Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-19 / 238. szám
6 jí^ímmm vKtMmKBM mmmammammmmmK EammimBKmB mmanmm 1928. október 19. Képzőművészet - Zene Benedek Péter főldmíves festőművész gyűjteményes képkiáilitása Bndapesten A Faluszövetség rendezésében október hó 28-án nyílik meg a budapesti Nemzeti Szalonban Benedek Péter uszodi magyar földmíves gyűjteményes képkiáilitása. Ez a kiállítás nemcsak a műértő közönség, hanem az egész magyar társadalom legnagyobb érdeklődésére tarthat számot, mert Benedek Péter az egyszerű földmives zsellérházban született s férfikora deléig a kapa és a kasza kérgesitette tenyerét. A nagy magyar természet és a magyar falu azonban megihlette ősi tehetségét s csakhamar kinőtt a falusi rajzolgató emberek sorából s művészi nevét ma már nemcsak az országban ismerik, hanem az ország határán tul is. Benedek Péter nem tanult senkitől, nincs mestere, ő a megtestesült magyar eredetiség. 1923-ban már rendeztek müveiből Budapesten egy kisebb szabású kiállítást. Az azóta eltelt esztendők alatt Benedek Péter ősmagyar művészete hatalmas, terebélyes fává növekedett. A Faluszövetség, amely hivatásának tartja, hogy a magyar néplélek televényébe elrejtett nemzeti kincseket napvilágra hozza, rendezi meg most Benedek Péter második kiállítását fényes külsőségek között. — Benedek Péter művészetének tárgya és világa : a magyar falu. Az ő alakjai a magyar falu küzködő, szenvedő magyarjai. Benedek Péter lelkében és művészetében még a Budapesten készített legújabb képein is törhetetlenül él, amitől soha el nem szakadhat: a magyar falu. E jazz-bandos, zűrzavaros, világvárosi tüet lázas forgataga közepette, akik meg akarnak pihenni és fel akarnak üdülni az igazi tiszta, tőzsgyökeres magyar művészet szemléletében, azok nézzék meg Benedek Péter képeit, ezt a tisztultan csendülő lelkes, s zivet andalító magyar muzsikát. E kiállítással egyidejűleg a Faluszövetség nagyszabású díszmunkában adja ki Benedek Péter 50 képének reprodukcióját és művészetének ismertetését. Bálint Jenő a Magyar Művészeti Könyvtár szerkesztője ismerteti e könyvben Benedek Péter művészetét. A könyvhöz Mayer János földmivelésügyi miniszter, a Faluszövetség elnöke és Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár irtak ható az összes magyar könyvkeértékes bevezetőt. A könyv kapreskedésekben, a kiállításon és a Faluszövetségnél (Budapest, IX., Üllői-ut 1.) Automobil fflótorkezelé-tanfolyam A tanfolyam célja: hogy hallgatóival a mótorok (gázmótorok, belső elégésü mótorok) működési ehjeit, szerkezetét, okszerű kezelését, karbantartását, végül üzemét rendszeres elméleti és gyákorlati oktatás utján megismertesse. A gépjárművezetői igazolvány elnyerésére nem ez a tanfolyam hanem az intézet Gépjárművezetői Tanfolyama készít elő. A tanfolyam tárgykörei 1 I. rész. A kisipari és mezőgazdasági benzin-, nyersolaj-, világitógáz- és generátorgáz-mótorok, úgyszintén a közép- és nagyipari generátorgáz-, Diesel- és egyéb rendszerű nyersolajmőtorok. II. rész. A személy- és teherautomobilok, autóbuszok, mótoros ekék, traktorok, mótoros csónakok vasúti mótoros kocsik stb. többhengeres gyorsjárásu benzin-, nyersolaj- és generátorgáz-mótoA tanfolyam tartama. A tanfolyam 6 hétig tart. Ebbői az I. részre 4, a II. részre 2 hét esik. Az elméleti előadások 6 héten át, minden hétköznapon este fél 7—8-ig tartatnak. A gyakorlati oktatás az intézet gépcsarnokában összesen 5 és fél napon át, d u. 2—6-ig tart. Felvétel. Felvétetnek : ilyenféle mótorok tulajdonosai, mótor-, automobil-, mótoróseke-gyárak és javítóműhelyek szerelői és géplakatosai, úgyszintén ilyen gépezetek eladásával foglalkozó, vagy ilyeneket használó vállalatok alkalmazottjai, továbbá a jelentkezés sorrendjében más lakatosok és fémíparosok, végül, akik ilyen mótorokat kezelnek vagy kezelni szándékoznak amenynyiben 18-ik életévüket betöltötték ' Azok, akik az állami iparoktatás keretében ezelőtt akár Budapesten, akár vidéki szakáskolában megtartott Gázmótorkezelő-tanfolyamot már elvégezték, de szakismereteiket a többhengeres gyors járású mótorok megismerésévé kibővíteni kívánják, féltandij lefizetése ellenében a tanfolyam II részére beiratkozni jogosultak. Tandíj : 20 pengő Beiratkozni lehet: a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet irodájában (Budapest, VIII., József-körut 6., I. 8.) 