Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-05 / 201. szám

1928. szeptember 2. JNflrfRYIDáE. 13 Legolcsóbban szükséglétét traktor- és autóolajokban, kocsi kenőcs-, gépzsir-, " T affiHui kenőanyagokban nagyban éa kicsinyben beszerezheti Schwarz Rudolf és T* olaj-, zsiradék és regyigyár r.t. vezérképviseletinél: Nyíregyháza, Széchenyi-út 14. sz. Telefon: 507. 1346 Mit- " 5

1 • A kisipari termelés racionalizálása csak a szövetkezete* utján lehetséges. A kisipar válsága a termelési viszonyok szédületes ellentéteiből fakad. Az utóbbi időkben egyre sűrűbben esik szó a kisiparosság kérdéseiről és egy, vagy más formában keresik a fölvetődött kérdések megoldásának a módjait. A kisiparosságot érintő kérdések egyben mindenképen megegyeznek és pedig abban, hogy a kisipar szervezetlen. Minden megoldási módszer abban az irányban teszi meg első lépéseit, hogy össze akarja hozni a kisiparosságot. —Mert valójában, a nagyszerűen megszervezett és összefogott trösz tök, kartellek és szindikátusokkal szemben a szervezetlen, széteső, sok helyütt még céhszerü maradványokat őrző kisipar teljesen tehetetlennek bizonyul. A legjobban megszervezett kisipar sem birja útját állani a trösztök, kartellek és szindikátusok uralmának. Ezeknek a szervezkedéseknek arra kell irányulniok, hogy a kapitalista irányzat túlzó kizsákmányolási tendenciáját, amely a kisiparban, tekintve szervezetlenségét, még nagyobb mérveket ölt, mint a munkásság körében — csökkentessék. Ha ez a cél és az, hogy a szervezetlen kisipar belső ellentmondásai és bajai (kontárok, illetve adó és hitelkérdések) megszűnjenek, megvalósul, ugy el ,van érve a maximum, amit a termelőeszközök jelenlegi fejlődése mellett egyáltalán el lehet érni. Ennél a célnál azonban, — amint a jelek mutatják — senkisem akar többet. A kisiparosság elproletárizálódása Mert a kisiparosságnak csak ez a két célja lehet. Az egyik: csökkenteni a bankok, trösztök és kartellek kizsákmányoló nyomásait; a másik: megszüntetni, illetve orvosolni a kisipar belső ellentmondásait és bajait. A kisiparosság szenvedése a modern kapitalizmus megjelenése óta szinte nagyobb, mint a munkásságé. A munkásság még ugy-ahogy, valami módon kiverekedte és kicsikarta az ő egyáltalán nem irigylésreméltó helyzetét. A kisiparosságnak azonban a kapitalizmussal szemben egyáltalán semilyen fegyvere nincs és ölbetett kezekkel kellett néznie, hogy mint csúsznak ki alóla a megélhetési lehetőségek összes kellékei. Azért következett ez be, mert a modern technika fejlődése a termelő eszközöknek egy állandó változását hozta magával amit a kisipar nem tudott követni. Az egyes iparágaknak a teljes megszűnése ennek a következménye és ez a «fölfaló» folyamat még most is folyamatban van, ami egyre jobban sürgeti a kisiparos kérdésekkel való foglalkozást. A modern termelőeszközökkel felszerelt gyáripar tetszésszerinti feltételeket diktált és diktál rá a kisiparra. Ez a folyamat a kisiparos termelő eszközeinek elrablását jelenti, aminek a következménye ennek a rétegnek az elproletarizálódása. Ezt a folyamatot azonban megakadályozni nem lehet, mert itt egy kapitalista törvényszerűséggel találjuk magunkat szemben. Csak arról lehet szó, hogy valamiképen meg lehessen menteni a kisiparosság összekapirgált vagyonkáit. Kisipari szövetkezeteket. Erre csak egy mód van: a szövetkezetekbe való tömörülés. A budapesti, de különösen a németországi építőipari gildek a bizonyságai ennek. Természetesen szélesen kiterjedt- szövetkezeti politika az előfeltétel, mert egy ilyen szövetkezeti tömörülésnek nem* csak termelni, hanem értékesíteni is kell, azonkívül pénzre is van szüksége. (A szövetkezeti eszme jelentőségéről egyébként már megemlékeztünk.) Az értékesítést, valamint a hitelszerzést pedig — nem lehet és nem szabad kapitalista vállalkozásra bizni, mert akkor csöbörből-vödörbe jutott a kisiparosság. A szövetkezeti tömörüléssel szemben nemcsak a kapitalista akkumulációs törvény nem 2>ir oly természetes módon érvényesülni, hanem a széttagolt feudális módszerekkel dolgozó kisiparosság össze van fogva és modern termelőeszközökkel, racionalizáltan bír termelni. A kisiparosság szövetkezeti tömörülése