Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-30 / 222. szám

Nyíregyháza, 1928. szeptember 23. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 209. szám Előfizetési árak helyben és vidéken: S§y Mra 2'SO pangd. Negyedévre 7 50 pengő. lAi&xtviseléknck ét tanítóknak 20»/» engedmény. Alapította uÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatalt SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Telefon szám 139. Postschequa Kéziratokat nem adunk vissza. Trianon revíziójának realizálása. Irta: Ivánffy Tamás »Száz Demosthenesnél szebben beszél a tett!, mondja Madáchunk. A mi nemes lordunk fellépése előtt és azután nap nap mellett a Trianoni békeszerződés revíziójáról beszélünk, de hogy a revízió kérdését hol kellene tulajdonképpen megragadni, arról annál kevesebb szó esik. E kérdés már nem anynyira a szavak, mint inkább a tettek birodalmába tartoznék. A régi világban a várososromlás titka és nyitja az volt, hogy az ostromló sereg kikereste a beveendő vár leggyengébb és legnehezebben megvehető pontját. Ha ezt megtalálta, akkor már a munka felét elvégezte. Egy fiatal, igen tehetséges publicistánknak, Oláh Györgynek érdeme áz, hogy e napokban a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában megjelent, kitűnő tollal megirt könyvében: »Jajkiált ás a Rutfténföldrőh a trianoni kontármü legmesrsebezhetőbb Achilles-sarkát helyszíni tanulmányok és tapasztalatok segélyével megtalálta. Oláh György a Felföld fia. Ismeri és szereti a ruthén népet. Nem idegenként látogatta meg a Ruthénföldat, hazament a mult évben, amikor azt a legszélsőbb Verhovmiáig beutazta. '1 apasztaiatairól számot ad megragadó képekben, melyekben kimutatja, menynyire nincs a cseheknek semmi jogcímük arra nézve, hogy a nagyszláv eszme képviselőjéül feltolják magukat és mennyire iejáratták ez eszmét, feltéve azt, hogy ez Felvidékünkön itt-ott mégis halványan élt volna, ők maguk io éves garázdálkodásuk alatt. Metsző gúnnyal bemutatja a Felföld jött-ment uj uralkodó osztályát, a skizmatikus mozgalom csődjét és lelkesen a görög katholikus papság heroikus és diadalmas küzdelmét, az amerikai ruthénségnek a háború előtti anyaországtói való elidegenedését, melyért a felelősség tagadhatatlanul bennünket, magyarokat terhei, kik ott nagyorosz propaganda ellen hatályos fegyverekkel nem küzdöttünk, a Rothemere akció lelkeket felébresztő és felvillanyozó hatását a Felvidéken, Heatcotle diadalmas tanulmányútját, Kurtyák Jánost, a ruthén nép egyszeri^ fiát , ki uj Toldi Miklós legyőzhetetlen erejével készül a ruthén szabadság porba és sárbafult harangját virradatra megkondítani. Mindezzel, — nem is beszélve a könyv színes és kifejező nyelvéről, az egyes képeknek az olvasót megragadó plasztikus igazságáról, igen érdemes és értékes munkát végzett Oláh György. De nem ez az ó főérdeme, hanem az a könyvét bevezető pár fejezet, amelyben a ruthén kérdést politikailag tárgyalja, kimutatván azt, hogy »az az önzetlenség, melylyei a magyar intelligencia harcolt ezért a kis keleti nemzetiségért, még sem sugárzik szét a semmibe, hanem megmaradt, eiraktározódott mélyebb rétegekbe, mint a napsugár kalóriái a föld mélyébe. Es most mégis csak történelem formáló erővé lesz!«. Az lesz, mert a Ruthénföldón fordiu meg a csehszlovák ktumérának és ezzei együtt a békeszerződés néven ismert torz és kontirmunkának sorsa, sőt ennél is több, a megdőlése! Szinte jó, hogy a cseh gazdálkodás, a nagyszláv győzelem a ruthéneket nyomorította meg a legjobban, azt a nemzetet, amelynek a békeszerződés legtöbb jogot adott, mert a cseh eljárás egyenesen világskanaalum-számba jő, az egész világ becsülete függ attól, hogy e skandalum reparáltassék, és a világszédelgés megszűnjék. Az önmagában véve kicsiny ruthénkérdés az a kő, melyet megingatva, az egész agyaglábon álló tákolmány megdől és itt van szükségképpen a revízió. Oláh könyvében idézi a szerződésnek a ruthéneknek a legkülönb és legszélsőségesebb függetlenséget biztosító pontjait és Millerand kísérő levele alapján kimutatja annak eivitázhatatlan és megdönthetetlen igazságát, hogy a ruthénség maga dönthet sorsa fölött! Kimutatja zat is, hogy a békeszerződés francia előadói maguk is Magyarországnak ítélték annak idejében a Rathénfóldet, mert átérezték azt, hogy mi sem indokolja az akkori pillanatnyi politikai helyzeten kívül a ruthénségnek Cseh-Szlovákiához vafó csatolását és ez merőben erőszakolt. Végül térképpel illusztrálva beszámol a szerző arrói, mekkora autonóm területet követel a ruthén nép és ebből leolvashatjuk, hogy e tartomány, mely önsorsa felett határom minden kétségen kívül jogosult, elvesztett Felföldünknek úgyszólván fele. Kimutatja végül a szerző, hogy elérkezett annak ideje, hogy a ruthénség szerződésileg biztosított jogával, a népszavazással élhessen. A pittsburgi egyezmény ideje is ez évben lejár, pedig ez a tótságnak összehasonlíthatatlanul kevesebb jogot ad. íme aava van a revízió realizálásának kiindulópontja. A „Magyar Hét" eredménye fogja megmutatni, van-e gazdasági öntudatunk. Hermáim kereskedelmi miniszter előadása a Magyar Hét nagy jelentőségéről. Budapestről jelentik: Hermann Miksa kereskedelmi miniszter az Otthon írók és Hírlapírók Körében teát adott a magyar Sajtó képviselőinek tiszteletére, amelyen a lapok szerkesztőin és munkatársain kivül megjelentek a magyar ipar és kereskedelem és mezőgazdaság reprezentánsai is. A kereskedelmi miniszter beszéde. Hermann minisztert az Otthonkör nevében Sziklay János üdvözölte. A miniszter ezután beszédében ezeket mondotta: — A Magyar Hét gondolatának a kereskedelmi élet problémája volt a felvetője. Passzív kereskedelmi mérlegünket nem lehet generális intézkedésekkel megváltoztatni. Ezer és ezer apró tétel alkotja ezeket a behozatali többleteket és a nagyközönségre vár a feladat, hogy a magyar termékek vásárlásával és felkarolásával változtasson a mai helyzeten. Fejenkint 43 pengővel szegényedünk évente — Magyarország külkereskedelmi mérlege 1927-ben 346.3 millió deficitet mutatott, ami azt jelenti ,hogy az országnak kereken 8 millióra tehető lakossága évenként és fejenkint átlag 43.3 pengővel lesz szegényebb. A hiteli statisztikából megállapítottuk, hogy a készáru behozatali árunak egyharmadával való csökkentése és hazai termékkel való pótlása elegendő volna az ipari munkanélküliség teljes megszüntetésére. A magyar mezőgazdasági termékeknek egyik legfontosabb fogyasztója a városi lakosság, amelynek legnagyobb tömegét munkások és magánalkalmazottak teszik. A felesleges külföldi behozatal megszüntetése és a haza fipar egyidejű fokozott felkarolása tehát a munkanélkülieket is fizetőképes tömegekké alakítja át és ezáltal lényegesen megnöveli a mezőgazdák áruelhelyezési lehetőségét. A közönség idegenkedése a magyar árutól. — A magyar közönség körében bizonyos sajnálatos idegenkedés mutatkozik a magyar ipari termékek iránt és akkor is külföldi árut vásárolnak, amikor ugyanolyan áru belföldi cikket vehetnének. A nagyközönség idegenkedését a magyar áruval szemben ki kell küszöbölni és ezért vetődött fel ipari és kereskedelmi körökben a Magyar Hét gondolata, amelyhez hasonlót már más nemj zetek is rendeztek. A közönség, AZ ISKOLAI EV KEZDETERE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! 26-29 számig Gyermek fekete erős iskolacipő k"80 P Intézeti teveszőr komódcipő C-50 ** pengő Női fekete magas cipő lakk orral 10 80 •lO pengő 36-39 számig Fiu kapcsos fekete és naturbör ex tra erös iskolacipők •80 P Férfi erős őszi, magas szárú fekete és 1Q80 divat félcipő kí7 pengő 36-42 számig Kis női fekete és barna . Trotfeur divatpantos intézett cipő alacsony sarokkal •80 P Gyermek patent harisnyák mjnden színben és nagyságban. Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐARUHAZBAN, Nyíregyháza, Zrínyi Hona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. gy\ .. &r-; 16 fillér.