Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-11 / 205. szám

2 jsíyí1yibék. 1928. szeptember 11. n m ^ W I • HkB ^ (AUTICA CASSA) őszi kalapkülönlegességek megérkeztek DUKdMUinU FARAGÓ úridivat üzletébe A középiskolai tanárok nyíregyházi országos kongresszusa. (A Nyirvidék tudósttójától.) Szeptember 8-án, szombaton tartotta hatvankettedik évi közgyűlését az Országos Középiskolai Tanáregyesület Nyíregyházán. A közgyűlésen az ország minden részéből mintegy 120 tanár vett részt, akiket Nyíregyháza városa s annak minden kulturális értékekért lelkes polgársága kitüntető szívességgel fogadott. A közgyűlés vendégeinek zöme pénteken este érkezett Nyíregyházára, ahol E az állomáson Nyíregyháza városa nevében Kardos István kulturtanácsos fogadta szíves Istenhozot-, tal a vendégeket. Este a »Korona« szállóban ismerkedési est volt. Látogatás a JósaMuzeumban. A közgyűlés napját a tanárság hivatásához méltó formában avatta ünnepnappá. Reggel fél 9 órakor meglátogatta a vármegyei Jósa-Muzeumot, aho/az őskori leletek szinte páratlanul álló gyűjteményét szemlélték meg s hallgatták végig Kiss Lajos múzeumőrnek nagyértékü magyarázatát. Bessenyei szobránál Fél 10 órakor a magyar irodalmi újjászületés nagy alakjának a testőr-író Bessenyei Györgynek a szobrára helyezték le hálájuk koszorúját. A koszorú elhelyezésekor dr. Zsigmond Ferenc (Debrecen) mondott emlékbeszédet Bessenyeinek példát nyújtó nagygáról s arról a kötelességről, amely a magyar tanárságra vár a magyar lélek kincseinek a napfényre hozatalában. A Kossuth-szobor megkoszorúzása. Bessenyei szobrának megkoszorúzása után a Kossuth-szobor elé vonulta^, a közgyűlés tagjai s aljnak talapzatára is koszorút helyeztek, ahol dr. Ruhmann Jenő (Sopron) idézte Kossuth cselekvő magyarságának jövőbelátó szellemét. á közgyűlés. Délelőtt 10 órakor dr. Maday Gyula elnöklésével az igazgatóság és a választmány tartott ülést, amelyen előkészítették a közgyűlés elé tartozó tárgysorozati pontokat. Fél 12 órakor vette kezdetét a közgyűlés a vármegyeháza nagytermében. Az emelvényen az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnökségén kivül helyet foglaltak Vajdinger Gyula dr. miniszteri tanácsos, ügyosztályfőnök, mint a vallás és közoktatásügyi miniszter képviselője, dr. Kállay Miklós Szabolcs—Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék főispánja, dr. Szesztay Zoltán m. kir. kormányfőtanácsos, vármegyei főügyész, mint a távollevő alispán megbízottja, dr. Nánássy Andor m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, dr. Benes Kálmán m. kir, kormányfőtanácsos polgármester, a hatalmas nagyterem széksorait pedig az előkelő és nagyszámú tanárképviselőkkel együtt ünneplő vármegyei és városi kulturális élet kiváló reprezentánsai töltötték meg. Az elnöki megnyitó. Az állami tanítóképző intézet ifjúsága a magyar Hiszekegyet énekli a közgyűlés megnyitása előtt. A közgyűlést Maday Gyula dr. elnök nyitja meg és vezeti le. Megnyitó szavaiban azt az erőt festi, amelyre a középiskolai tanárságnak szüksége van s amelyet a közös célért összefogó egységben találhat fel csak. A tanár nemcsak a tanulókhoz szól. Vannak alkalmak, amikor a nemzet sorsának felelős irányitói felé is szólnia kell. Mert bármennyire is igyekezzék a tanár csak hivatásának élni, az élet anyagi gondjai megnyirbálják az eszmények felé szárnyalását. A tanár az iskola padjai között elfeledi a gondokat, de alig lépi át az iskola küszöbét, az atra cura vár reá. Ezt a nagy gondot kell a tanár életéből kikapcsolni, mert a köz nem szenvedheti meg az egyén baját. Remény van reá, hogy a jogos kérés meghallgatásra talál. A továbbiakban megvilágítja azt a kapcsolatot, amely a középiskolai tanár és a társadalom minden rétege között fennáll. Nem közömbös — úgymond — a szülőkre, az állaipra, hogy a középiskola miként alakitja ki a 10—18 év között rohamosan fejlődő s minden iránt fogékony ifjú lelkét. A tanárság joggal meri állítani magáról, hogy munkája a nemzeti öntudatnak az ifjak lelkében való kiképzését szolgálja. A közgyűlés tagjai örömmel fogadják megnyitó szavainak azt a részét, amelyekkel* bejelenti, hogy a tanáregyesületi háznak teljes tehermentesítése