Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-07 / 203. szám

JNYímiÉg. & Tiszai Ev. Egyházkerület tegnapi közgyűlésén nyújtotta át báró Hadványszky Albert, a iagyariioni ev. Egyetemes Egyház felügyelője Geduly Henrik püspöknek a legfelsőbb kormányzói elismerést jelKépező koronás aranyérmet. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A szeptember 4-iki előkészítő ülések után tegnap tartotta meg évi rendes közgyűlését a tiszai ev. egyházkerület Geduly Henrik püspök és dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő elnöklete mellett. A közgyűlés annak az ünnepi érzésnek jegyében folyt le, amely pár nappal ezelőtt betöltötte azoknak a lelkét, akik Geduly Henrik püspököt 40 éves lelkészi szolgálata alkalmaval az egyházközsége által rendezett ünnepi istentiszteletet követő díszközgyűlésen üdvözölték. A mostani kerületi közgyűlésen nemcsak a kötelékébe tartozó egyházvezérek, hanem az ev. egyetemes egyház országosan ismert kiváló vezérférfiai is megjelentek, hogy ők is tisztelettel adózzanak annak a Geduly Henriknek, akit nemcsak hivatali működésének évszámai, hanem kiválóan ragyogó talentuma is odaállított a magyarországi evangelikus társadalom élére. A közgyűlésen jelen volt előkelőségek között láttuk báró Radvánszky Albert felsőházi' tagot, a magyarországi ev. egyetemes egyház felügyelőjét, Kapi Béla dunántuli püspököt, dr. Szelényi Aladár egyetemes főjegyzőt, Zorkóczy Sámuel Rimamurányi R.-T. vezérigazgatót, Streicher Andor szat már vármegyei alispánt, dr. Haendel Vilmos egyetemi tanár és Lichtenstein László ny. főispán egyházmegyei felügyelőket, dr. Mikler Károly egyházkerületi főjegyző, egyetemi tanárt, dr. Szlávik Mátyás ny. theologiai felügyelő tanárt, Galánffy János közjegyzőt, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, a nyíregyházi ev. egyházközség felügyelőjét, dr. Dómján Elek és Nemes Károly espereseket, Bruckner Győző jogakadémiai dékánt, Moravszky Ferenc és dr. Vietórisz József ny. reálgimnáziumi igazgatókat, Plathy Mihály kormányfőtanácsos, egyházmegyei II. felügyelőt, dr. Zsedényi Béla egyetemi magántanárt, Gerhard Béla tanítóképző intézeti igazgatót, Kuthy Dezső egyetemes főtitkárt, Duszik Lajos kerületi főjegyzőt, Szohor Pált, Nyíregyháza város főjegyzőjét s a tiszai ev. egyházkerület és a nyíregyházi ev. egyházközség számos más kiváló lelkészi és világi tagját. Az egyházkerületi közgyűlést reggeli könyörgés vezette be s az oltár előtt Duszik Lajos miskolci lelkész, egyházkerületi főjegyző imádkozott, imádságába foglalva a híveknek Geduly Henrik püspökért az ég felé szálló hálaadó fohászát is. A közgyűlés. A közgyűlés 10 órakor kezdődött a templomban, melyet dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felfelügyelő nyitott meg a következő gondolatok közlésével: A világsajtót napjainkban mind sűrűbben foglalkoztatja két kérdés: a világbéke s az egyházak egyesítésének kérdése. Az emberiség, különösen annak hadban állott része ugyanis nyilván belefáradt a háború borzalmas szenvedéseibe. Ámde feltűnő, hogy a pacifista mozgalmakért nem a békediktátumok áltai porig alázott, megcsonkított és gyötört kis nemzetek lelkesednek, hanem az úgynevezett győztes nagy és kishataJmak, amely jelenség arra enged alapos következtetést, hogy a felülkerekedettek féltik «győzelmüknek» a békediktátumok utján kicsikart eredményeit s ezeket — bár maguk, mint azt a Kelloggféle nemzetközi egyezménnyel kap csolatban az Északamerikai Egyesült Államok flottaerősitésénél tapasztalhattuk — egyenesen háborús célzattal fegyverkeznek, a békediktátumokkal guzsbakötött volt ellenfeleikkel a világbéke biztosításának ürügye alatt igyekeznek aláíratni. Ennél sokkal rokonszenvesebb már csak célzatának őszinteségénél fogva is azon másik szintén erős hullámokat verő világmozgalom, mely a különböző egyházaknak világszövetségekbe tömörítését, illetve a keresztény és keresztyén egyházak egyesítését