ezenkívül, a szövetkezeti jelleg következtében, bizonyos több-kevesebb kapitalista jellegzetességet is levetkőztet magáról, aminek viszont a fogyasztó közönség veszi szinte felbecsülhetetlen hasznát. Mert egy ilyen szövetkezeti termelésnek — erre is a német építőipari gildek szolgálják a példát — nincsen olyan őrült profitéhsége, mint a kapitalizmusnak. A szövetkezeti tömörülésnek igazi jelentősége és nagysága azonban csak abban az esetben domborodik ki, ha az a .nunkássággal karöltve valósul meg, aminek egyik oldaláról sincs természetes akadálya. A termelőeszközök fejlődése ne legyen akadály. A kisiparosság belső ellentmondásai is megoldódnak ezzel a módszerrel. A termelőeszközök fejlődése többé nem akadálya, hanem lendítő kereke lesz a kisiparosságnak. A széttagolt kisiparos nem bir modern termelőeszközt beszerezni, az összetömörült közönség már bir. Az ily módon jelentkező előnyöknek aztán részese lehet, míg ellenben széttagolva nagyobb nyomort és szenvedést jelent minden technikai haladás. , A másik gyötrő baj, a kontárkérdés, szintén megoldódik. — Ugyanis nem lesz kontár. Mert megszűnik a kontár számára az összes előfeltétel, de azonkívül a tömörülés előnyt, a kintmaradás hátrányt jelent. Az adó- és a hitelkérdés megoldása, sajnos, már nem ilyen egyszerű. Nem azért, mert az egész magyar adó- és hitelpolitika revízió alá szorul. Azonban a szövetkezeti tömörülés itt; is előnyt jelent, ugyanis, ebben az esetben a hitelkérdés szövetkezeti kérdéssé fog átalakulni, amennyiben a szövetkezetek hitelügyét a hitelszövetkezetek fogják szolgálni és megoldani. Az adópolitika pedig a már fenntebb emiitett szükségszerű — bár egyenlőre még homályban lévő — egyetemes adóreformmal fog lényegesen átalakulni. (Alapítva 1914 ben. B művésziesen fe&t, vegyileg tisztít, / minta után hűen fest. gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal PAPP LÁSZLÓ Nyíregyháza, Rákóczi ucca 30. TELEFON: Iroda 509. FELVÉTELI ÜZLETEK: Széchenyi ucca 2., üzem 510. Véső ucca 3., Kiss-tér 2. Plhé és gouYlérozás a legszebb kivitelben^ | Ami pedig a tömörülések gyakorlati és technikai keresztülvitelét illeti, az nem okoz nagy akadályokat. Más irányú félelemre nincs ok, mert ha a kapitalisták tömörülhetnek kartellbe, trösztökbe, nyilvánvalóan és leplezetlenül abból a célból, hogy a fogyasztókat kiuzsorázzák, miért ne lehessen ellenkező célból tömörülni ? Mindent egybe foglalva: ma a kisiparosság helyzete kétségtelenül világos. A kisiparosság megmentése ugy, hogy eddigi formáiban megmaradjon részben lehetetlen, részben szükségtelen. A kapitalista fejlődés a manufaktúrát túlhaladta, időszerűtlenné tette. A kartellek és trösztök által diktált anarchisztikus, egyre nagyobb válságokba fuló termelési módszerével nem lehet és nem szabad szembeállítani a békének látszó manufakturális viszonyokat és mód: szereket. A kisipar válsága a. kézmű- és gyáripar, azaz a termelő viszonyok mesterségesen kifejlesztett ellentmondásai következtében állott elő. A válság megoldása ennek következtében csak a termelési viszonyok anarchiájának a megszüntetésével, egy észszerű racionalizálással lehetséges.. 6204 Mótorkezelö-taníolyam a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben (Budapest, VIII., Jőzsef-körut 6. szám.J A tanfolyam céljai: hogy hallgatóival a mótorok (gázmótorok) működési elveit, szerkezetét, okszerű kezelését, karbantartását, végül üzemét rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás utján ismertesse. A gépjárművezetői igazolvány elnyerésére nem ez a tanfolyam, hanem az intézet Gépjárművezetői Tanfolyama készít elő. A fan folyam tárgykörei: I. rész: A kisipari és mezőgazdasági benzin-, nyersolaj-, világitógáz- és generátorgázmótorok, úgyszintén a közép- és nagyipari generátorgáz-, Diesel- és egyéb rendszerű nyersolajmótoroíc. II. rész; A személy- és teherautomobilok, autobuszok, mótoros ekék, traktoiok, mótoros csónakok, vasúti mótoros kocsik stb. többhengeres gyorsjárasu benzin , nyersolaj- és generátorgáz-mótorai. A tanfolyam tartama. A tanfolyam 6 hétig tart. Ebből az I. részre 2 hét esik. Az elméleti előadások 6 héten át, minden hétköznapon este fél héttől nyolcig *