és teljes birtokbavétele a legrövidebben meghatározott idő kérdése. Szavai végeztével emelkedett lélekkel tekint a határon tul levő iskolákra. Mi elviseljük a hazai kopottat, de az ottani magyar tanároknak idegen nyelv álöltözékét kell magukra ölteniök. Naprólnapra érkeznek hirek iskolák elkobzásáról, a magyar tanítási nyelv megszüntetéséről és mintha a magyar közvélemény nem látná, hogy hol akarják ezt a nemzetet megfojtani. Gazdasági harc is folyik ellenünk, de nem itt, hanem az elnémult magyar iskolák küszöbén fog reánk várni a jóvátehetetlen halál. Emelt hangon kérdi: Miért nem látja ezt a magyar társadalom s miért nem viszi fájdalmát az utcára, hogy tiltakozzék e nemzetgyilkolás ellen? Ez nem lázadás, ez nem casus belli, hanem annak az igazságnak követelése, amelynek megtartását a nagyhatalmak ünnepélyesen megígérték. Legyen ilyen félelmetes a magyar tanár hangja. Öva int az Amerikából importált pacifista jelszavak elfogadásától s a Népszövetség intézményének dicsőítésétől, mert ezek csak arra valók, hogy az állig felfegyverzett és jóllakott népek zsákmányait biztosítsák vele. Mi soha nem gyűlölködtünk, a mi tankönyveink más nemzet értékeinek megbecsülésére tanítottak, mi csak az ezeréves haza lángoló szeretetét hirdettük és tanítottuk. A nagy népek játszhatnak a fej vagy irás, a béke, vagy háború kérdéseivel, mi csak az igazságot kereshetjük. Üdvözlések. A nagy tetszéssel fogadott elnöki seegnyitó után az üdvözlések következtek, melynek során Szesztay Zoltán dr. főügyész a vármegye, dr. Benes Kálmán polgármester a város üdvözletét tolmácsolták a közgyűlés tagjainak. Üdvözletüket fejezték ki a közgyűlésnek a Kansz, a Kereskedelmi Iskolák Orsz. Egyesülete, a Tanítóképző Intézeti Tanárok Orsz. Egyesülete, az Orsz. Ref. Tanáregyesület, az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyesület, a Katholikus Tanáregyesület, a Magyar Tanítók Eötvös Alapja és a Szabolcsi Tanári Kör. A közgyűlésből távirati uton küldtek üdvözletet a Kormányzónak, a miniszterelnöknek, a kultuszminiszternek és Korniss államtitkárnak. A főtitkár jelentése. Az üdvözlések után Édes Jenő főtitkár terjeszti elő jelentését. A jelentést a közgyűlés helyesléssel fogadta. Kitűnik belőle, hogy a középiskolai tanárság nem tekintheti a széniumos - rendszert végleges megoldásnak, csupán olyan alapnak, mint amelyen az igazságos és méltányos elbánás felépülhet. A széniumos rendszer életbeléptetése javított ugyan a tanárság helyzetén, de sok sérelmét nem orvosolta. Szembeszökő a tanárság helyzetének a leromlása, ha bizonyos összehasonlításokat teszünk. Mig régebben a tanárok szolgálati idejének határa 30 év volt s más kategóriákban 40 év, ujabban ugy nyert kiegyenlítést ez az ellentét, hogy a tanárok szolgálati idejének határát 35 évre emelték fel, a többi kategóriák szolgálatának idejét pedig ugyanennyire szállították le, ellenben az oklevéllel rendelkező középiskolai tanár három éven át csak helyettes minőségben működhet. így tehát az az eset állott elő, hogy mig mások helyzetében javulás következett be, a tanár 8 évvel lett visszavetve. A Tanáregyesület elnöksége az iskolai év végén memorandumot terjesztett a miniszter elé, amelyben reámutatva sok sérelmeire, azt kérte, hogy a helyettes tanári szolgálat idejét egy évben állapítsa me;gj s a X. fiz. osztály I. fokozatának megfelelő díjazásban részesüljön a helyettes tanár. Visszaesés mutatkozik a múlttal szemben a IX. fizetési osztályban is, ahol most hét évig szolgál a tanár az azelőtti hat évvel szemLEWIS STONE SÜSiag Délafrika vándorai (A gáncsnélküli férfi) Szerdán-csütörtökön a7. Apollóban - •vV;. >;:;; Írfffií .-fVi MÍ*

!Íí" fV-'t V. ^ FÍ^aÉÉfelrai "^IIZiS^ cJf&ss-isí&l IISLJS Hétfőn Német attrakciós film! Kedden dr&o 1. (Te legszebb póxsaszál...) Regényes szerelmi történet 10 felvonásban. . DOROTHEA W1ECK és OSCAR MARION a főszerepekben. Két burleszk sláger. —M^——— iiii<iii«iiiMimii—nnii——11—mim—m««mi»ii inni 1 Szerdán CsíHörtöön LEWIS STONE, BARBARA BEDFOR első idei attrakciója: Délafrika vándorai (Gáncsnélküli férfi.) Dráma Délafrika gyémántmezőin. JES A KÍSÉRŐ MŰ O

RÍ Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor.