Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-22 / 215. szám

Irta: Borbás Lajos, a Magyar Kereskedelmi Csarnok alelnöke. Azokban a komoly kutatásoknak eredményeit összefoglaló tanulmányokban, amelyek a külkerreskedelmi mérleg egyre növekvő paszőzivitását előidéző okok feltárásával foglalkoznak, lépten-nyomon visszatér az a megállapítás, hogy a forgalomban jelentkező felesleges és nélkülözhető behozatalnak alapvető oka: fogyasztóközönségünknek teljes tájékozatlansága a hazai termelés keretei és a magyar ipar termékei felől. Nemcsak konzervatizmus és megszokottság magyarázza, hogy a fogyasztók tekintélyes része csökönyösen ragaszkodik bizonyos meghatározott külföldi márkához, amelyet ismer, hanem az is, hogy ugyanaz a közönség nincs tisztában azzal, hogy ezeket a cikkeket a külföldivel ugy ár, mint minőség tekintetében a hazai ipar is versenyképesen készíti. Komoly, nagyon jól átgondolt, tervszerűen irányított és áldozatkész propagandára van tehát szükség, hogy megismertessük a magyar fogyasztókkal a magyar ipar termékeit, az a megfontolás, hogy a hazai iparr fejlődése nemcsak magának az iparnak érdeke, hanem szorosan összefügg az egész társadalom, valamint az ország jólétével, tehát boldogulásunkkal, vetette fel azt az értékes és igen életképes gondolatot, hogy a belföldi gyártású cikkek fogyasztásának felkarolására irányuló propagandamunka és ezen keresztül a felesleges, tehát nélkülözhető behozatal kiküszöbölésére irányuló tevékenység csak ugy lehet célravezető, ha az ipar és a kereskedelem öszszefog érdekében. — Ennek a gondolatnak továbbfejlesztésével jutottunk el a »Magyar Hét« eszméj éhez. Mi volna a »Magyar Hét« célja? Feltárni a magyar ipar munkaterületét és teljesítőképességét. Megmutatni, hogy mit állit elő a magyar ipar és hogy ugyanazért a pénzért legalább olyan értékű magyar árut lehet kapni, mint külföldit. Demonstrálni szemléltető módon, hogy a hazai ipar pártolása nem kiván áldozatot a fogyasztóktól. Erre a feladatra elsősorban a kereskedelem alkalmas. A kereskedelem az a kapocs, amely összeköti a termelőt a fogyasztóval. A kereskedelem érintkezik állandóan és legintenzívebben a közönséggel. A kereskedelem ismeri a fogyasztók szükségletét, igényeit. Ezer módja és alkalma van, hagy a közvetlen érintkezés során propagálja a magyar ipar termékeit. Örvendetes, hogy az összes eddig egymással szembenálló és ellentétes érdekeket képviselő tényezők: gyáripar, nagykereskedelem és detailkereskedelem egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy szívesen és készséggel állanak annak a munkának szolgálatában, amely a magyar ipar propagálását tűzi ki feladatául. Ahhoz, hogy most már a megindult munka nyomán a »Magyar Hét« szép gondolatának diadalmas megvalósulását és időről-időre való rendszeres megújhodását megérjük, számitanunk kell a magyar kereskedelem minden katonájának a magyar ipar iránt érzett szeretetére, valamint áldozatkészségére. De kétségtelen, hogy a kereskedelem ennyi ragaszkodása és ennyi áldozata fejében az iparnak is bizonyos ellenszolgáltatást kell nyújtania. Nem annyira anyagi ellenszolgáltatásra gondolunk, hiszen a kereskedelem minden további nélkül szívesen állítja tudását és energiáját az eszme szolgálatába, hanem arra, hogy az ipar a kereskedelem muunkáját támogasssa, nehogy az áldozat hiábavaló legyen. Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy a most soron következő részletmunka és az ennek tisztázása körül mutatkozható sok kisebb - nagyobb nehézség ne lanyhitsa el a lelkesedést. Ne járjunk ugy a »Magyar Héttel«, mint sok más, nemes és igaz gondolattal Magyarországon. A megkezdett és félbehegyott munka több kárt okoz még a teljes tétlenségnél is. A kereskedelem jóindulata és becsületes szándéka a »Magyar Hét« sikere érdekében különösképpen megnyilvánult akkor, amikor a kamarai értekezleten elsősorban maga a kereskedelem keresett expecüenst annak a kérdésnek világos és kétséget nem tűrő tisztázására, hogy a kereskedő raktárában felhalmozott cikkek magyar vagy külföldi eredetüek-e ? A kereskedelem erre nézve olyan megoldást keres, mely egyrészt útját állja minden félreértésnek, másrészt azonban ne követelje a kereskedőtől azt a különben is teljesíthetetlen feladatot, hogy a »Magyar Hét« tartamára raktárából eltávolítson minden külföldi származású árut. Ez, amennyire különben is lehetetlen volna, annyira súlyosan sértené a kereskedelem érdekeit. A munka megindult. Reméljük és bizunk abban, hogy "ftividesen a megvalósulás stádiumába jut a magyar ipart segitő »Magyar Hét« ügye. Ha azonban csalódnánk és a nehézségek egyelőre áthidalhatatlanoknak mutatkoznának, akkor is arra kell kérnünk magukat a közvetlen érdekelteket, hogy lépjenek összeköttetésbe üzletfeleikkel és igy szolgálják a »Magyar Hét« előkészítésének törekvéseit. Aki a nemzet sorsa felett aggódik és ki ne aggodalmaskodnék a mai időkben ? Nem utasíthatja el magától ennek a munkának terhét. Mert csak azon az uton járva és áldozatot hozva, bimbózhat ki a magyar ipart pártoló »Magyar Hét«, hogy abból aztán kinyiihasson a magyar kéz és magyar munka termékeit terjesztő »Magyar Év« színpompás virága. Egy tizenhárom éves fin felakasztotta magát a fűzfára. Három öngyilkosság egymásaién. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Szaporodik az öngyilkosok száma nemcsak a fővárosban, de a vidéken is. Nyomasztó anyagi gondok súlya betegiti a lelkeket maradék országunkban, de az öngyilkosságok nemcsak anyagi okokra vezethetők vissza. Egymásután három öngyilkosságról kapunk hirt. E közül a három öngyilkosság közül csak az egyik olyan, amelynek nek anyagi gondok az okai. A másik kettő az élet más megrendülésének következménye. Egy Rengő János nevü vásárosnaményi embert a Kraszna partján talált holtan két leánya. Egy akácfára akasztotta fel magát a hetven esztendős Rengő János, akit betegsége keserített el a végzetes elhatározásig. Megrendítő és gyermeki pszichével tudományosan foglalkozó pedagógus, továbbá orvosvilágot érdeklő öngyilkosság az, amely Szabolcsveresmarton a «Fehér-rét» nevü tanyán történt. Itt a csordásnak 13 éves fia, 'Sas Laci, aki maga is az állatok őrzésével foglalkozott, felakasztotta magát egy fűzfára. A gyermek az nap nem akarta a marhát őrizni, amiért a csordás megverte. Ez búsította el annyira a puszta fiát, hogy a halálba ment. Megszökött, édesapja | keresni kezdte és ott találta holtan j a fűzfán. Ölébe vette, a pásztorkunyhóba tette a kis öngyilkos fiu Isten veled, if | !««* Az Apolló hétfő-keddi nagy szenzációja, 1 - A Pénteké?", szombaton és v£*s*rj?ap NÉMET MŰALKOTÁS! H wéraé cirkusz Két testvér harca egy leány szerelméért. Irta: Curt Br<un Rendai^e: Max Roicher.— Szereposztás: Gaston Flamingó: Raimondo V. Ríel Ralf Flamingó: Ernest van DUrer. Éve: Máry Johnson. Két Fanamet burleszk sláger

! Hétfőn A legszebb filmjeink sorozatából Kedden Isten veled, ifjúság... Filmköltemény sz élet tavasiáról 9 felvonásban. Carmen Boni, Slezók Walter a főszerepekben. Fényes kisérO műsor

. Elfedásak kaidét*; hétköznap 5, 7 és 9 órakor, •uám&p 3, 5, T é* • »rík«r. holttestét. A harmadik öngyilkosság Nyirábrányban történt. S. Furó János, egy 48 éves, életerős gazda a szénatartó tetőzetére akasztotta feL magát és mire észrevették, meghalt. Anyagi gondok ölték meg. A fcnltaszmmisatör rendelete a tanoncoktatásról. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg rendeletet adott ki, amelyben a tanoncoktatást szabályozza. A rendelet szerint minden község, amelyben a tanoncok száma eléri a negyvenet, t anonciskolát, ha pedig a negyvenet el nem éri, de a huszonötöt meghaladja, külön tanonctanfolyamot köteles felállítani. Amennyiben a tanoncok száma a huszonötöt meg nem haladja, a tanoncok a népoktatási intézményekkel kapcsolatos továbbképző iskolákat kötelesek látogatni. A rendelet ugyanígy intézkedik a kereskedőtanoncokra vonatkozóan, minden község 40 kereskedőtanonc után külön kereskedő - tanonciskolát, 25 után pedig külön kereskedő tanonctanfolyamot .köteles felállítani. Ha a kereskedőtanoncok huszonötnél kevesebben vannak a községben, az ismétlő iskolákban kötelesek eleget tenni iskolalátogatási ^kötelezettségüknek. Tanociskolákat a községeken és az államon kivül az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek, ipari vagy kereskedelmi vállalatok tulajdonosai, valamint felekezetek is létesíthetnek, de csak abban az esetben, ha erre a kultuszminisztertől engedélyt kérnek. A munkaadó a tanoncot az iskolai beiratásokra megállapított időben beíratni és a tanítás megkezdésétől iskolába, járatni súlyos büntetés terhe alatt köteles. Hétmillió darab egyfillérest hoznak még iíirgaiomfea. A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvény — mint ismeretes — a nemes fémekből verhető érmek névértékét 30 millió pengőben állapította meg. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter eddig 29.630 ezer pengő névértékű ércmennyiség veréséről intézkedett, míg annak a megállapítását, hogy a még fennmaradó 330.000 pengő névérték terhére milyen érmeket verjenek, ujabb rendelkezés számára tartotta fenn. A nem nemes érmekre meghatározott összeg terhére eddig 23 millió darab 230.000 pengő névértékű egyfilléres érmet vertek. A pénzügyminiszternek a hivatalos lap szerdai számában megjelent intézkedése értelmében ujabb hétmillió darab 70.000 pengő névértékű egyfillérest vernek s ezzel az egyfilléres érmek összmennyisége 30 millió darabra emelkedik. Az állami pénzverő tehát rövidesen megkezdi az egyfilléres érmék verését. A nem nemes fémekből verhető érmekre meghatározott 30 millió pengős összegből eszerint még 300.000 pengő marad fenn s hogy ennek a nevérteknek a terhére milyen érmek kerülnek verésre, azt ujabb pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. — Német tanfolyam. Hetenkint 2 lecke, havonta 8 pengő. Kezdők és haladók szakszerű oktatása. Németnyelvű társalgás. Középiskolai tanulók korrepetálása és előkészítése. özv. Mayer Györgyné, Virág-utca 8. x$ jnfyiryidelc. 1928. szeptember 22.