célozza. A továbbiakban rámutat arra, hogy a tiszta érzést, erkölcsöt és hitet, az emberi méltóságot, szabadságot, a hazafias érzést és a tulajdon szentségét lábbal tipró nemzetközi törekvésekkel szemben csak az egyházak közös védelmi akciója tud sikert nyújtani. Ez a szervezkedés nem jelenti az Geduly Henrik püspök egyre fokozódó meghatottsággal fogadja a szeretet és tisztelet lelki örömöket hozó megnyilatkozásait s külön-külön válaszol ax üdvözlő beszédekre. Az emberi élet felemelkedése ak kor következik be — mondja válaszában —, amikor az emberi lélek megszerzi az Isten kegyelmét és embertársai szeretetét. Ebben a napban lelke felemelkedésének napját látja. Vallja, hogy az Isten kegyelme kisérte eddigi pályafutásán, mert megáldotta testi és lelki erávei s ami még ennél is több: szerető családdal, jó barátokkal, munkatársakkal, — egyházközséggel és hívekkel. A kormányzói elismerésnél magasabbra nem emelkedhetik életvonala. Fogja tudni kötelességét, hogy illő formában, mint jó magyar emberhez illik, az alattvaló hűségével köszönje meg a felülről reá'sugárzó kegyet és elismerést, azokkal szemben pedig, egyes egyházak dogmatikus álláspontjának feladását. Ez a felfogás vezérli a magyar ev. egyházat, amely Trianonnal a legsúlyosabb veszteséget szenvedte s keresztény önmegtagadással, de igazságának és a feltámadás reményében való törhetetlen hitével épiti, mások meggyőződését nem bántva és sértve, az egyház megrongált bástyafalait. Pannonhalma, Debrecen és Nyir egyháza ily értelemben bekövetkező összefogása és munkálkodása biztositéka lenne hazánk ezer éves történelnv határai mielőbb bekövetkező visszaállításának. Az általános érdekű bevezető szavak után a legfontosabb belső egyházi és iskolai kérdéseket érinti, amelyek a közgyűlés plénuma előtt kerülnek letárgyalásra, majd áttér Geduly Henrik püspök négy évtizedes papi s közel két évtizedes püspöki működésének méltatására. A szavakban foglalt őszinte ragaszkodás és hála külső kifejezéseképen átnyújtja a jubiláló főpásztornak azt az emlékalbumot, amely az egyházkerület tisztikarának, a tanintézetek nevelő munkásainak fényképeit foglalja magába. I

akik most fejezték ki üdvözletüket, nem tehet mást, mintha a 1 szeretet szavával mond hálás köszönetet. Kijelenti, hogy ha pálmaágakat hintettek volna útjára, nem szerezhettek volna számára oly örömet, mint amily lelki gyönyörűséget talál a szerető szivek üdvözlésében. Amikor pedig ezért a lelki élményéért köszönetet mond, ugy érzi, hogy fel kell tárnia a lelkét. Vallomást kell tennie arról, hogy Isten kegyelméből lett az, amivé lett. De ebből azt is következteti, hogy ha valamivé lett, ugy Istennek céljai is volI

tak vele. Vallomást tesz mélységes hazaszeretetéről, melyet csak a sziveid ket vizsgáló Isten tud, ismerhet I meg igazán. Amióta csonkává lett j ez az ország, ha volt is öröme, ! nem volt az tiszta öröm. Mély gyásszal s reszkető szívvel küzd a revízió gondolatáért s szeretné, ha senki sem volna, aki ne ily | 1928. szeptember 7. érzéssel imádkozna minden nap a jobb magyar jövőért. Ebben a munkában Magyarország minden vallásfelekezetének és minden társadalmi osztályának vállvetve kell részt vennie. Szavai végén rámutat arra az életalkonyra, amely immár közel áll előtte. Kijelenti, hogy ha ugy érzi, hogy helyére fiatal erőt kellene állítani, mert megfáradt teste már nem bírná a munkát, ugy tudni, fogja kötelességét s félre áll. A püspök válasza után rátérnek a közgyűlés pontjainak letárgyalására, amelynek során a közgyűlés egyhangúlag elfogadja a püspök évi jelentését s az abban foglalt intézkedéseit jóváhagyja. A püspök az egyház és az állam közötti viszonyról többek között ezeket mondja: E viszony kívánatos alapelveit mult évi jelentésemben igyekeztem kifejteni. Elvi megállapításaimon ma sem tudok változtatni. S ezen az ala^pon ki kell jelentenem, hogy ezt a viszonyt a kényszerítő körülmények hatása