Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-14 / 208. szám

4 JSftÍRYIDElC. 1928. szeptember 14. letkeznek, egyházi viták támad­nak. De örömmel szól a magyar egyesületről, a >magyarságnak a pittsburgi egyetemre való bevonu­lásáról, a magyar szellem, tudás diadalairól. Hite, bizakodása ilyen­kor átsugárzik a mi szivünkbe is. Az egykori nyiregyházi nyomdász szavaiból a tengerentúli magyar­ság bátorító üzenete szól felénk és mi Fiók Albertben is annak az erőnek inkarnációját láttuk, amely erőre minden lesújtó szimptoma ellenére is bizton építjük a szebb jövendőt. Ez az erő a magyarság­ban, a magyar föld, a magyar műhelyek, munkahelyek acélos fiaiban rejlő adottságok ereje, amely a Fiók Alberteket az élre állítja, küzdésre készteti és győ­zelemre viszi. Ez a volt nyíregy­házi nyomdász gyönyörűen ívelő karrierjének nagy és biztató ta­nulsága. Ördöngös Lóri Péntektől a Városiban mozi. „A hold leánya" bemutatja a Városi fflozgó. A Fox-gyár egyik legsikerül­tebb gyémánt-filmjét: „A hold leányá"-t mutatta be tegnap a Városi Mozgó. Az Amazonasz vadregényes dzsungeljében le­játszódó érdekes szerelmi re­gényhez a legpompásabb exo­tikus felvételek szolgáltatják a miliőt. A rendezés nagyszerű, a képek tiszták, Dolores del Rio játéka elragadó. A program má­sik felét a „Bécsi lányok* cimü kitűnő Ufa-vígjáték töltötte ki, amely a békebeli bécsi vidám katonaéletet varázsolta elénk 8 mulatságos felvonáson keresztül. Nagyban növelték a műsor érté­két az Olympiászról bemutatott felvételek is, amelyeknek során a viziptíló-mérkőzés, a futó- és sulydobó-versenyek voltak lát­hatók. Ezeket a nagyszerű filme­ket még csak ma tartja műsoron a Városi Mozgó. Diszműsor az Apollóban. Az utolsó ut... Párbaj az operabálon. Az Apolló-filmszinház most szombat és vasárnap hatalmas anyagi áldozatok árán megsze­rezte közvetlen a berlini bemu­tató után Budapestet is meg­előzve, az évad leghatalmasabb dán attrakcióját. *Párbaj az ope­rabálon* (Berlinben „Das Karus­sel des Todes") cimmel két hé­ten keresztül zsúfolt házak előtt került bemutatóra, mert mindaz, ami grandiózus, ami szemet, szi vet gyönyörködtet, együtt van ebben a filmben. A Párbaj az operabálon tulajdonképen pénzemberek, ar tisták és szerelmesek története. Van benne minden, ami a mozi­közönséget érdekli. Szerelem, gyilkosság, titok, rejtély, banká­rok tönkremenetele, cirkusz, cir­kuszi katasztrófa, operabál és minden a legtökéletesebb, leg­pazarabb kiállításban. A film fő­szerepét Claire Rommer, Jean Murát, Angelo Ferrari és Anton Pointner játszák. A szombat-vasárnapi műsor másik szenzációja: Az utolsó ut... Amundsen és Malgreen északsarki küzdelme filmen. Nobile tábornok eltűnt az északi sarkon! A lapok dupla példányszámmal fogytak, mert minden kulturember lázas érdek­lődéssel leste a híreket. Nobilet megmentették, de a leghíresebb északsarki kutató, Amundsen, aki szintén az olasz expedíció fel­kutatására indult — eltűnt. Most az Ő sorsáért remeg az egész világ. Vájjon visszaengedj e a végtelen jég a2t az embert, aki először zavarta meg a titokzatos Északi-bark tizezeréves álmát ? Amundsen utolsó észak-sarki útjáról — melyen Malgreen ta­nár is résztvett — hatalmas film készült, amelynek most szomorú aktualitást ad Malgreen halála és Amundsen bizonytalan sorsa — A filmen megelevenedik a hideg pokol. A filmszalag ezer újság­cikknél is szuggesztívebb mó­don állit emléket a Északisark hőseinek. Az Amundsen-filmet, valamint a Párbaj az operában cimü világattrakciót rendes hely­árak mellett mutatja be az Apolló, kizárólagos joggal, mely előadásokra máris árusítja a je­gyeket az Apolló elővételi pénz­tára. % Szabad István egykedvűen mutatta meg a nyiregyházi kir. törvényszék vizsgáló birájának, hol ásta el édesapja holttestét. A tehén egy héten át aludt az istállóban ásott síron. — Szabad István vasvillával ütötte le, aztán két szorítással fojtotta meg édesapját. Tiszadada. (A Nyirvidék kikül­dött munkatársától.) Egész Tiszadada község a ször­nyű apagyilkosságról beszel. Ifj. Szabad István megölte édesapját és a holttestet elásta az istálló hidlása alá. A gyilkosság 4-én este fél 11 órakor történt és egy hét elteltével már minden mozzanatát feltárta a nyomozás. A holttestet ott hagyták az istálló hidlása alatt, ahol a tehén egy hétig aludt rajta. A nyiregyházi kir. törvényszék vizsgálóbirája, dr. Konthy Gyula és Demjén József kir. törvényszéki orvosok tegnap szálltak ki á gyil­kosság színhelyén és kiásatták a holttestet. A gyilkos, ifj. Szabad István vasraverten áll az istálló­ban és a vizsgálóbíró kérdésére egykedvijpn mutatja; hol fekszik édesatyja, akit szeptember 4-én este ásott el. — Itt van kérem, itt fekszik, — mutatja — erre van a feje, erre van a lába... Arccal lefe­lé van... És az ásó a mutatott helyen mé­lyen sülyed a laza földbe. Elő­kerül az öreg Szabad István ir­tózatosan eltorzult, már bomlás­nak indult holtteste. Kiviszik az udvarra, előbb több veder vizet öntenek rá, hogy lemossák a föld­törmeléket róla, aztán felboncol­ják. A boncolás megállapítja, hogy Szabad Istvánt tompa eszközzel főbeütötték. Két borzalmas ütést kapott. Mindkét ütés egy vasvilla köpü­jével történt. Az egyik hatalmas csapás a homlokfalat, a másik a halántékot érte és az ütések után az áldozat eszméletlenül eshetett össze. A gyilkos ezután fojtogatni kezdte. A boncolás két halálos marokszoritás nyomát állapította meg. A szorítás erejére jellemző, hogy a jobb gégeporcot összetörte a gyilkos fojtogató keze. Ifj. Szabad István beismeri a gyil­kosságot. Hatalmas, szálas, erős fiatalember. Egy gyermek apja. Hogy történt a gyilkosság;' Szabad István, az áldozat Ame­rikában járt módos tiszadadai gaz­da, aki tengerentúl szorgalmas munkával tekintélyes vagyont gyüj tött. A hazahozott dollárokból nyolcvanholdas birtokot és egy há­zas belsőséget vásárolt. Fia, ifj. Szabad István közben megnősült. Feleségét kezdettől fogva nem jó szemmel nézte az öreg szabad Ist­ván. A fiatalok és az öreg amerikás magyar között napirenden voltak az összetűzések. Ezen az áldatlan helyzeten nem segített az sem, hogy megszületett az unoka is. Végre ifj. Szabad István felesége elköltözött urától. Ez végleg el­* keserítette a fiut. Ifj. Szabad Ist­ván gyűlölni kezdte öreg édes­apját. Néhány héttel ezelőtt békí­tési tárgyalás volt a fiatalok kö­zött a dadai jegyző előtt, de si­kertelenül. — Édesapám az oka minden­nek, mondotta akkor ifj. Sza­bad István, aki ekkor súlyo­san fenyegető kijelentést tett apja ellen. Erre a megjegyzésre most, am«­kor az öreg Szabadi hirtelen el­tűnt a faluban, visszaemlékezett a főjegyző és ez adott eredményes fordulatot a nyomozásnak. Szeptember 5-én reggel, a gyil­kosság után, ifj. Szabad István bejelentette a rendőrségen, hogy édesapja eltűnt és egy bucsuira­tot hagyott hátra. Az írást, amelyet a gyilkos fiu maga készített, átadta a csendőröknek. Szabad István búcsúzik fiától, unokájától. jBejelenti, hogy többé nem látják, örökre elmegy hazul­ról. A csendőrség kereste az el­tüntet. Tanukat hallgatott ki, akik közül voltak olyanok is, akik az eltűnés napja után is lát­ták még az öreg Szabadit. Az áldozat testvére azonban nem •hitt a búcsúlevélben. Jelentkezett a csendőrségen és azt a gyanúját közölte, hogy Szabadi Istvánt megölték. Nem lehet más a gyilkos, mint maga a fiu és ha a csendőrség keresteti a holttes­tet, az a sejtelme a feljelen­tőnek, hogy ott lesz a hulla elásva az istálló hidlása alatt. A csendőrség most ebben az irányban kezdett nyomozni és a felvetett gyanút fokozta ifj. Sza­badi Istvánnak a jegyző előtt tett fenyegető kijelentése is. Előfog­ták ifj. Szabadi Istvánt, aki val­lani kezdett és beismerte, hogy ő ölte meg édesapját és maga ásta el az istállóban. A gyilkosság 4-én este fél 11 órakor történt, de — beismeri — már régóta készül rá és elhatároz­ta, hogy megfogja ölni édes­apját. A gyilkosság napján délután nem volt otthon. Késő este jött j haza. Édesapja, aki az ólakat ta- J karitotta, szemére vetette, hogy későn jött haza, bizonyára a korcsmában volt. Erre felkapta a vasvillát és leütötte vele az öreget, majd elásta. Erre 11 órakor már mindennel készen volt. A szom­szédok nem hallottak semmi zajt a gyilkosság estéjén, pedig Sza­badiék előtt egy téren cséplőgép állott, ahol több munkás aludt. Az istálló falán vérnyomok lát­hatók. A gyilkos fiu dulakodott apjával. 1 Ifj. Szabad Istvánt vasra verve hozták be a nyiregyházi ügyészség fogházába és a vizsgálóbíró azonnal megkezdte kihallgatását. Petrovich Szvetiszláv az Orfeum hercege Diadal Mozgó I Szeptember 14 én, 15-én és 16-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor; Ujjé repülünk Rossz üzletmenet elleni orvosság 7 felvonásbar. — Főszerepben: Patsy Ruth Miller és a szemte­lenség világbajnoka: Glenn Tryon Komédiás leány Dráma 8 felvonásban. Főszerepben: Carol Dempster. Szeptember hó 17 én és 18-án, hétfőn és kedden: Petrovich SzYeíiszláv: „Orfeum hercege". Margaret Livingston: „Fata Morgana".

Next

/
Thumbnails
Contents