1928. október 31., november 2. és 3-án, köznapokon d. u. 5—7-ig. Vidékiek a tandíj előzetes beküldésével is felvétetnek; ennek megtörténte után elegendő, ha csak a tanfolyam megnyitásának napján jelennek meg. A jelentkezők kötelesek igazolni mesterségüket és foglalkozásukat. A tanfolyam kezdete 1928. november hó 5-én este fél 7 órakor az I. em. tanteremben. Vizsga. A hallgatók a tanfolyam elvé gezte után vizsgát tehetnek, ; vizsga sikeres letételéről bizonyítványt nyernek. Azok, akik előzőleg elvégzett Gázmótorkezelő-tanfolyam kiegészítése végett csupán a tanfolyam II. részére iratkoznak be, az egész anyagból vizsgáznak. A vizsgadíj és bélyeg 9 pengő 58 fillér. A M. Kir* Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Igazgatósága. CIRKUSZ CHAPLIN T53I csütörtökön a Varos* Mozgóöan, pénteken szombaton és vasát nap a Uu»da és Városi Mo/góbatn Jegyek már előre válthatók. Háztartás Angol konyha London, október hava. A legujabbkori történelem-pszichológiai tudományos kutatás' tárgyává teszi, hogy milyenek voltak az egyes nemzetek táplálkozási igényei és viszonyai? Hogy az egyes ételek minősége döntően befolyásolja a szervezet életfolyamatait és igy az idegrendszer működését is, immár természettudományosan bebizonyított tény. Minden útikönyv, mely az angolszász fajta életmódját és szokásait ismerteti, egyhangúan emliti, hogy az angol ember szeret jól és bőségesen táplálkozni. Ha ezt a megállapítást egy német vagy épppen angol állampolgár teszi, akkor minden további fentartás nélkül el is lehet fogadni igazukat. Ha azonban egy francia ember Ízlésén keresztül kerül vizsgálatra a honi angol »koszt«, akkor ez nagyon meglepő, mert az angoléval és németével msrőben ellentétes, de valószínűleg helyesebb és tárgyilagosabb kritikával ismerkedünk meg. Az angol konyha tápláló, de rossz majdnem olyan rossz, mint a németek főztje, igy szól a francia, ha végigette a londoni vendéglők menüjét, kezdve a cukorral készült reggeli zabkásától, folytatva a lunch ürü és bárány sültjein és befejezve a diner puddingjával. S izlelő érzékének mélyén még sokáig ott rejtőzik a margarin emléke, "mely hűséges kísérője a közepes polgári angol étkezéseknek. Minthogy a magyar konyhák minden sovinizmus nélkül egyenrangúnak lehet a franciával tartani — Harold, ki szakszerűen foglalkozott e problémával, amerikai ember létére második helyen említ fel mindjárt a francia után a magyar konyhát — nagyon érthettő, hogy a londoni vendéglőket próbáló »szegényen, de jól élő« magyar utas is a francia véleményt fogadja el helyesnek, Mi teszi az angol ételeket ellenszenvessé a magyar vagy francia gyomor számára? Először is a vajnak és zsirnak mostoha kezelése. Nagyon előkelő családoknál is vagy margarint, vagy kókuszzsirt használnak. Nem takarékosságból, hanem megszokásból, hagyományból. Nincs a világon nép, amely oly szívósan ragaszkodna öröklött előételeihez, mint az angol. Mint minden tényében, ebben is a buldog — e tipikusan brit szimbólummá fejlődött lény — makacsságával tart ki szokásai mellett. Mert ha valaki jó volt az ő őseinek, kik pedig Angliának a maihoz viszonyítva sokkal ragyogóbb és tömörebb korszakában éltek, akkor jónak kell lennie az ő számára is. S ez a hite oly elmélyülő, annyira beidegződött és intenzív, hogy önszuggerálása az ürühús brutális szagában az ambróziák illatát fedezteti fel. A gyanútlan idegen azonban, ki elhozta magával az otthoni izek reminiscenciáját, először csak megdöbbenve hajlik a párolgó sült előkelően tálalt szeletei felé. később azonban egy mindinkább fokozódó ellenállás készteti arra, hogy más és más helyeken próbálkozzon. Mert hiszen Londonban is lehet francia konyhát találni. Sőt a legelegánsabb hotelek, mint amilyenek például a Savoy vagy a Cecil, francia szakácsokat tartanak. Igen furcsán hangzik, de teljesen igaz, hogy az arisztokrata és városi nemesi osztály sokkal hamarabb vetkőzi le az ősök táplálkozási hagyományait, mint a polgári középosztály. Margarin, ürühús, félig nyers sültek és erős mártások, ezek teszik alig megszokhatóvá a magyar vagy francia ember számára az angol konyhát. Az azonban nem kétséges, hogy ez a «honi koszt» valóban tápláló és bőséges. Mint a világ vezető nemzete, nyilván évtizedek vonulatán próbálta ki saját magán tápláléka minőségbeli hatásait. Az eredmény teljes mértékben kielégítő. Az ürü vagy a bárányosa valóban erőt ad, könynyen emészthető és aránylag olcsó. De csak aránylag! A pénztárca tartalombeli készsége határt szab a legradikálisabban követelődző gyomornak is. S ezt az étkezési igényeket is szabályozó tényező, csakhamar felfedezi számunkra azt a másik kétségbevonhatatlan és ennélfogva sajnálatos tényt is, hogy London a világ egyik legdrágább városa. Rövid statisztikai összefoglalással azt lehet mondani, hogy a táplálkozás körülbelül negyven százalékkal drágább, mint Magyarországon s körülbelül hatvan százalékkal kevésbé ízletesebb. Ez a többlet, mely ellenséges csapás már a pénztárcára és ez a hiány, mely viszont izélő érzékünk ápolt és kényeztetett múltját kényszeríti, nem mindenben rokonszenves alkalmazkodásra, az angol konyha kifejező mértéke a magyar vagy francia izlés mérlegelésében. Fodor Miklós.