alatt ma is elfogadhatónak tartom ugyan, de eszményinek éppen nem jellemezhetem. A kormányhatóságok részéről ugyan nin csen okom kétségbe vonnom a jóindulatot, de nem tapasztalom a támogatásnak azt a mértékét, arányosságát, amely megnyilvánul más egyházak törekvéseivel szemben, s nem főként azt a közvetlen készséget, amely a békeidőben jellemezte jogos törekvéseinknek az állami hatóságok részéről való támogatását. Aprólékos törekvések célhoz juttatása végett sokkal többet kell kilincselnünk, mint azelőtt. Lépten-nyomon akadályokra bukkanunk. Fejlesztésről, békebeli jogszerű vívmányaink épségben tartásáról vagy aránylagosan való fejlesztéséről alig lehet szó. Egy uj kongruás lelkészi állás megszervezése sokkal több akadályba ütközik, mint azelőtt. Az élet haladó követelményei szerint a segédlelkészi állomások szaporítására még csak gondolni is alig lehet. A többi vallásfelekezetekkel szemben a békét hangsúlyozza s a katholicizmus és protestantizmus közötti elvi ellentét mellett is megtalálja az utat, amely közelebb hoz egymáshoz. Erről a következőket mondotta:' Mi a katholicizmussal is békében akarunk maradni s arra törekszünk, hogy vele testvéries összeforrottságban építsük meg a romjaiból éledő hazát. Mi a paxot és justitiát nem csillogó jelszóként, de lelkiismeretünkből, valláserkölcsi evangéliumi nevelésünk szigorúan követendő parancsaként hangoztatjuk és követjük s épen azért azt kérjük és várjuk a magyar katholicizmus erre hivatott vezéreitől, hogy mérsékeljék egyes társadalmi öszszejöveteleiken, népgyüléseiken és egyéb alkalmakkor a közállapotok felett egyes vezető emberek részéről gyakorolt oly értelmű kritikát, mintha mi protestánsok, ki tudja, micsoda kiváltságos helyzetben és fényes ellátás között volnánk, ők meg mennyire hátraszorultak és mennyire szegények, — mert ez a kritika mindenre inkább alkalmas, csak nem az igazság eszméjének a győzelmére és az egyedül ezen az alapon kifejlődhető testvéri összefogásra. Déli 12 órakor a közgyűlést felfüggesztették s a püspök az elemi iskola dísztermében fogadta a nyíregyházi egyházak, hatóságok, iskolák és egyesületek tisztelgő üdvözlését. Két órakor a Koronában közebéd volt. A kormányzói elismerés átnyújtása. Az emlékalbum átadása után nagy figyelem között emelkedik szólásra Radvánszky Albert báró, egyetemes felügyelő, aki az egyetemes egyház tiszteletét tolmácsolja s átnyújtja a kormányzói teljes elismerést tartalmazó iratot s az elismerést külső formában is jelképező koronás aranyérmet, melynek egyik oldalán a hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt, a másik oldalán pedig a Signum Laudis felirat látható. A kormányzói elismerés szövege a következő: «Magyarország kormányzója Ö Főméltósága Gödöllőn, 1928 évi augusztus hó 25. napján kelt. magas elhatározásával Méltóságodat négy évtizeden át kifejtett értékes működésével szerzett kiváló érdemeiért teljes elismerését nyilvánítani méltóztatott.» Az egyetemes felügyelő után Kapi Béla szombathelyi püspök a dunántuli ev. egyházkerület üdvözletét tolmácsolja, Geduly Henrik életében az igazi papi értéket kereste, amely legnagyobb jutalmát a saját munkájában találja meg. Abban találja meg papi működésének legszebb jutalmát, hogy azok az igék, amelyeket a templomban s azon kivül hirdetett, híveinek körében találjanak megértésre. A bányai ev. egyházkerület elnöksége nevében Raffay Sándor dr. budapesti püspök levélben fejezi ki üdvözletét s egyben dr. Mikler Károly egyetemi tanár üdvözli a püspököt. Igen kedves volt a miskolci ev. Nőegylet tagjainak őszinte szívvel s fehér virágcsokor kíséretében tolmácsolt üdvözlete s a miskolci ev. Leányegylet képviselőinek meg jelenése, akik szeretettük jeléül nefelejcs csokrot adtak át a püspöknek. Táviratilag üdvözölték a püsÍ

jj pököt gróf Klebelsberg Kunó valí lás- és közoktatásügyi miniszter és a dunáninneni ev. egyházkerület A püspök válasza az üdvözlésekre.