát. * A kor vihara zeng, tombol és fájdalmas tragikuma vonaglik a Kisfaludy Stróbl szobrának forma­nyelvéből is. A főalak a görög Lao­koon csoport feszülő energiára em­lékeztet. A harc a sárkánnyal a ma­gyar mithoszok mélyéből kiált fel. Harc a sárkánnyal, küzdelem a gonosszal. Az örök magyar harc. A győzelem helyett a gyász szobra a küzdő magyar szobra, mennyi tra­gikum van benne. De az erő, mely­lyei a sárkánnyal küzdő szabolcsi ,Jsujt, a friss, a ronthatatlan magyar erő, egy nagyra hivatott nemzet energiája. Ezt a küzdelmet megérti min­denki 'és ez a küzdelem ebben a szimbólumban mindenki számára mond valamit. Mert a küzdelem örök lesz egy pacifista életfelfogá­sok szerint berendezett világban Leó, az írógéptulajdonosok réme, a nyíregyházi pénzügyi palota tolvaja, a Sajószentpéteren ellopott írógépet Nyíregyházán zálogosította el (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A sorozatosan elkövetett író­géptolvajlás ma is élénken fog­lalkoztatja a nyomozó hatóságo­'kat. A titokzatos tolvaj bünlajstro­mát összeállították és megállapí­tották, hogy egy tervszerűen ki­eszeit tolvajkörutról van szó. Tud­ják, hogy a bőrtáskás irógéptoi­vajt, aki a nyíregyházi kir. pénz­ügyigazgatóságot is meglopta, Leónak hívják, ismerik közelebbi személyleirását is, de egyelőre nem akadtak a ravasz irógépgyüj'tő nyo mara. Tegnap Nyíregyházán érdekes uj nyomra jutott a rendőrség. Megál­lapította, hogy az egyik lopott írógépet Nyíregyházán az itteni zálogházban helyezte zálogba a tolvaj. Az írógépet, amelyet Sa­jószentpéterről hozott Leó Nyír­egyházára, a rendőrség letiltotta. A zálogház tulajdonosa bizalom­mal vette át a jó állapotban lévő gépet, mert a fiatalember ismerős­nek tünt fei előtte. A nyomozás tovább fofyik. A természetes LET^TmT n keserűvíz gyomor és béltiszti tó httása páratlan. Az Igniándit ae tévasaxo amaz* másfajta kesarirlaca!! l#mí aMarlfl kk «8 ffljv gTSftes. mmm tatriJfcilit KiMÉraa.

Next

/
Thumbnails
Contents