Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-30 / 222. szám

1928. szeptember 30. jsíyíry1dbk. sei állapította meg, hogy a harma­dik s legnagyobb koporsó valóban világoskék. Meg kell még jegyez­nünk, hogy az asszony közlése sze­rint a három koporsó nagysága is teljesen megfelelt az álmában lá­tott méreteknek. Magok a tolvajok juttatják a rendőrség kezébe az ellopott kerékpárokat. (A «Nyírvidék» tudósítójától.) Megirta a Nyirvidék, hogy a rendőrség kettőzött éberséggel figyeli az üzletek előtt kinnha­gyott kerékpárokat és ha a rend­őrőrszemek látják, hogy a kinn­hagyott kerékpár nincs lelaka­tolva, mint talált jószágot kezelik és beviszik a rendőrségre. Most az utóbbi időben már kevesebb azok száma, akik könnyelműen ha­gyogatják a boltok előtt kerék­párúkat, azért igy is akad egy­két biciklis, aki megfeledkezik a rendőrség intézkedéséről, jobban mondva a szigorú rendről. Leg­utóbb két bicikli tünt el az üzle­tek elől. Az egyiket a laktanya közelében hagyta a tolvaj. Ott találták az eltűnt gépet egyik bódéhoz támasztva. A másik eset­ben egy udvaron találták meg az elveszettnek vélt biciklit. Ugy lát­szik most a tolvajok csak %egy­egy útra viszik el a kerékpárt, az­tán elhagyják abban a tudatban, hogy ugy is beviszik a gépet a rendőrségre. isw & párisi sok legnjabb divatőrülete a néger­szerű bőr, amelyet emberfestő vállalatok kémiai úton varázsolnak a páciensek testére. Párisból jelentik: A sötétbőr­szin divatba jött. Páris legelegán­sabb asszonyai versenyeznek ab­ban, hogy melyiküknek legéget­tebb, sötétebb tónusu a bőre. Mau­nce de Waleffe, a hires francia zsurnaliszta, Deauvilleből és a Lidóról irott cikkeiben már bizo­nyos büszkeséggel konstatálta, hogy ebben a verseny­ben a pálma a barnább latin fajtáké maradt a vi­lágosabb borii északiak ellen. A valóságban azonban ma már nem is a latin fajtáK, hanem a né­gerek győzelméről van szó. Párisban ma a nége­rek vannak divatban és a legelegánsabb asszo­nyok arra törekednek, — ' hogy bőrük a négerek szinének sötét tónusát, a divatos téte de négre szint közelítse meg. BŐRFESTŐ ÜZEMEK Erre a célra ma már a nagy tengeri fürdők napsütési üzemei teljesen túlhaladott dolgoknak lát­szanak, mert Párisban igazi kozmetikai gyárak van­nak berendezve az embe­ri bőr kémiai utón való megfestésére. Az egész bőrfelületet egy a viz oldó hatásának ellenálló barna tinkturávai itatják át és azt állit­ják, hogy ennek a tinkturának szi­nezó ereje éppen olyan tartós és kopástól nem veszélyeztetett, — mint a szöveteket festő német am­linanyagok festőereje. Ez pedig nagy dolog, mert, ma a német fes­tés közismerten a legtartósabb. NEM HAGV FOLTOT A CSOK Az emberfestő vállalatok igy teljes garancia mellett festik a párisi hölgyeket, hogy barnára szí­nezett bőrük nem válik foltossá sem az esőtől, sem a mosakodástól s hogy száraz időben a festék nem töredezik le róla és nem olvad meg a nagy hőségben. Sőt, meg­indult a verseny köztük, hogy me­lyiic fest jobban. — Az egyik azt hirdeti hogy az általa festett bőrön a zsír sem hagy pecsétet, a megcsókolt helyek nem válnak halványabbá, sőt a vörös bor által okozott pecsét is nyomtalanul le­mosható vizzel, anélkül, hogy citromlevet kellene ezért igénybevenni. Nem áli fönn tehát egyáltalán a vesze­delem, hogy az egyhangúan barna, szép asszonyi bőrön bármilyen ok­ból is halványabb foltocskák je­lentkezzenek. Csak egy dolognak nem szabad megtörténnie. Nem szabad, hogy a bőrön folytonossá­gi hiány keletkezzék, nem szabad elvágni, vagy ledörzsölni azt, — mert az uj bőr, a festési techni­kával nem törődve, szép fehér színben jelentkezik megint. És nem is lehet pontosan utánafesteni, mert mindig kérdéses, hogy az uj festés ugyanabban a téte de négre tónusban sikerül, mint az eredeti. KEVESEBBET KELL MOSAKODNI A szkeptikusabb hajlandóságú emberek természetesen fölvetik a kérdést, hogy az igy kémiailag megfes­tett nőknek kémiai tiszti­tóintézetekben kell majd tisztálkodnia k, vagy tovább is fürödhetnek gyak­ran veszedelem nélkül. Mert min­denki tudja tapasztalatból, hogyha egy megfestett szövetet gyakran mosnak, az lassanként szintén elve­szíti a szinét. Egyedüli vigasztaló momentum, hogy a barna szin nem piszkolódik olyan gyorsan, mint a fehér. A mesterségesen mu­lattá változott elegáns hölgyek tehát szükség esetén a minimumra csökkenthe­tik le a mosakodási hi­giéniát. Mert arra talán ők sem lesznek hajlandók, hogy gyors egymás­utánban szenvedjék el a tetőtől talpig való újrafestés procedúráit. evei Tis=taságSEcretetp és gyöngéd kezei tartják meg számára fehérnemű-kincseit. A kényes dolgokat sohasem bizsa idegenebre és borzadva gondol arra a lehetőségre, hogy a sok kedvenc dolog esetleg elpusztulhat De mivel ezeket mindig ő maga inkább áztatja mint mossa a langyos Lux-fürdőben, a kincsek eredeti, friss színeiket fényüket és csillogásukat megtartják. (Szerdán tolytatjukl Ha ön ÍS többel abar tudni erről, írjon nekünk, és Társai k (. t. IX. Ráday-utca 30. Egyelőre nincs szó Nyíregyházán a kövezési programm kiterjesztéséről. A három fönt kövezésével egyelőre lezárni az utcák burkolása. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) Sokan nagy érdeklődéssel vár­ják a város költségvetését abból a szempontból, hogy vájjon kiter­jesztik-e az idén is a kövezési programmot. Különösen közelről érdekli ez a kérdés a külső város­rész lakosságát, mert itt vannak azok az utcák, ahol még ma is el­viselhetetlen nagy a por. Mert Nyíregyházán ma ez a városiasság gyöngéje. A legszebb főutcából olyan mellékutcák nyílnak, ame­lyek porosak, illetve sárosak a szó legfalusibb értelmében. Illetékes helyer. arról értesülünk, hogy a ki­sebb. utcák lakói és háztulajdono­sai most egyelőre vám a kövezésre. Nyíregyházán befe­jeződött a nagy kövezési prog­ramm végrehajtása. Most egye­lőre a három nagy utcának, a Vay Ádám, a Rákóczi és a Deb­receni utcáknak burkolásáról le­het szó, más utcák most nem kapnak kövezetet. A Lcnyay 9satorna partján baltával támadtak egy biciklistára, aki kicsavarta támadója kezéből a veszedelmes fegyvert. A támadó sérült meg és tett feljelentést az esetről a csendőrségen. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) Ibrány határában, a Lónyay­csatorna partján megtámadtak egy biciklistát. A támadás a Nagy­tanya és a Lajos tanya között történt a csatorna közvetlen kö­zelében Czaga Károly tengerit őr­zött a parton, amikor egy kerék­pár ért oda. A tengericsősz nem tudott a kerékpár elől kitérni, a bicikli sem kerülhette ki, igy ösz­szeütköztek. Ami ezután * történt, (azt a két fél, Czaga és a kerékpá­ros, £gy Dobránszky Miklós nevü kótaji földműves másként mond­ja el. Czaga szerint a kerékpá­ros volt a támadó, mert az ösz­szeütközés pillanatában leugrott a kerékpárról és az őrnél levő baltát magához ragadva olyanokat súj­tott vele rá, hogy Czaga Károly­nak gltörte a karját. Dobránszky Miklós azonban azt erősiti, hogy Czaga Károly a nála levő baltával felé sújtott, amikor a kerékpárral elhaladt mellette. A balta fel is ! SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, kiilö í szobában 16 pengő naponta. Orvosát Zt^m nyíregyháza, Kállói-ntca 42. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents